A Mátra északi oldalán, erdőkkel körülölelve fekszik Parádsasvár, Heves megye egyik legkülönlegesebb fekvésű települése. A Pétervásárai járáshoz tartozó község neve szinte összeforrt a Károlyi-kastéllyal, pedig a falu múltja ennél jóval régebbre vezet: Rákócziak, üveghuták, gyógyforrások és évszázados mátrai ipartörténet találkozik itt.
A „Minden, ami Eger” blogon már 2017-ben foglalkoztunk Parádsasvár, Parád és Parádfürdő összekapcsolódó történetével. Most ismét visszatérünk a településre, ezúttal részletesebben megnézve azt is, mi teszi ma különlegessé ezt a kis hegyi falut.
A parádi katlan felső végében
Parádsasvár a 24-es főút mellett, Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső részén, mintegy 400 méter magasságban fekszik. Körülötte a Mátra hegyei emelkednek: többek között a Mogyorós-orom, a Nagy-Lipót, a Bagoly-kő, a Csór-hegy és a Hármas-tető határozza meg a táj képét.
A település története hosszú időn át elválaszthatatlan volt Parádétól és Parádfürdőétől. Az önkormányzat történeti összefoglalója szerint a térség településeinek első írásos említése 1549-ből ismert. Ekkor Országh Kristóf birtokához tartozott a terület.
1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány vette zálogba a birtokot, így Parádsasvár múltjának egy közvetlen egri kapcsolódása is van. 1603-ban Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a területet, amely ezt követően mintegy száz évig kötődött a Rákócziakhoz.
II. Rákóczi Ferenc és az üveghuta
Parádsasvár történetének egyik legfontosabb fejezete az üveggyártás.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt üveghutát alapított. Az erdős Mátra kiváló környezetet biztosított ehhez az iparághoz, hiszen az üveg előállításához hatalmas mennyiségű tüzelőanyagra volt szükség.
A huta később más helyre került, az üveggyártás azonban megmaradt. A parádsasvári önkormányzat történeti összefoglalója szerint a 18. század második felétől egészen 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt az üvegipar a településen.
Ez azt jelenti, hogy Parádsasvár életét közel három évszázadon keresztül meghatározta az üveg.
Nem egyszerűen egy üzem működött itt: generációk nőttek fel az üveggyártás és az üvegcsiszolás mestersége mellett. Az egykori gyár a környező települések lakóinak is munkát biztosított. A nagyüzemi termelés megszűnt, de a hagyomány nem tűnt el teljesen: helyi műhelyekben tovább él az üvegcsiszolás emléke és mestersége.
A víz, amely szintén híressé tette a vidéket
A Mátra ezen részének másik különlegessége a csevice.
A szénsavas, ásványi anyagokban gazdag parádi víz évszázadok óta ismert. A források környezetében idővel fürdőkultúra alakult ki, amely Parád és Parádfürdő fejlődésére is jelentős hatással volt.
A parádsasvári savanyúvíz-forrás fölé díszes ivócsarnok is került, amely ugyancsak Ybl Miklós munkásságához kapcsolódik.
Így egy viszonylag kis mátrai területen három egészen különböző történet fonódott össze: az üveggyártásé, a gyógy- és ásványvizeké, valamint a főúri üdülőkultúráé.
A Károlyiak megérkezése
A 19. században új korszak kezdődött.
A birtok a Károlyi család kezére került, és hamarosan megszületett Parádsasvár ma legismertebb épülete.
A Károlyi-kastély tervezője Ybl Miklós volt. A Budapest Főváros Levéltára által működtetett Ybl Miklós Virtuális Archívum az épület tervezési időszakát 1862 és 1885 közé helyezi, az építtetőként Károlyi Györgyné Zichy Karolinát nevezi meg. A települési forrás szerint 1881-ben kezdődött a kastély építése, a szálloda történeti összefoglalója pedig 1882-re teszi az új kastély elkészültét.
A neoreneszánsz épületegyüttes tornyaival, magas tetőivel és az erdős környezetből kiemelkedő tömegével ma is meghatározza Parádsasvár látképét.
A kastély a Sasvár nevet kapta.
És ez később az egész település nevében tovább élt.
Egy kastély, amely nevet adott a falunak
Parádsasvár sokáig nem létezett mai formájában önálló községként. A terület története Bodonyhoz és Parádhoz is kapcsolódott, a település neve pedig többször változott.
A jelenlegi önkormányzati történeti ismertető szerint a község 1958-ban vált közigazgatásilag önállóvá, és ekkor kapta a Parádsasvár nevet. A névadásban a Sasvár-kastély emléke él tovább.
Érdekesség, hogy a korábbi forrásokban – köztük blogunk 2017-es cikkében is – ettől eltérő évszámok szerepelnek az önállósodással és a névváltozással kapcsolatban. A jelenlegi írásban ezért a települési önkormányzat most elérhető történeti összefoglalóját vettük alapul.
Károlyi Mihály is örökölte
A birtok később Károlyi Mihályhoz került.
A kastély története a 20. században már korántsem volt nyugodt. Az épület funkciója többször megváltozott, az Ybl-archívum szerint a két világháború közötti átalakítások után állami üdülőként is működött, majd az 1950-es évek elején SZOT-gyermeküdülőt alakítottak ki benne.
Ez a korszak jelentős átalakításokat hozott.
A rendszerváltást követően az épületegyüttes állapota erősen leromlott, többször gazdát cserélt, majd megkezdődött helyreállítása és új hasznosítása.
Kastélyból ötcsillagos szálloda
A történelmi épületegyüttes ma Kastélyhotel Sasvár néven működik.
A szálloda saját történeti ismertetője szerint a helyreállítást követően 1998 decemberében nyitotta meg kapuit ötcsillagos hotelként. Az Ybl Miklós Virtuális Archívum fontos részletre is felhívja a figyelmet: a belső terek közül elsősorban a főépület bejárati előcsarnoka és főlépcsőháza őriz történetileg hiteles állapotot, az épületegyüttes további részeit a szállodai funkcióhoz igazították.
A kastély tehát nem egyszerűen fennmaradt műemlék, hanem új funkcióval tovább élő történelmi épület.
2026 őszén is működik: a szálloda jelenlegi kínálatában augusztus 30. és november 30. között külön őszi időszakra szóló programcsomag is szerepel.
Meseautó és egy brit sorozat
A kastély történetének van filmes fejezete is.
A szálloda közlése szerint itt forgatták a Meseautó című film egyes jeleneteit, 2020-ban pedig a brit Baptiste sorozat is használta helyszínként az épületet.
Nem nehéz megérteni, miért kedvelik a filmesek: a kastély tornyai, hosszú árkádsorai, parkja és az épületet körülölelő erdők szinte kész díszletet alkotnak.
A Civertan Grafikai Stúdió archívumából származó légifelvételen különösen jól látható az épületegyüttes szerkezete. Madártávlatból nemcsak a kastély főépülete, hanem a kapcsolódó szárnyak, a park geometrikus úthálózata és az erdővel való szoros kapcsolata is kirajzolódik.
Parádsasvár ma sem csak a kastély
Hiba lenne azonban Parádsasvárt kizárólag a kastéllyal azonosítani.
A település egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy kis területen rendkívül sokféle örökség találkozik. Itt van a több évszázados üvegművesség emléke, a csevice, az Ybl Miklóshoz kapcsolódó épített örökség, a Károlyiak története és mindezek hátterében a Mátra erdős hegyvidéke.
A község ma is a természetjárók egyik jó kiindulópontja. Parádsasvárról a környező hegyek és Galyatető térsége felé is számos kirándulási lehetőség nyílik.
A falu ráadásul új kulturális funkciókat is kapott: 2026-ban az egykori üveggyár egyik garázsából kialakított GarázsSasvár rendezvényhelyszínként is megjelent a település programkínálatában.
Ez különösen érdekes példája annak, hogyan kaphat új szerepet egy olyan hely, amely korábban a település ipari életének része volt.
Egy apró mátrai falu meglepően nagy örökséggel
Parádsasvár története tulajdonképpen a Mátra történetének kicsinyített mása.
Főúri birtokok váltották egymást, Rákóczi üveghutát alapított, munkások nemzedékei készítették és csiszolták az üveget, a hegyek mélyéről különleges ásványvíz tört felszínre, Ybl Miklós pedig olyan kastélyt tervezett ide, amely végül még a település nevét is meghatározta.
A nagyüzemi üveggyártás már a múlté, a kastély viszont új szerepben él tovább, az üvegcsiszolás hagyománya sem tűnt el teljesen, az erdők és hegyek pedig ugyanúgy körülölelik Parádsasvárt, mint több mint száz évvel ezelőtt.
Talán éppen ettől különleges ez a Heves megyei település: itt nem egyetlen látnivalót érdemes keresni, hanem azokat a történeteket, amelyek egymásra rakódva létrehozták a mai Parádsasvárt.
Források
Minden, ami Eger – Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik (2017)
Parádsasvár Községi Önkormányzat – A település története
Parádsasvár Községi Önkormányzat – A település látnivalói
Ybl Miklós Virtuális Archívum – Károlyi-kastély, Parádsasvár
Kastélyhotel Sasvár Resort – A kastély története
Kastélyhotel Sasvár Resort – 2026-os szezonális ajánlatok
Civertan Grafikai Stúdió – Légifotó archívum
Borítókép: Parádsasvár, Károlyi-kastély – a mai Kastélyhotel Sasvár Resort – madártávlatból.
Fotó: Civertan Grafikai Stúdió archívuma / legifoto.com