Eger egyik legkülönlegesebb helytörténeti öröksége egy tizennégyféle gyógynövényből és fűszerből készített, kristálytiszta párlat, amelynek receptjét évszázadokon át féltve őrizték. Az Egri Víz történetében jezsuita szerzetesek, betegápoló irgalmasok, titkos gyógyszerészeti eljárások, különleges kék üvegcsék és komoly jogviták egyaránt szerepet kaptak. A hajdan gyógyító készítményként árusított különlegesség története több mint három évszázadra nyúlik vissza, és szorosan összefonódik Eger orvoslásának, gyógyszerészetének és történelmi patikáinak múltjával.
A jezsuita patikában kezdődött az Egri Víz története
Az Egri Víz eredete a 18. század elejére vezethető vissza. Az egri jezsuita gyógyszertár 1714-ben nyitotta meg kapuit, alapítását Telekessy István egri püspök jelentős, 2000 rajnai forintos adománya tette lehetővé.
A jezsuita rend tagjai a tanítás és a lelkipásztori munka mellett a gyógyszerészetben is jelentős ismeretekkel rendelkeztek. A korabeli patikákban különféle gyógynövényekből, fűszerekből, ásványi anyagokból és alkoholos kivonatokból készítettek medicinákat.
Az egri jezsuita patika egyik legismertebb gyógyszerésze Simon Ferenc szerzetes volt, aki 1728 és 1761 között tevékenykedett. A helytörténeti kutatások szerint kiváló patikusnak és gyógyítónak számított, és feltételezhetően ő készítette el először az Egri Vizet.
A különleges gyógynövényes párlat hamar keresett készítménnyé vált. Elsősorban gyomorpanaszokra, szédülésre, émelygésre és különféle rosszullétek enyhítésére ajánlották.
A pontos recept azonban szigorúan őrzött titok volt.
A gyógyszerészek számára egy sikeres készítmény összetétele komoly értéket jelentett. Az Egri Víz nemcsak a patika hírnevét növelte, hanem jelentős bevételt is biztosíthatott.
A recept, amelyet még a kassai jezsuiták sem kaphattak meg
Az Egri Víz történetének egyik legérdekesebb epizódja 1771-ben történt.
A kassai jezsuita gyógyszertár szerette volna megszerezni a híres egri készítmény receptjét, ezért az egri rendtársakhoz fordult.
A kérés azonban eredménytelen maradt.
Az egri jezsuiták még saját rendjük másik gyógyszertárának sem voltak hajlandók átadni az Egri Víz összetételét és előállításának titkát.
Ez a különös eset levéltári dokumentumokból ismert, és jól mutatja, milyen nagy értéket tulajdonítottak a készítménynek.
Az Egri Víz receptje tehát nem egyszerű gyógyszerészeti leírás volt, hanem féltve őrzött szakmai tudás.
A történet azonban itt nem ért véget. A különleges medicina hamarosan egy másik egri szerzetesrend gyógyszertárában is megjelent.
Hogyan került az Egri Víz az irgalmasokhoz?
Az egri betegápoló irgalmasrend a 18. század első felében telepedett meg a városban.
A Minden, ami Eger blogon korábban részletesen bemutattuk az irgalmasrendi kórház történetét, valamint a mai Markhot Ferenc utca kialakulását és történelmi épületeit.
Az irgalmasok letelepedését Erdődy Gábor egri püspök támogatta. Az alapítólevél 1726. október 8-án kelt, a kórház pedig 1728. december 27-én kezdte meg működését.
Az épületegyüttes kialakításában Giovanni Battista Carlone, a barokk Eger egyik meghatározó építőmestere játszott fontos szerepet. A munkálatok 1727–1728 folyamán zajlottak.
A rend tagjai elsősorban a betegek, szegények és rászorulók ápolását tekintették feladatuknak. A kórház mellett gyógyszertárat is működtettek, amely már 1727-től része volt az egri gyógyítás történetének.
A hagyomány szerint az Egri Víz titkos receptje egy különös esemény révén jutott az irgalmasok birtokába.
Az utolsó jezsuita gyógyszerészek egyikét, Neussel Jakabot az irgalmasok kórházában ápolták. A szerzetes állítólag hálából átadta a híres készítmény receptjét az őt gondozó rendnek.
A történet azonban nem minden részletében bizonyított.
A Heves megyei levéltári iratok között ugyanis fennmaradt egy 1766-ban keletkezett irgalmasrendi receptúra, amely már az Egri Víz készítésére vonatkozott.
Ez különösen érdekes körülmény, hiszen arra utal, hogy az irgalmasok már a jezsuita rend 1773-as feloszlatása előtt rendelkezhettek a készítmény valamely változatának receptjével.
A két gyógyszertár közötti kapcsolat és az előállítás jogosultsága később jogvitákhoz is vezetett. Az Egri Ügyvédi Kamara iratai között külön dokumentumok őrzik az Egri Víz perének történetét.
A Gránátalma patika és az egri „mizerek”
Az irgalmasrend gyógyszertára a mai Markhot Ferenc utcában, az egykori kórház és kolostor épületegyüttesében működött.
A patika a Gránátalma nevet kapta, amely a betegápoló rend egyik fontos jelképére utalt.
A gránátalma és a kereszt együtt az irgalmasságot, az áldozatvállalást és a betegek szolgálatát jelképezte.
Az egri köznyelvben az irgalmas szerzeteseket gyakran „mizereknek” vagy „mizerieknek” nevezték. Ez az elnevezés a gyógyszertárra is átragadt.
A helyi hagyomány szerint a szegényebb városlakók gyakrabban keresték fel az irgalmasok patikáját, míg a módosabb polgárok inkább a jezsuiták gyógyszertárába jártak.
A Gránátalma patika működésének egyik legérdekesebb sajátossága a gyógyszerek kiadásának módja volt.
A vásárlókat kezdetben nem egy utcáról megközelíthető üzlethelyiségben fogadták, hanem egy ablakon keresztül szolgálták ki.
A Minden, ami Eger blog Markhot Ferenc utca története című, 2025-ben megjelent írása is megemlíti, hogy a gyógyszertár későbbi bejáratának helyén eredetileg lépcső és kis pihenő volt, a szerzetes patikusok pedig az ablakon adták ki a medicinákat.
Ez a gyakorlat egészen 1843-ig fennmaradt, amikor a forgalom növekedése miatt közvetlen utcai bejáratot alakítottak ki.
Az egykori patika legismertebb készítménye az Egri Víz volt.
Tizennégy különleges növény alkotta a titkos receptet
Az Egri Víz összetételét a fennmaradt irgalmasrendi receptúra alapján ismerhetjük meg.
A készítmény tizennégy gyógynövényi és fűszernövényi alapanyagot tartalmazott:
Citromhéj – Cortex citri
Narancshéj – Cortex aurantii
Fodormenta – Herba menthae crispae
Borsmenta – Herba menthae piperitae
Kakukkfű – Herba serpylli
Origanum, vagyis szurokfű – Herba origani
Citromfű – Herba melissae
Levendulavirág – Flores lavandulae
Koriandermag – Fructus coriandri
Ánizsmag – Fructus anisi
Szegfűszeg – Caryophyllum
Szerecsendió – Nux moschata
Guajakfa – Lignum guajaci
Sassafrasfa – Lignum sassafras
Az összetevők között olyan, a Kárpát-medencében is jól ismert növények szerepeltek, mint a menta, a citromfű, a kakukkfű és a levendula.
Más alapanyagokat azonban távoli vidékekről kellett beszerezni.
A szegfűszeg, a szerecsendió, a guajakfa és a sassafrasfa a korabeli nemzetközi fűszer- és gyógyszerkereskedelem révén juthatott el az egri patikába.
A különleges összetétel azt is megmutatja, hogy a 18. századi egri gyógyszerészet kapcsolódott az európai gyógyszerészeti ismeretekhez és kereskedelmi hálózatokhoz.
Így készült az eredeti Egri Víz
Az irgalmas szerzetesek a növények illóolajainak és aromás összetevőinek kinyerésére tömény alkoholt használtak.
A gyógynövények felaprított, összezúzott részeit alkoholba helyezték, majd huszonnégy órán keresztül áztatták.
Ezt az eljárást a gyógyszerészeti szaknyelv macerációnak nevezi.
Az áztatást követően a keveréket lepárlókészülékbe töltötték, majd desztillálták.
A lepárlás során a növények illékony összetevői a párlatba kerültek, így alakult ki az Egri Víz jellegzetes aromája és kristálytiszta megjelenése.
A készítmény tehát nem egyszerű gyógynövényes alkoholos kivonat volt, hanem különleges eljárással előállított párlat.
A recept pontos követése különösen fontos lehetett, hiszen az alapanyagok mennyisége, az áztatás időtartama és a lepárlás módja egyaránt befolyásolta a végeredményt.
Harminc-negyven csepp cukorra – így hirdették 1867-ben
Az Egri Víz 19. századi népszerűségét egy fennmaradt újsághirdetés is bizonyítja.
Az Eger című lap 1867. január 10-i számában az irgalmas gyógyszertár igazgatója ismertette a készítmény alkalmazását.
A hirdetés szerint az Egri Vizet különösen tengeri utazások során fellépő rosszullétek, valamint gyomorgörcs, szédülés és émelygés ellen ajánlották.
A javasolt használat szerint harminc-negyven cseppet kellett cukorra vagy vízbe cseppenteni.
A korabeli reklám a készítmény gyógyító hatását nagy bizonyossággal hirdette.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek történeti gyógyszerészeti állítások, nem pedig a mai orvostudomány által igazolt gyógyhatások.
A hirdetés mindenesetre különösen értékes helytörténeti dokumentum. Bizonyítja, hogy az Egri Víz a 19. század második felében is ismert és forgalmazott készítmény volt.
A híres kobaltkék üvegcsék
Az Egri Vízhez a jellegzetes csomagolás is hozzátartozott.
A készítményt többféle méretű, kobaltkék színű üvegben is árusították, amelyek előállításához a parádsasvári üveggyártás hagyománya kapcsolódott.
A különleges üvegek a termék felismerhetőségét is segítették.
A régi patikákban a különböző méretű és színű üvegcsék, porcelánedények, fiókos szekrények és mérlegek a mindennapi gyógyszerészeti munka nélkülözhetetlen kellékei voltak.
Az Egri Víz története ezért az egri gyógyszerészet mellett a Mátra üvegipari múltjához is kapcsolódik.
A Gránátalma patika történelmi berendezése
Az egykori irgalmasrendi gyógyszertár belső tere Eger egyik különleges gyógyszerészettörténeti emléke.
A helyiségben a nagyméretű, fából készült gyógyszertári szekrények, az apró fiókok, az üvegezett tárolók és a középen elhelyezett munkaasztal idézik fel a régi patikusok világát.
A boltozatos mennyezet finom díszítőfestései és a történelmi bútorzat különleges összhangot alkotnak.
A falak mentén sorakozó számos fiók egykor különféle gyógyszerészeti alapanyagok tárolására szolgálhatott. Az üveges szekrényekben gyógyszeres edényeket és készítményeket helyezhettek el.
A Minden, ami Eger blog 2026. szeptember 21-én megjelent beszámolójában már bemutattuk, hogy a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az érdeklődők személyesen is megismerhették az egykori irgalmasrendi kórház történelmi tereit.
A szeptember 19–20-i programsorozat keretében megnyitották a refektóriumot, a gyógyszertárat és a kápolnát is.
A Dobó István Vármúzeum és az Egyesület Eger Idegenforgalmáért szervezésében „Gyógyítók – az irgalmas rend és Markhot Ferenc Egerben” címmel különleges városi és épülettörténeti sétát is tartottak.
Angyalné Dobos Virág idegenvezető a belvárosi helyszíneket mutatta be, majd H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze vezette végig az érdeklődőket az épületegyüttes történelmi helyiségein.
A program lehetőséget adott arra, hogy a látogatók ne csupán olvassanak az egri gyógyítás múltjáról, hanem személyesen is megismerjék annak fennmaradt emlékeit.
Markhot Ferenc és az egri orvosképzés
Az Egri Víz történetét nem lehet teljesen elválasztani attól az egészségügyi környezettől, amelyben az irgalmasrendi patika működött.
A Minden, ami Eger blogon 2016-ban megjelent Több száz éve a gyógyítás szolgálatában című írásunk részletesen bemutatta az egri kórház történetét és Markhot Ferenc munkásságát.
Az irgalmasrendi kórház különösen fontos szerepet játszott a magyarországi orvosképzés történetében.
Markhot Ferenc vezetésével 1769. november 25-én itt kezdte meg működését a Schola Medicinalis Agriensis.
Az első tanévben tíz hallgató tanult az intézményben. Az oktatás különlegessége az volt, hogy az elméleti képzést kórházi gyakorlattal egészítették ki.
Az iskola hat éven keresztül működött, majd 1775-ben megszűnt.
Markhot Ferenc később sebészek és bábák oktatásával is foglalkozott, emellett Eger és Heves megye gyógyvizeinek vizsgálatában is jelentős munkát végzett.
Fontos különbség azonban, hogy az Egri Víz nevű alkoholos gyógynövénypárlat nem azonos Eger természetes gyógyvizeivel, amelyekkel Markhot orvosi kutatásai során foglalkozott.
A két történet mégis ugyanannak a gazdag egri egészségügyi örökségnek a része.
Az Egri Víz újjászületése a Sas úton
A szerzetesi gyógyszerészet korának lezárulása után az Egri Víz előállítása hosszabb időre megszakadt.
Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején azonban újra felmerült a készítmény gyártásának lehetősége.
A Heves Megyei Szeszipari Vállalat kezdett foglalkozni az Egri Víz újbóli előállításával és kereskedelmi forgalmazásával.
A gyártás Egerben, a Sas úton működő, családi ház jellegű, kétszintes épületben folyt.
A vállalat igyekezett megszerezni a készítmény kizárólagos forgalmazási jogát, és megfelelő jogi védelmet biztosítani a terméknek.
Ezek a törekvések azonban nem jártak tartós sikerrel.
A vállalat később beolvadt az Eger–Mátravidéki Borgazdasági Kombinátba, ahol az Egri Víz gyártása tovább folytatódott egészen a rendszerváltás időszakáig.
Az előállítás azonban már nem minden esetben követte a régi szerzetesi receptúrát.
A korabeli megyei főgyógyszerész, Tóth János átadta a készítésre vonatkozó ismereteket, a gyakorlatban mégis előfordult, hogy tiszta alkohol helyett például almapálinkát használtak.
A felhasznált növényi összetevők sem minden esetben egyeztek meg az eredeti receptben szereplő alapanyagokkal.
Ez a körülmény különösen érdekes kérdést vet fel: vajon a 20. században gyártott Egri Víz mennyiben őrizte meg a 18. századi készítmény eredeti ízét és aromáját?
A rendszerváltás után sem merült feledésbe
A rendszerváltást követően egy vállalkozás még rövid ideig folytatta az Egri Víz gyártását, azonban később csődbe ment, a korábbi védjegyoltalom pedig megszűnt.
A készítmény újjáélesztésére ezt követően újabb kezdeményezések indultak.
Dr. Tóth-Daru Péter, az egri megyei kórház egykori főigazgatója is felkarolta az Egri Víz ügyét.
A kezdeményezés keretében lepárlóüzem épült, és a gyártáshoz szükséges berendezések is rendelkezésre álltak.
A későbbi kereskedelmi történetben a szolnoki székhelyű Imperium Aqua Kft. és a Szicsek Kft. neve is megjelent.
Az Egri Víz így ismét lehetőséget kapott arra, hogy történelmi különlegességként visszakerüljön a köztudatba.
A modern változatok esetében azonban fontos megkülönböztetni a történelmi recept hagyományát, az alkoholos ital kereskedelmi forgalmazását és a gyógyszerként történő alkalmazást.
Az egykori hirdetésekben szereplő gyógyhatások nem tekinthetők automatikusan a mai termékek igazolt tulajdonságainak.
Az Egri Víz ma is Eger történetének része
Az Egri Víz több mint három évszázados története különleges helyet foglal el a város múltjában.
A jezsuiták 1714-ben alapított gyógyszertárától az irgalmasrend Gránátalma patikáján át a 20. századi szeszipari gyártásig hosszú utat járt be.
Történetét titkos receptek, különleges gyógynövények, levéltári dokumentumok, újsághirdetések és jogviták őrzik.
A legértékesebb emlékek egyike azonban maga az egykori gyógyszertár, amelynek történelmi berendezése ma is felidézi a szerzetes patikusok világát.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásai és a 2026-os Kulturális Örökség Napjairól készült beszámoló is azt mutatják, hogy az egri gyógyítás története ma is számos felfedeznivalót tartogat.
A Gránátalma patika, az irgalmasrendi kórház és Markhot Ferenc munkássága együtt alkotják azt az örökséget, amelynek az Egri Víz is fontos része.
A híres párlat titka talán már nem ugyanaz, mint háromszáz évvel ezelőtt, története azonban továbbra is Eger egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb helytörténeti fejezete.
Források
Minden, ami Eger – Markhot Ferenc utca története (2025)
Minden, ami Eger – Több száz éve a gyógyítás szolgálatában (2016)
Minden, ami Eger – Egri útravaló 2026 – séta a Széchenyi utcán, ahol évszázadok kísérnek végig
Magyar Nemzeti Levéltár – Heves Megyei Levéltár
MNL HML XII.6. 46. nr. 14. – Az Egri Irgalmas Rendház iratai, 1766-os receptúra.
MNL HML IX.701. 5. 295. rsz. – Az Egri Ügyvédi Kamara iratai, az Egri Víz pere.
Egri Szemelvények – Az egri irgalmas gyógytár igazgatójának 1867. január 10-i ismertetése
Tóth László helytörténész – Az Egri Víz történetével foglalkozó írása.
Györgyné Dani Gabriella levéltáros – Az Egri Víz eredeti receptúrájának történeti feldolgozása.
Borítókép: Az egri Gránátalma patika történelmi belső tere. Fotó: Dobó István Vármúzeum.