Faládákba rakott zöldségek, ponyvával fedett standok, kézikocsik, kofák és vásárlók. Gál Sándor felvétele az 1970-es évek elejének Egerét őrzi: azt az időszakot, amikor a Zalár József utca még szervesen hozzátartozott a belvárosi piac nyüzsgő világához. A hely azóta alaposan megváltozott, a piac azonban nem tűnt el – csak néhány méterrel odébb, más formában él tovább.
Egy hétköznapi pillanat, amely mára történelem lett
Nem ünnepséget, nem nevezetes történelmi eseményt és nem is Eger valamelyik híres műemlékét látjuk a régi fényképen. Éppen ettől olyan érdekes.
A felvétel az 1970-es évek elején a Zalár József utcában működő piac hétköznapjaiba enged bepillantást. Kétoldalt egyszerű árusítóhelyek sorakoznak. Balra egymás után következnek a fedett standok, jobbra faládákban és zsákokban áll az áru. Az emberek hosszú kabátja alapján hűvös időben járhatunk.
Nincs egységes arculat, nincs látványos üzletdekoráció. Az árusítóhelyeket deszkák, ponyvák és egyszerű tetőszerkezetek védik. Az áru sok esetben szinte közvetlenül az utcán várja a vevőket.
A kép jobb oldalán különösen jól megfigyelhető a korabeli piac működése: faládák, zsákok, kézikocsi és nagy mennyiségű zöldség sorakozik az árushely mellett. A vásárlók pedig ugyanazon a keskeny területen közlekednek, ahol az áru ki- és berakodása is történhetett.
Ma mindez szokatlannak tűnhet. Akkor azonban ez Eger belvárosának teljesen természetes hétköznapi látványa volt.
A piac sokkal régebbi volt a hetvenes éveknél
A környék kereskedelmi múltja természetesen nem az 1970-es években kezdődött.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már részletesen bemutattuk a Zalár József utca történetét. A mai utca egykor Oroszlán utca néven volt ismert. Az elnevezés egy itt működő Oroszlán nevű vendégfogadóhoz kapcsolódott. Egy 1851-es adatban már „Oroszlány ucza” alakban szerepel a név.
A Magyar Nyelvőr egyik helynévtörténeti tanulmánya ugyancsak rögzíti, hogy a mai Zalár József utca egykori Oroszlán utca elnevezése egy vendégfogadótól származott.
Az utca másik végén pedig ott volt egy újabb beszédes helynév: a Halaspiac.
A Tábornok-ház előtti térségnek ez volt a régi, helyben használt neve. Eger belvárosának ezen része tehát jóval a fényképen megörökített korszak előtt is szorosan kapcsolódott a kereskedelemhez.
Még a Dobó tér is piac volt
Ma már nehéz elképzelni, hogy Eger reprezentatív főtere évszázadokon keresztül egyben a városi kereskedelem egyik központja volt.
Pedig még a régi elnevezések is erről árulkodnak.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti kutatásában már előkerült, hogy a mai Dobó teret az 1720-as években „váras piacza” néven is említették, az 1802-es összeírásban pedig a „Piatz” elnevezés szerepelt.
A 19. század végéről fennmaradt fényképeken szintén találkozhatunk a Piacz tér megnevezéssel.
Vagyis a Zalár utca, a mai Dobó tér és a Katona István tér környéke hosszú időn keresztül összefüggő kereskedelmi világot alkotott.
A régi piac nemcsak emlékezetből ismert
Gál Sándor fényképe mellett szerencsére más korabeli felvételek is fennmaradtak.
A Fortepan gyűjteményében található egy különösen értékes, 1977-ben készült fénykép. Jakab Antal felvételének hivatalos leírása szerint a Dobó István téri Centrum Áruházból nyílik kilátás „a Zalár József utcára és a piacra”. Fortepan
Ez azért fontos dokumentum, mert egyértelműen azonosítja a terület akkori funkcióját.
A magasból készített 1977-es felvételen már nem csupán néhány bódét látunk: érzékelhetővé válik, milyen jelentős területet foglalt el a piac a belvárosban.
Egy másik, 1975-ös Fortepan-felvétel magát a Zalár József utcát mutatja, a háttérben a Centrum Áruházzal és a Minorita templom tornyaival. Fortepan
Így több különböző nézőpontból is rekonstruálható az a környezet, amelyben Gál Sándor fényképe megszületett.
Kétféle kereskedelem találkozott itt
Az 1970-es évek Egerének ezen a néhány száz méteres részén különösen érdekes változás zajlott.
Az egyik oldalon még ott volt a hagyományos piac világa: kofák, őstermelők, faládák, ponyvák, mérlegek és kézikocsik.
A másikon megjelent a korszak modern nagyáruháza.
A Centrum Áruház 1974-ben már a modern kereskedelem egészen más formáját képviselte. Az épületet Peschka Alfréd tervezte, és éppen a történelmi belváros, a Dobó tér és a piac közötti kapcsolat jelentette az egyik különleges városépítészeti adottságát. A korabeli építészeti ismertetés szerint a földszinti kialakítás vizuális és gyalogos kapcsolatot teremtett a Dobó tér és a piac felőli terület között. BME Építőművészeti Doktori Iskola
Néhány évig tehát egymás mellett élt a régi és az új.
Az egyik oldalon a Centrum kirakatai, a másikon a piac bódéi.
Talán kevés fénykép mutatja ezt olyan közvetlenül, mint az 1970-es évek Zalár utcai felvételei.
Nemcsak vásárlóhely volt
A régi piacokra hajlamosak vagyunk pusztán kereskedelmi helyszínként gondolni, pedig ennél sokkal többet jelentettek.
Találkozóhelyek voltak.
Az ember nem egyszerűen megvette a krumplit, káposztát, tojást vagy gyümölcsöt. Találkozott az ismerősökkel, beszélgetett az árussal, megtudta, mi történt a városban vagy a környező falvakban.
Az áru jelentős része pedig közvetlenül a környék termelőitől érkezett.
Eger piacának vonzáskörzete messze túlnyúlt a városhatáron. A környező településekről is érkeztek termelők és vásárlók, így egy-egy piacnap valójában Eger és a környék mindennapi kapcsolatának egyik fontos színtere volt.
Gál Sándor fényképén éppen ennek a világnak egy apró részlete maradt fenn.
A piac megmaradt, csak átalakult
Ha ma valaki ugyanitt sétál végig, természetesen egészen más környezetet talál.
A Zalár utcai bódésorok eltűntek, a piac pedig a Katona István tér és az Egri Piaccsarnok területére koncentrálódott.
A hagyomány azonban meglepően sok elemében tovább él.
Az EVAT jelenlegi tájékoztatása szerint a piaccsarnokban ma is zöldség- és gyümölcsárusok, hús-, baromfi- és halkereskedők, tejtermékeket, pékárut, tojást, mézet, fűszernövényeket és más termékeket kínáló árusok működnek. A szabad elárusítóasztaloknál helyi őstermelők és kistermelők is jelen vannak. EVAT ZRT
Vagyis ami Gál Sándor fényképén látható, nem tűnt el nyomtalanul.
A környezet változott meg.
Ugyanaz a város, egészen más hétköznapok
A régi egri fényképek között különösen értékesek azok, amelyeken nincs semmilyen rendkívüli esemény.
Mert ezek mutatják meg igazán, milyen volt élni a városban.
Milyen ruhában mentek piacra az emberek. Hogyan tárolták a zöldséget. Milyen volt egy árusítóhely. Mivel mozgatták a ládákat. Milyen közel állt egymáshoz kereskedő és vásárló.
A háttérben ugyanaz az Eger sejlik fel, amelyet ma is ismerünk, az előtérben azonban már egy eltűnt városi világ elevenedik meg.
A Zalár József utca ma néhány perc alatt végigsétálható belvárosi utca. Fél évszázaddal ezelőtt viszont reggeltől kezdve árusok, vásárlók, ládák és kézikocsik töltötték meg.
És talán éppen az ilyen fényképek miatt érdemes időnként megállni egy-egy egri utcasarkon.
Mert ahol ma üzletek, virágágyások és járókelők vannak, ott néhány évtizeddel ezelőtt még a piac zaja töltötte meg a Zalár utcát.
Források
Minden, ami Eger – Oroszlán utcától a Zalár József utcáig
Minden, ami Eger – Eger egyik rövid utcája, ahol évszázadok története sűrűsödik össze
Minden, ami Eger – Amikor a Centrum volt Eger „plázája”
Fortepan – Zalár József utca és a piac, 1977
Fortepan – Zalár József utca, 1975
Magyar Nyelvőr – az Oroszlán utca nevének eredete
EVAT Zrt. – Egri Piaccsarnok és Katona téri piactér
Borítókép
Eger, Zalár József utca, régi piac, az 1970-es évek elején. Fotó: Gál Sándor / Facebook-csoport.