Eger belvárosában, a Széchenyi utca közelében húzódik a Bródy Sándor utca, amelynek néhány száz méterén évszázadok története elevenedik meg. A régi házak, a meredek utcaszakasz, a történelmi falmaradványok és a háttérben magasodó ciszterci templomtornyok különleges hangulatot kölcsönöznek a környéknek. Kevesen tudják azonban, hogy itt nemcsak a híres egri író született, hanem a város barokk kori művészei és mesterei közül is többen éltek.
Egy utca, amelynek neve többször megváltozott
A mai Bródy Sándor utca Eger történelmi belvárosának egyik érdekes része. A Széchenyi utcától a magasabban fekvő Kacsapart és Városfal utca irányába vezető útvonal évszázadok óta része a város életének. Környezete sokat változott, de az utca vonalvezetése és több régi épülete ma is őrzi a múlt emlékeit.
A környék történetében több elnevezéssel is találkozhatunk. A régi Kacsapart mellett a Jezsuita és Gimnázium utca elnevezés is előfordult, később pedig Werner-apát utcának hívták a mai Bródy Sándor utcát. Az 1955-ben készült várostörténeti felvételeken még ez utóbbi név szerepel. Az utca 1957-ben kapta meg Bródy Sándor nevét, akinek élete személyesen is kapcsolódott ehhez a városrészhez.
A Kacsapart elnevezés ugyanakkor nem tűnt el Eger térképéről. Ma is önálló közterületként létezik, közvetlenül kapcsolódva a Bródy Sándor utca környezetéhez.
Itt született Bródy Sándor, a magyar irodalom jelentős alakja
Bródy Sándor 1863. július 23-án született Egerben, az akkori Kacsapart utcában. A helyi hagyomány szerint szülőháza a mai Bródy Sándor utca 8. szám alatt található. Édesapja, Bródy Jakab kereskedő volt, a család pedig szorosan kötődött a város mindennapi életéhez.
A később országosan ismertté vált író gyermekkorának meghatározó élményeit Egerben szerezte. Tanulmányait részben a ciszterci gimnáziumban folytatta, így a környék nemcsak születésének, hanem fiatalkorának is fontos helyszíne volt.
Bródy Sándor műveiben gyakran megjelentek a vidéki társadalom alakjai, az egyszerű emberek sorsa és a mindennapi élet konfliktusai. Írói munkásságával a magyar naturalista próza egyik jelentős képviselőjévé vált.
Egerben ma utca és könyvtár őrzi a nevét, az Érsekkertben pedig szobra is megtalálható.
Fazola Henrik és a híres barokk lakóház
A Bródy Sándor utca történetének másik jelentős alakja Fazola Henrik, a 18. századi Eger híres vasművese. A Bródy Sándor utca 4. szám alatt található Fazola–Eősz-ház különösen értékes műemléke a városnak.
Fazola Henrik 1767-ben vásárolta meg a még félig elkészült épületet. Öccsével, Fazola Lénárddal együtt hosszabb ideig lakott itt. A család neve összeforrt Eger művészi kovácsoltvas alkotásaival, amelyek közül több ma is a város meghatározó műemlékei közé tartozik.
Az épület az 1800-as nagy egri tűzvészben súlyosan megsérült. Később Eősz János püspöki prefektus tulajdonába került, majd 1819-től az érsekség birtokolta. A ház történetének külön érdekessége, hogy a 20. században egy ideig az Egri Nyomda is működött benne.
A műemlék sorsa napjainkban is aktuális kérdés. Az Állami Számvevőszék 2026-ban lezárt ellenőrzése hiányosságokat állapított meg az épület fenntartásában és állapotmegóvásában, ismét ráirányítva a figyelmet Eger értékes történelmi ingatlanjainak megőrzésére.
Amikor a város művészei lakták az utcát
A Bródy Sándor utca egyik legérdekesebb, kevésbé ismert története, hogy a 18–19. században több neves művész és mester is ezen a környéken lakott.
A Fazola testvérek mellett itt volt háza Kracker János Lukács festőnek, aki Eger barokk művészetének egyik meghatározó alakja volt. Ugyancsak az utcához kötődött Zach József festő, Kracker veje, valamint Hablechner Vencel szobrász és Zirkler János festő.
Ez a különleges művészközösség nem véletlenül alakult ki. A 18. századi Eger jelentős egyházi és városépítészeti fejlődésen ment keresztül. Eszterházy Károly püspök idején templomok, paloták és középületek épültek vagy alakultak át, amelyekhez képzett építőmesterekre, festőkre, szobrászokra és vasművesekre volt szükség.
A mai Bródy Sándor utca környéke így egykor a barokk Eger művészeti életének egyik fontos lakóterülete volt. Az itt élő mesterek munkái a város számos pontján fennmaradtak.
A ciszterci templom tornyai és a régi Eger
A Bródy Sándor utca környezetének egyik legjellegzetesebb látványa a Széchenyi utcában álló ciszterci templom két tornya. A Borgia Szent Ferenc tiszteletére szentelt templom eredetileg a jezsuitákhoz tartozott.
Alapkövét 1700. július 31-én helyezték el, építése azonban a történelmi események miatt hosszú időre elhúzódott. A templom a 18. század első felében nyerte el meghatározó formáját, és később a ciszterci rendhez került.
A templom mellett működő iskola évszázadokon keresztül Eger oktatási életének fontos intézménye volt. A környéken ezért nemcsak kézművesek és polgárok, hanem diákok és tanárok is rendszeresen megfordultak.
A Bródy Sándor utca felől nézve a tornyok a régi háztetők és az évszakokkal változó fák fölé magasodnak, sajátos hangulatot adva ennek a belvárosi résznek.
Régi pincék és a város egykori határa
A környék történetéhez a riolittufába vájt pincék is hozzátartoznak. A Bródy Sándor utca közelében, a magasabban fekvő területek alatt több pince és üreg található, amelyek a város egykori gazdasági életének emlékei.
A könnyen faragható tufakő Egerben évszázadokon át lehetőséget biztosított pincék, tárolóhelyiségek és más föld alatti terek kialakítására. Ezek különösen fontos szerepet játszottak a bortermeléshez kapcsolódó tárolásban.
A környéken húzódott Eger egykori városfalának egy része is. A régi védelmi rendszer a település határát jelölte, később azonban a város terjeszkedésével fokozatosan elveszítette eredeti jelentőségét. A megmaradt falszakaszok és bástyamaradványok ma már elsősorban történelmi emlékek.
A régi Werner-apát utcától a mai belvárosig
Az utca 20. századi története is jelentős változásokat hozott. Az 1950-es években készült felvételeken még egészen más környezet látható: egyszerűbb útfelület, régi házak és a meredek utcán közlekedő gyalogosok jellemezték a környéket.
A város fejlődésével az utca burkolata, közművei és közterületi kialakítása is megváltozott. A legutóbbi jelentős rekonstrukció 2019-ben történt, amikor mintegy 145 millió forintos beruházással újították meg a Bródy Sándor utcát.
A munkálatok során megújult az útburkolat és a lépcsős szakasz, kapaszkodókat helyeztek el, korszerűsítették a közműveket, valamint a közvilágítást is. A beruházás célja az volt, hogy a történelmi környezet megőrzése mellett rendezettebb és biztonságosabb közterület jöjjön létre.
Egy kis utca, amely sokat elárul Eger múltjáról
A Bródy Sándor utca története jóval gazdagabb annál, mint amit első pillantásra sejtenénk. A barokk kori művészek lakóházai, Fazola Henrik emléke, Bródy Sándor szülőhelye, a régi pincék és a közeli templom mind egy-egy korszakot idéznek fel.
Eger múltja nemcsak a legismertebb műemlékekben él tovább. A kisebb utcák, régi falak, házak és egykori lakóik története ugyanúgy hozzátartozik a város örökségéhez. A Bródy Sándor utca pedig különösen szép példája annak, hogyan találkozhat néhány száz méteren a város irodalmi, művészeti és építészeti múltja.
Források
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, helytörténeti tanulmányok
Egri Magazin – Eger történelmi épületei és a ciszterci templom
Eger önkormányzata – ÁSZ-jelentés a Fazola–Eősz-házról, 2026
Agria – Helytörténeti és irodalomtörténeti tanulmány Bródy Sándor egri világáról
Borítókép: Eger, Bródy Sándor utca, háttérben a ciszterci templom tornyaival. Fotó: Szinok Gábor.