.jpg)
Aki ma végigsétál az egri vár romkertjén, többnyire köveket, alapfalakat és egy magányosan magasodó Szent István-szobrot lát. Pedig ezen a helyen évszázadokon keresztül Eger vallási központja állt. Itt emelkedett a középkori püspöki székesegyház, itt temették el I. Imre magyar királyt, és az épület egyes korszakai Eger történetének csaknem fél évezredét fogják át. A régi fényképek pedig egy olyan romkertet mutatnak, amelyet sok egri még egészen más formájában ismert.
Nem mindig végvár volt Eger
Ha az egri várra gondolunk, szinte automatikusan 1552, Dobó István és a török ostrom jut eszünkbe. Pedig a várdomb történetének első évszázadai egészen másról szóltak.
Eger mindenekelőtt egyházi központ volt.
Szent István király uralkodása idején, a 11. század elején jött létre az egri püspökség, amelynek központját a mai vár területén alakították ki. A Dobó István Vármúzeum ismertetése szerint a várdombon a 11–12. század folyamán épült fel a Szent János tiszteletére szentelt székesegyház.
Ez azért fontos, mert a mai romkertben látható kövek nem egyszerűen egy régi vártemplom maradványai.
Itt állt évszázadokon keresztül az egri püspökség főtemploma.
A hely jelentőségét talán semmi sem mutatja jobban annál, hogy I. Imre magyar király végső nyughelye is az egri székesegyház lett.
Egy király sírja valahol a vár kövei között
Imre király III. Béla fia volt, 1196 és 1204 között uralkodott Magyarországon. Halála után Egerben temették el.
Ez Eger történetének egyik különösen érdekes, mégis ritkábban emlegetett fejezete.
A középkori Magyar Királyság uralkodóinak temetkezési helyei között Eger neve ezért is különleges. Imre király sírjának pontos helyét azonban a későbbi évszázadok pusztításai és átépítései miatt ma már nem ismerjük bizonyossággal.
Korábbi cikkünkben, amely Eger föld alatti régészeti titkait mutatta be, már foglalkoztunk ezzel a rejtéllyel. A vár régészeti kutatásainak egyik izgalmas kérdése mindmáig az, hogy pontosan hol lehetett az uralkodó nyughelye.
Így amikor ma végigsétálunk a romkertben, tulajdonképpen egy középkori magyar király egykori temetkezési helyének közvetlen közelében járunk.
A tatárjárás mindent megváltoztatott
A 13. század közepén a tatárjárás Eger történetében is hatalmas törést jelentett.
A pusztítás után már nem volt elegendő egyszerűen újjáépíteni az egyházi központot. IV. Béla uralkodásának időszakában megkezdődött a várdomb komolyabb megerősítése is.
A székesegyházat szintén újjáépítették és tovább bővítették.
Az évszázadok során így egymásra rakódtak az építészeti korszakok. A román kori templomot késő román, majd gótikus részletekkel alakították tovább.
A 14. század derekán nagyszabású gótikus átépítés kezdődött. Oldalkápolnákat építettek, a falakat támpillérekkel erősítették meg.
De ennél is nagyobb terv született.
Egy hatalmas katedrálist akartak építeni Egerben
A késő középkorban olyan monumentális székesegyház kialakítását kezdték meg, amelynek méretei ma is meglepőek.
Háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós templomot terveztek. Ha teljes egészében elkészül, Eger középkori városképét egy óriási gótikus katedrális uralhatta volna.
Az építkezés azonban nem fejeződött be.
A monumentális templom keleti része elkészült, ám a megváltozott történelmi körülmények egyre kevésbé kedveztek egy ilyen hatalmas egyházi építkezésnek.
1506-ban ráadásul villámcsapás érte a székesegyházat, amely súlyos tüzet okozott.
Néhány évtized múlva pedig már egészen más feladat várt az egri várra.
A templomból erőd lett
Buda 1541-es török elfoglalása után Eger stratégiai szerepe gyökeresen megváltozott.
A püspöki központból fokozatosan végvár lett.
A korábbi egyházi épületeket egyre inkább a katonai védelem követelményeinek rendelték alá. A Dobó István Vármúzeum adatai szerint a székesegyház gótikus szentélyét 1542-ben bástyává alakították.
Ez szinte jelképes pillanata Eger történetének.
A hely, ahol évszázadokon keresztül miséket tartottak, püspökök jártak, és ahol egy magyar királyt is eltemettek, immár az Oszmán Birodalom előrenyomulását feltartóztató erődrendszer részévé vált.
Tíz évvel később következett 1552.
Az ostrom után Eger neve már végérvényesen összeforrt Dobó István és a várvédők történetével.
A székesegyház lassan eltűnt
A vár 1596-ban török kézre került, és 91 éven keresztül oszmán uralom alatt maradt.
1687 decemberében Eger felszabadult, de az egykori középkori székesegyház ekkorra már régen elveszítette eredeti szerepét.
A következő évszázadok sem kedveztek a maradványoknak.
A vár egyes részeit bontották, köveit más építkezésekhez használták fel. Ami egykor Eger hatalmas középkori főtemploma volt, fokozatosan eltűnt a felszínről.
A romok azonban a föld alatt megmaradtak.
És végül éppen ezek a kövek tették lehetővé, hogy a régészek évszázadokkal később újra összeállítsák az elveszett székesegyház történetét.
Pyrker érsek felismerte, mit jelent a vár Egernek
A 19. század első felében különösen fontos fordulat következett.
Pyrker János László érsek volt az egyik első egri főpap, aki tudatosan történelmi és vallási emlékhelyként tekintett a várra.
Nem egyszerűen régi falakat látott benne.
Az ő idején kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyekkel a vár történelmi emlékeit igyekeztek megőrizni és bemutatni.
Dobó István Dobóruszkáról Egerbe hozott sírfedlapjának is emlékhelyet alakítottak ki. Pyrker nevéhez kapcsolódott a várbeli kálvária létrehozása, és ebbe az emlékhelyteremtő gondolatba illeszkedett a Szent István-szobor is.
A szobor, amely egy középkori templom pillérén áll
A régi fénykép egyik legfeltűnőbb részlete természetesen a Szent István-szobor.
Az alkotás Marco Casagrande olasz szobrász munkája.
Külön érdekesség azonban nemcsak maga a szobor, hanem az is, amin áll.
A művet ugyanis az egykori késő gótikus várszékesegyház egyik megmaradt szentélypillérének csonkján helyezték el.
Vagyis a talapzat alatt és körül ma is a középkori katedrális története húzódik.
Casagrande Szent István-ábrázolása Pyrker korszakának történelmi szemléletéhez kapcsolódott. A király alakja így egyszerre utalt a magyar államalapításra és arra a keresztény egyházi központra, amelynek kezdetei Szent István koráig vezethetők vissza.
A király alakja mellett a kompozíció további részletei is beszédesek: megjelenik a Patrona Hungariae-ábrázolás, valamint a magyar királyi hatalom jelképei.
A régi fénykép ma már történeti dokumentum
A mellékelt felvétel külön értékét az adja, hogy nem egyszerűen a vár egyik ismert részletét örökítette meg.
Egy korábbi állapotot látunk rajta.
Az idősebb egriek közül sokan még ehhez hasonló formájában emlékezhetnek a romkertre: más burkolatokkal, más környezettel, más látogatói útvonalakkal és a háttérben egészen más városképpel.
Érdemes például a szobor mögé is nézni.
A távolban már megjelenik a 20. századi Eger, miközben az előtérben közel ezeréves történeti rétegek találkoznak. Egyetlen fényképen jelen van a középkori székesegyház, a 19. századi történelmi emlékhely és a modern város.
1925-ben új fejezet kezdődött
Az egri vár rendszeres régészeti kutatásának egyik nagy fordulópontját az 1925-ben megindult ásatások jelentették.
A későbbi évtizedek kutatásai fokozatosan hozták felszínre azt a középkori világot, amely addig jórészt a föld alatt rejtőzött.
A vár múzeumi szerepe is fokozatosan alakult ki. A Városi Múzeum 1948-ban még a Butler-házban kezdte meg működését, majd a honvédség kivonulását követően, 1958-ban költözött a várba, immár Dobó István Vármúzeum néven.
Az 1960-as években intenzív régészeti és műemléki kutatások kezdődtek.
Korábbi, „Titkos Eger a föld alatt” című cikkünkben részletesebben is bemutattuk, milyen fontos eredményeket hoztak ezek a feltárások. Ezek segítségével vált sokkal pontosabban értelmezhetővé az egykori püspöki központ és a székesegyház fejlődése is.
Van még egy különleges emlék a romkert közelében
A székesegyház történetéhez tartozik a Rotunda, vagyis az egykori körkápolna maradványa is.
A mintegy hét méter átmérőjű építmény a korai püspöki központhoz tartozhatott. Bár jelentős részét a későbbi építkezések elpusztították, alapfalainak egy része fennmaradt.
A régészeti feltárás során itt egy kőlappal fedett épített sírra is rábukkantak.
Csontmaradványokat nem találtak benne, ám kialakítása és a sírban megfigyelt fejtámasz arra utalt, hogy egy magas rangú egyházi személy számára készülhetett.
Ezek azok az apró részletek, amelyek miatt az egri vár története jóval több az 1552-es ostrom történeténél.
A Szent István-szobor 2026-ban ismét történelmet ír
A történetnek van egy egészen aktuális fejezete is.
2026-ban megkezdődött a Szent István-szobor átfogó helyreállítása.
A restaurálás során megtisztították és megszilárdították a kőanyagot, kezelték a repedéseket, plasztikai kiegészítéseket végeztek, valamint pótolják a jogar hiányzó részét.
A munkálatok egyik legérdekesebb eredménye az eredeti festés nyomainak megtalálása volt. Ezek vizsgálata alapján a restaurátorok az egykori színezés rekonstrukcióján is dolgoznak.
A Dobó István Vármúzeum jelenlegi tájékoztatása szerint a helyreállított szobrot 2026. október 17-én, az Egri Vár Napján avatják fel.
Erről a Minden, ami Eger oldalán júliusban már részletesen beszámoltunk.
Így a mellékelt régi fénykép most különösen érdekes: azt a Szent István-szobrot mutatja évtizedekkel korábban, amely éppen napjainkban kapja vissza történeti megjelenését.
Kövek, amelyek mögött csaknem ezer év áll
Az egri vár romkertjén könnyű néhány perc alatt végigsétálni.
Pedig talán éppen itt kellene a legtovább időzni.
A földből kiemelkedő falcsonkok mögött ott van az Árpád-kori Eger, a püspökség megszületése, egy román kori székesegyház, I. Imre király temetése, a tatárjárás pusztítása, egy hatalmas gótikus katedrális terve, majd a török veszély miatt erőddé alakított püspöki központ története.
És ott áll közöttük Szent István alakja.
Talán nincs még egy pontja az egri várnak, ahol ilyen kis területen ennyi korszak találkozna.
A romkert valójában nem egy elpusztult épület maradványa. Eger csaknem ezeréves történetének egyik legsűrűbb helyszíne.
Források
Minden, ami Eger – Kőbe vésett történelem: megújul az egri vár egyik legfontosabb emlékműve
Minden, ami Eger – A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója
Dobó István Vármúzeum – Romkert, Rotunda
Dobó István Vármúzeum – A Szent István-szobor javítási folyamata
Dobó István Vármúzeum – Az Egri vár építéstörténete
A felhasználó által megadott múzeumi gyűjteményi adatlap
Borítókép: Egri vár – a középkori székesegyház romkertje és a Szent István-szobor. Archív felvétel, a gyűjteményi forrásból.