Három évvel ezelőtt, 2023. október 16-án különleges szabadtéri kiállítás nyílt Egerben, amely több mint háromszáz évvel repítette vissza az érdeklődőket a város múltjába. A Dobó István Vármúzeum Ferdinand von Zinzendorf egykori császári várkapitány 1704-ben készített tollrajzait mutatta be. A felbecsülhetetlen helytörténeti értékű ábrázolások olyan épületeket, utcákat, erődítményeket és városrészeket örökítettek meg, amelyeknek jelentős része mára nyomtalanul eltűnt.
Egy különleges kiállítás évfordulója
A Gárdonyi Géza téren 2023. október 16-án megnyílt szabadtéri tárlat nem csupán a történelem iránt érdeklődőknek kínált különleges élményt. Az egri vár egykori kapitányának rajzai segítségével a város lakói is felfedezhették, milyen lehetett Eger a 18. század legelején, amikor a török uralom emlékei még meghatározták az utcák és épületek arculatát.
A „Eger és az egri vár 1704” című kiállítást a Dobó István Vármúzeum rendezte meg a Nemzeti Örökség Intézetének közreműködésével. A történelmi tollrajzokat jelenkori fényképekkel állították párhuzamba, így a látogatók könnyebben azonosíthatták az egykori épületek helyét és a városkép változásait.
A kiállítás kurátorai Kelenik József és Verók Attila voltak, a grafikai munkát Erdős Aranka végezte. A szabadtéri bemutató 2024. január 31-ig volt megtekinthető.
A tárlat egyik legnagyobb értéke abban rejlett, hogy a rajzok nem évszázadokkal későbbi történelmi elképzelések alapján készültek. Alkotójuk személyesen tartózkodott Egerben, és saját szemével látta az általa megörökített helyszíneket.
A várkapitány, aki megrajzolta Egert
Ferdinand von Zinzendorf und Pottendorf osztrák császári ezredes 1703. október 16. és 1705. január 2. között töltötte be először az egri vár kapitányi tisztségét.
Érkezése különösen mozgalmas történelmi időszakra esett. Magyarországon már kibontakozott a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, Eger pedig fontos katonai támaszpontnak számított.
Zinzendorf nemcsak katonai feladatait látta el, hanem részletes naplót is vezetett. Feljegyzéseiben az állomáshelyén és környékén történteket örökítette meg, elsősorban katonai szempontból.
A várkapitány figyelme azonban a város mindennapi életére is kiterjedt. Leírásaiból Eger korabeli építészetéről, gazdaságáról, társadalmi viszonyairól és stratégiai jelentőségéről is értékes részletek ismerhetők meg.
A napló különlegességét a hozzá kapcsolódó saját kezű tollrajzok adják. Ezek olyan részletességgel mutatják be a várost és a várat, amely ritkaságnak számít a korszakból fennmaradt helyi ábrázolások között.
A kéziratot 2019-ben Prágában találták meg. Előkerülése új lehetőséget teremtett Eger 18. század eleji történetének kutatására.
Mit láthatott egy katona Egerben 1704-ben?
A Zinzendorf által megörökített város jelentősen különbözött attól az Egertől, amelyet ma ismerünk.
A török uralom 1687-ben ért véget, vagyis a rajzok készítésekor mindössze tizenhét év telt el a város visszafoglalása óta.
A minaretek, az egykori dzsámik, a középkori eredetű templomok és a városfalak még sok helyen meghatározták Eger látképét.
A később felépült barokk város jellegzetes épületei közül ekkor még számos nem létezett. Nem állt a mai bazilika, a Líceum, és a Dobó tér később meghatározóvá váló barokk épületei sem alakították a városképet.
A város történetének ez az átmeneti időszaka különösen izgalmas. Egyszerre volt jelen a középkori püspöki központ öröksége, a török hódoltság építészete és a Habsburg-kori katonai berendezkedés.
Zinzendorf rajzai éppen ezt a mára eltűnt világot őrizték meg.
Kilátás a mai Zászlódombról nyugat felé
A kiállítás egyik legérdekesebb darabja a VII. számmal jelölt tollrajz, amely a mai Zászlódomb környékéről nyugati irányban mutatja be Egert.
A több mint háromszáz éves ábrázolás és a 2023-ban készült fénykép összehasonlítása különösen szemléletesen mutatja a város fejlődését.
A rajzon jól felismerhető a Hatvani kapu irányába vezető út, amely a korabeli közlekedés és a katonai mozgások szempontjából egyaránt fontos szerepet töltött be.
Zinzendorf nem egyszerű városképet készített. A tájban katonai eseményeket is megörökített.
A rajz jelmagyarázata szerint láthatók rajta a Hatvani kapu, a hat zászlónyi kuruc lovasság, a megerősített állásban elhelyezkedő császári gyalogság, valamint a várvédők tartalékai.
A katonai mozgások mellett az épületek elhelyezkedése is sokat elárul a korabeli Egerről.
A rajz jobb oldalán az egykori püspöki rezidencia látható, amely a mai érseki palota térségében állt. A Szent Mihály-templom egy része a mai bazilika területére esett, az egykori Hatvani kapu helyét pedig napjainkban a Gárdonyi Géza Színház előtti tér környékén kereshetjük.
Külön érdekesség, hogy a rajzon egy korábbi templom is szerepel a mai ferences templom helyén.
Az évszázadok alatt ezeknek az építményeknek jelentős része eltűnt, átépült vagy teljesen új épületeknek adta át a helyét.
A mai bazilika helyén még más templom állt
Eger egyik legfontosabb építészettörténeti változása a mai Eszterházy tér környékén követhető nyomon.
A 18. század elején a jelenlegi főszékesegyház helyén még a Szent Mihály-templom állt. A város vallási központjának története azonban ennél is régebbre nyúlik vissza.
A török hódoltság idején a keresztény templomok egy részét muszlim vallási célokra alakították át. A visszafoglalást követően ezek az épületek ismét új szerepet kaptak.
A ma ismert egri bazilika csak jóval később, 1831 és 1836 között épült fel Hild József tervei alapján.
Zinzendorf rajza tehát olyan városképet örökített meg, amelyből még hiányzott Eger egyik legmeghatározóbb mai épülete.
Ugyanez igaz a Líceumra is, amelynek építése a 18. század második felében kezdődött.
A régi ábrázolások jelentősége éppen abban rejlik, hogy segítségükkel megérthetjük: a ma történelminek tekintett belváros maga is több évszázados átalakulás eredménye.
Eltűnt minaretek és templomok
A várkapitány másik, a mai Zászlódombról készült látképén több minaret is feltűnik.
A török kori Egerben ugyanis nem csupán az a minaret állt, amely napjainkban a Knézich Károly utcában látható.
A rajzokon további, mára eltűnt minaretek is megjelennek. Ezek az oszmán kori város vallási és építészeti örökségének fontos emlékei voltak.
A ma is álló egri minaret mintegy negyven méter magas, és Magyarország egyik legjelentősebb fennmaradt török kori építészeti emléke.
Egykori dzsámiját 1841-ben bontották el.
A Zinzendorf-féle ábrázolások segítségével azonban nemcsak a fennmaradt emlékek, hanem a teljesen eltűnt építmények egykori elhelyezkedéséről is képet alkothatunk.
Ez különösen fontos Eger esetében, hiszen a város 18. századi újjáépítése során számos korábbi épületet lebontottak, és köveiket új építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc Egere
Az 1704-ben készült rajzok történelmi jelentőségét tovább növeli, hogy a Rákóczi-szabadságharc eseményeihez kapcsolódnak.
Eger ekkor még császári kézen volt, miközben a kuruc csapatok a város és a vár megszerzésére törekedtek.
A vár katonai jelentősége továbbra is meghatározó volt. Erődítései, ágyúállásai és a környező magaslatok fontos szerepet játszottak a védekezésben.
Zinzendorf katonaként elsősorban ezeket a stratégiai szempontból lényeges részleteket figyelte meg.
A rajzokon ezért nemcsak épületek és utak, hanem csapatmozgások, védelmi állások és katonai táborok is szerepelnek.
Az egyik látképen a város távolabbi környezetében elhelyezkedő kuruc tábor is megjelenik.
A várkapitány ábrázolásai így egyszerre tekinthetők várostörténeti dokumentumoknak és a szabadságharc helyi eseményeit bemutató katonai forrásoknak.
A régi Eger ábrázolásainak különleges öröksége
Eger történelmi látképei között a Zinzendorf-rajzok sajátos helyet foglalnak el.
A város egyik legkorábbi ismert rézmetszetes ábrázolását Domenico Zenoi készítette 1567-ben. A későbbi évszázadokból Georg Hoefnagel nevéhez kapcsolódó látkép is fontos forrása Eger történetének.
A Minden, ami Eger blog korábban külön cikkben foglalkozott az 1567-es ábrázolással, amely közel négy és fél évszázados távlatból mutatja meg a várost.
Zinzendorf munkái azonban más szempontból értékesek.
Míg a korai metszetek gyakran szélesebb városképet mutatnak be, az 1704-es tollrajzok konkrét helyszíneket, katonai állásokat és épületeket is részletesen dokumentálnak.
A várkapitány nem utólag próbálta elképzelni a régi Egert, hanem saját korának eseményeit rögzítette.
Ez teszi különösen hitelessé és értékessé a munkáit.
A blogon korábban bemutatott Bástya utca, Leányka utca és Mekcsey István utca története szintén kapcsolódik ehhez az időszakhoz. A vár keleti oldalán végbement átalakulások és a korábbi erődítések eltűnése jól példázza, milyen jelentős változásokon ment keresztül Eger a 18. század elejétől.
A különböző korszakokból fennmaradt ábrázolások és történeti források együttes vizsgálata segít megérteni a város fejlődését.
Amikor a múlt és a jelen találkozik
A 2023-ban megnyílt kiállítás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy Eger történelme nem kizárólag a múzeumok falai között fedezhető fel.
A város utcáin sétálva nap mint nap olyan helyszíneken haladunk keresztül, amelyeknek története évszázadokra nyúlik vissza.
A mai Hatvani kapu tér, az Eszterházy tér, a vár környéke és a belváros számos pontja egészen más képet mutatott háromszáz évvel ezelőtt.
A Zinzendorf-rajzok lehetőséget adnak arra, hogy a mai épületek mögött felfedezzük az egykori várost.
A három évvel ezelőtti kiállítás évfordulója arra is emlékeztet, milyen fontos a helytörténeti dokumentumok felkutatása, megőrzése és közkinccsé tétele.
Egy 2019-ben Prágában előkerült kézirat több mint háromszáz év elteltével új részletekkel gazdagította Eger történetét.
Ferdinand von Zinzendorf 1704-es rajzai ma már nemcsak egy császári várkapitány feljegyzéseinek mellékletei, hanem a város elveszett építészeti örökségének különleges tanúi.
A régi Eger jelentős része eltűnt az évszázadok során, de ezeknek a rajzoknak köszönhetően a város egykori arculatából ma is felidézhetünk valamit.
Források
Dobó István Vármúzeum – Eger és az egri vár, 1704 – A kiállítás megnyitója
Dobó István Vármúzeum – 2023. évi múzeumi teljesítményértékelés
Borítókép: VII. kép – Kilátás a városra a mai Zászlódombról nyugat felé. Ferdinand von Zinzendorf 1704-es tollrajzának és a 2023-as egri városképnek az összehasonlítása. Forrás: Dobó István Vármúzeum, „Eger és az egri vár 1704” című kiállítás.