A Tisza-tó térképét nézegetve számtalan szigetet, félszigetet, holtágat, öblítőcsatornát és zegzugos vízi útvonalat találunk. Közöttük van egy különös, háromszög alakú terület Tiszaszőlős és Tiszaörvény között, amelynek már a neve is mesébe illő: Aranyosi-sziget.
Aki ma csónakkal jár erre, könnyen hiheti, hogy egy ősidők óta létező tiszai sziget mellett halad el. Sűrű növényzet, ártéri erdő, madarak és vízzel körülvett, nehezen megközelíthető terület fogadja az embert.
Pedig az Aranyosi-sziget mai formája nem egyszerűen a természet alkotása.
Két régi Tisza-kanyarulat között született meg
A történet megértéséhez vissza kell mennünk a Tisza szabályozásának időszakához.
A folyó a szabályozások előtt egészen másként festett, mint napjainkban. Hatalmas kanyarulatokkal szelte át az Alföldet, áradásai pedig rendszeresen elöntötték az alacsonyabban fekvő területeket. A 19. századi folyószabályozások során számos kanyarulatot átvágtak, a folyó útját lerövidítették, az árvízvédelmi töltések pedig fokozatosan megváltoztatták az egykori ártéri tájat.
Tiszaörvény és Tiszaszőlős között azonban két jelentős kanyarulat megmaradt.
Újabb nagy változást a Kiskörei Vízlépcső és a későbbi Tisza-tó kialakítása hozott. A vízlépcső építéséhez és a tározó kialakításához kapcsolódó munkálatok során ezen a folyószakaszon is beavatkoztak a Tisza medrébe.
A két régi kanyarulat között új, rövidebb mederszakaszt alakítottak ki, miközben a korábbi folyóágak is fennmaradtak. A vízágak és az új meder így szinte teljesen körbezárták a közöttük fekvő területet.
Ezzel alakult ki az Aranyosi-sziget mai formája.
Közel 31 hektárnyi különleges szárazulat
Az Aranyosi-sziget területe megközelítőleg 31 hektár, és madártávlatból különösen jól felismerhető jellegzetes háromszög alakjáról.
A „mesterséges sziget” elnevezés ugyanakkor némi magyarázatra szorul.
Nem arról van szó, hogy földet hordtak volna a Tisza közepére, és abból építették volna fel a szigetet. Maga a szárazulat korábban is létezett. Az emberi beavatkozás azzal változtatta szigetté, hogy új medret alakítottak ki mellette, miközben a régi folyóágak is megmaradtak.
A természet az elmúlt évtizedekben fokozatosan visszafoglalta a területet.
Ma már első pillantásra aligha jutna eszünkbe róla egy nagy vízügyi beruházás.
Honnan származik az Aranyosi-sziget neve?
Talán ez a sziget egyik legérdekesebb rejtélye.
A név eredetére nincs minden kétséget kizáró, általánosan elfogadott magyarázat.
Az egyik fennmaradt történet azonban szépen kapcsolódik a régi Tisza életéhez.
A folyó áradásai egykor rendszeresen elöntötték a tiszaszőlősi határt. Az árvíz természetesen komoly pusztítást is okozhatott, ugyanakkor amikor visszahúzódott, termékeny hordalékot hagyott maga után.
Ez a föld később kiváló feltételeket biztosított a gazdálkodáshoz. A termékennyé váló terület pedig a helyiek számára valósággal „aranyat ért”.
Az egyik magyarázat szerint innen származhat az Aranyosi elnevezés.
Biztos történeti bizonyíték híján azonban ezt inkább érdekes helyi magyarázatként érdemes kezelni.
A természet néhány évtized alatt vadonná változtatta
Az Aranyosi-sziget történetének talán legérdekesebb része az, ami az emberi beavatkozás után történt.
A természet ugyanis meglepően gyorsan birtokba vette az új helyzetet.
A korábbi ártéri területet fokozatosan sűrű növényzet és erdő borította be. A vízzel körülvett, viszonylag zavartalan terület kedvező élőhelyet kínál számos állatfajnak.
A Tisza-tó egészének egyik legnagyobb különlegessége éppen ez.
Bár mesterségesen létrehozott víztározóról beszélünk, az elmúlt több mint fél évszázadban olyan összetett élőhelyrendszer alakult ki, amely sok helyen már teljesen természetes táj benyomását kelti. Nyílt vízfelületek, sekély öblök, nádasok, gyékényesek, ártéri erdők, szigetek, holtágak és csatornák váltják egymást.
Az Aranyosi-sziget ennek szinte tankönyvi példája.
Emberi beavatkozás teremtette meg kialakulásának feltételeit, mai arculatát azonban már nagyrészt a természet formálta.
Madarak, halak és ártéri erdők világa
A sziget környezetében gazdag élővilág alakult ki.
A sűrű növényzettel borított terület és a körülötte húzódó vízágak elsősorban a vízhez kötődő állatvilágnak biztosítanak kedvező élőhelyet. A nyugodtabb partszakaszok, az ártéri erdők és a sekélyebb vizek különösen fontosak a Tisza-tó madárvilága számára.
A környező tiszai vízterület halállománya miatt a térség a horgászok előtt is régóta ismert.
A Tisza-tónál azonban éppen az ilyen helyeken fontos szem előtt tartani, hogy nem egyszerű kirándulóhelyről van szó. A tó számos része érzékeny természeti terület, ezért a vízen közlekedőknek mindig figyelembe kell venniük az aktuális hajózási, vízügyi és természetvédelmi szabályokat.
Csónakból mutatja meg igazán magát
Az Aranyosi-sziget alapvetően vízről fedezhető fel.
Ez már önmagában különleges élménnyé teszi, hiszen ide nem egy parkolóból vezet néhány száz méteres sétaút.
A Tisza-tó igazi arca egyébként is a vízről tárul fel. A partról sokszor csak egy összefüggő nádast vagy erdősávot látunk, csónakkal azonban feltárul a csatornák, öblök és szigetek bonyolult rendszere.
Az Aranyosi-sziget környékén különösen jól érzékelhető, mennyire keskeny a határ a természetes és az ember által kialakított táj között.
A hulladék sajnos ide is eljut
Az Aranyosi-sziget történetének van kevésbé romantikus oldala is.
Az áradó Tisza nemcsak hordalékot, uszadékfát és természetes anyagokat szállít. Az ember által eldobott hulladék jelentős része is a folyóba kerülhet, majd az áradások után fennakad a növényzetben és az ártéri erdőkben.
2024 tavaszán szervezett hulladékgyűjtést is tartottak az Aranyosi-sziget térségében. A szemétszedés során a part menti területeket, az ártéri erdőt és a környező nádasokat is tisztították.
Az ilyen területek megtisztítása különösen nehéz, hiszen a hulladék egy része olyan helyeken akad fenn, amelyek szárazföldről nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg.
Ez is megmutatja, hogy a Tisza-tó természeti értékeinek megőrzése nem ér véget azzal, hogy egy területet különlegesnek vagy szépnek nevezünk.
Gondoskodni is kell róla.
2026-ban egészen más arcát mutatta a Tisza-tó
Az Aranyosi-szigetről szóló 2024-es történetet 2026 őszén már nem lehet változtatás nélkül újraközölni.
Az idei nyár ugyanis rendkívüli vízügyi helyzetet hozott a Tisza-tónál.
A tartós csapadékhiány, a Tiszán érkező kevés víz és a jelentős nyári párolgás miatt a tó vízszintje hosszú időn keresztül csökkent.
Augusztus végére a Kisköre-felső vízmércén a vízállás elérte a 610 centiméteres minimális nyári szintet, a tározó hasznosítható vízkészlete pedig elfogyott.
A helyzet látványosan megmutatta, milyen érzékeny rendszer a Tisza-tó.
Szeptember végére valamelyest javult a helyzet
Szeptember második felére kisebb javulás következett be.
- szeptember 25-én reggel a Kisköre-felső vízmérce 615 centimétert mutatott. A Tisza-tóban, illetve a Kisköre és Tiszalök közötti folyószakaszon ekkor megközelítőleg 118,75 millió köbméter vizet tároztak.
Ebből mintegy 5,25 millió köbméter számított ismét hasznosítható vízkészletnek.
Ez javulást jelentett az augusztus végi helyzethez képest, de nem jelentette a vízhiány megszűnését. Szeptember végén továbbra is rendkívül alacsony tiszai vízhozamok és jelentős csapadékhiány jellemezte a térséget.
A szigeteknél különösen látványos az alacsony víz
A Tisza-tó sekély vízrendszer, ezért egy jelentősebb vízszintcsökkenés hatása nem mindenhol ugyanúgy jelenik meg.
A mélyebb medrekben továbbra is jelentős vízmélység maradhat, miközben a sekélyebb öblökben, nádasok mellett, szigetek környezetében és az egykori ártéri területeken nagy mederrészek kerülhetnek felszínre.
2026 nyarán és kora őszén ezt Heves megye Tisza-tavi részén is látványosan megtapasztalhattuk.
Tiszanána-Dinnyésháton a víz annyira visszahúzódott, hogy nagy területen szárazra került a korábban vízzel borított meder. Sarudon az alacsony vízállás miatt idő előtt véget ért a vízi élménypark szezonja, a tó több pontján pedig olyan régi tuskók és mederrészletek váltak láthatóvá, amelyeket megszokott nyári vízállásnál víz borít.
A Minden, ami Eger oldalán 2026 nyarán és szeptemberében több alkalommal is foglalkoztunk a Tisza-tó rendkívüli állapotával.
Az Aranyosi-sziget történetét ezért ma már ebből a szempontból is érdemes nézni.
A Tisza-tó tája folyamatosan változik.
Egy sziget, amely elmeséli a Tisza-tó történetét
Talán ezért olyan érdekes az Aranyosi-sziget.
Egyetlen helyen találkozik benne a régi Tisza, a folyószabályozás, a Kiskörei Vízlépcső története, az emberi tájalakítás és a természet alkalmazkodóképessége.
A sziget mai formájában nem ősi képződmény, mégis vadregényes.
Emberi beavatkozás következtében alakult ki, mégis a természet uralja.
Víz veszi körül, de hogy pontosan mennyi, az évről évre és évszakról évszakra változhat.
A 2026-os rendkívüli aszály pedig arra is figyelmeztetett, hogy a Tisza-tó megszokott látványát sem tekinthetjük magától értetődőnek.
Az Aranyosi-sziget így nemcsak a Tisza-tó egyik legkedvesebb nevű szigete.
Egy kicsit maga a Tisza-tó története is: ember és természet közösen formált, folyamatosan változó tája.
Források
Minden, ami Eger – korábbi Tisza-tavi írások
I love Tisza-tó – A Tisza-tó legkedvesebb nevű szigete: az Aranyosi-sziget
KÖTIVIZIG – Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Sokszínű Vidék – Európai ritkaság a Tisza ember alkotta szigete
Borítókép. Az Aranyosi-sziget madártávlatból, Tiszaörvény és Tiszaszőlős között. Fotó: I love Tisza-tó