Eger történelmét nemcsak a vár falai, a barokk templomok és a régi utcák őrzik, hanem azok a könyvek, újságok, kéziratok és fényképek is, amelyek az elmúlt évszázadok mindennapjairól mesélnek. A város irodalmi örökségének egyik legfontosabb őrzője a Bródy Sándor Könyvtár, amelynek helyismereti gyűjteménye nélkül ma már nehezen képzelhető el Eger és Heves megye múltjának alapos kutatása.
október 13-án, 35 évvel ezelőtt vehette át Konrád György író a Német Könyvkereskedők Békedíját Frankfurtban. A rangos nemzetközi elismerés arra is emlékeztet, hogy az irodalom jóval több a könyvek világánál: a társadalmi emlékezet, a gondolat szabadsága és a történelmi tapasztalatok megőrzésének egyik legfontosabb eszköze.
Az évforduló alkalmat kínál arra, hogy Eger gazdag irodalmi múltját, híres íróit és a Bródy Sándor Könyvtár különleges gyűjteményeit is közelebbről megismerjük.
Egy barokk palota, amely a könyvek otthonává vált
Eger belvárosában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt áll a város egyik legszebb történelmi épülete, az egykori Nagypréposti-palota. A műemlék épület ma a Bródy Sándor Könyvtár központi otthona, de története jóval korábbra nyúlik vissza, mint a modern könyvtári szolgáltatások megjelenése.
A török uralom megszűnését követően Eger egyházi központként ismét fejlődésnek indult. A város újjáépítésében jelentős szerepet játszottak a püspökök, a káptalan tagjai és azok az egyházi méltóságok, akiknek palotái máig meghatározzák a belváros arculatát.
A Nagypréposti-palota is ennek a történelmi korszaknak az emléke. Díszes homlokzata, kovácsoltvas ablakrácsai és reprezentatív megjelenése a barokk Eger építészeti örökségének értékes részét képezik.
Az épület a 20. század során többféle feladatot látott el. Az 1949-es államosítást követően a Bükki Erdőgazdaság is használta, majd 1957-ben a megyei könyvtár költözött az emeletére.
1959-ben jelentős műemléki helyreállítást végeztek rajta. A könyvtár fokozatosan egyre nagyobb területet kapott az épületben, végül 1970. április 25-én megnyílt a felújított, szabadpolcos szolgáltatást és olvasótermet is kínáló intézmény.
Így vált az egykori főpapi palota Eger egyik legfontosabb kulturális találkozóhelyévé.
A megyei könyvtár története 1952-ben kezdődött
A mai Bródy Sándor Könyvtár előzményei az 1950-es évek elejére vezethetők vissza.
szeptember 1-jén nyílt meg az Egri Körzeti Könyvtár, majd 1951-ben az Egri Városi Lenin Könyvtár is megkezdte működését. A két intézmény összevonásával 1952-ben jött létre a megyei könyvtár.
Az alakulás évében 7658 kötetet tartottak nyilván, 2942 olvasóval és több mint 61 ezer kölcsönzéssel.
Ezek a számok jól mutatják, milyen fontos szerepet töltött be az olvasás a háború utáni Eger kulturális életében.
A könyvtár kezdetben a Bajcsy-Zsilinszky utca 8. szám alatt működött, majd több változást követően 1957-ben került a Nagypréposti-palotába.
Az évtizedek során új részlegek alakultak, bővült az állomány, megjelentek a hangzó dokumentumok, a folyóiratgyűjtemények, majd később a számítógépes katalógusok és az elektronikus szolgáltatások.
A könyvtár 1988. június 2-án vette fel Bródy Sándor nevét.
Bródy Sándor – az egri születésű író
Bródy Sándor 1863. június 23-án született Egerben. A magyar irodalom egyik jelentős prózaírója és publicistája lett, akinek művei a 19. század végének és a 20. század elejének társadalmi viszonyait is érzékletesen ábrázolták.
Írásaiban gyakran jelentek meg a kiszolgáltatott emberek, a társadalmi különbségek, a családi konfliktusok és a hétköznapi élet nehézségei.
Legismertebb művei közé tartozik A tanítónő, A dada és Az ezüst kecske.
Bródy munkássága a magyar naturalista és realista irodalom fejlődésében is fontos szerepet játszott. Nem idealizált világot mutatott be, hanem az emberi sorsok ellentmondásait, gyakran nyers és közvetlen megfogalmazásban.
Bár pályafutása jelentős részét már nem Egerben töltötte, szülővárosa irodalmi emlékezetében kiemelkedő helyet foglal el.
A róla elnevezett könyvtár ezért nem csupán egy jelentős író nevét viseli, hanem Eger és a magyar irodalom közötti kapcsolatot is jelképezi.
Gárdonyi Géza és az egri irodalmi örökség
Eger irodalmi múltjáról természetesen nem lehet beszélni Gárdonyi Géza nélkül.
Az író 1897-ben költözött Egerbe, ahol élete hátralévő részét töltötte. A vár közelében álló házában alkotta meg legismertebb műveinek jelentős részét, köztük az Egri csillagokat.
Az 1901-ben könyv alakban megjelent történelmi regény országosan ismertté tette az 1552-es egri várvédelmet, és generációk számára kapcsolta össze a város nevét Dobó Istvánnal és a végvári hősökkel.
Gárdonyi azonban nemcsak történelmi regényíró volt. Verseket, novellákat, elbeszéléseket és más műfajú alkotásokat is írt.
Egri otthona ma emlékmúzeum, amely az író életének, munkásságának és személyes tárgyainak megőrzésével szolgálja az irodalmi emlékezetet.
Az egri irodalmi hagyomány két meghatározó alakja, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor különböző írói világot képviselt, mégis mindketten hozzájárultak ahhoz, hogy Eger neve tartósan jelen legyen a magyar irodalomban.
A helyismereti gyűjtemény – ahol a város múltja életre kel
A Bródy Sándor Könyvtár egyik legértékesebb részlege a helyismereti gyűjtemény, amely 1981-ben vált önálló szervezeti egységgé.
Feladata Eger és Heves megye történetének, kulturális életének, társadalmi változásainak és helyi alkotóinak dokumentálása.
A gyűjteményben régi könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, képeslapok, aprónyomtatványok és más helytörténeti dokumentumok találhatók.
Ezek az anyagok sokszor olyan részleteket őriznek meg, amelyek a nagy történelmi összefoglalókból kimaradnak.
Egy régi újsághirdetésből megtudhatjuk, milyen üzletek működtek a belvárosban. Egy korabeli képeslap megmutathatja, hogyan nézett ki egy utca az átépítések előtt. Egy helyi folyóiratból pedig az is kiderülhet, milyen kulturális események foglalkoztatták az egrieket évtizedekkel ezelőtt.
A helyismereti munka különösen fontos azok számára, akik családtörténettel, régi épületekkel, településtörténettel vagy a megye kulturális örökségével foglalkoznak.
A könyvtár elektronikus helyismereti szolgáltatásai között megtalálhatók digitalizált folyóiratok, helyi alkotókkal kapcsolatos tartalmak, virtuális kiállítások és a Heves Megyei Elektronikus Könyvtár anyagai is.
Elfeledett újságok és történetek
Eger sajtótörténete szorosan összekapcsolódik a város irodalmi életével.
A 19. század második felétől a helyi újságok nemcsak híreket közöltek, hanem verseket, tárcákat, elbeszéléseket és kulturális beszámolókat is.
A korabeli lapszámokban ma is felfedezhetők olyan szerzők, akik egykor ismertek voltak az egri közönség előtt, nevük azonban idővel háttérbe szorult.
Egy-egy régi újságoldalból kirajzolódik a város színházi élete, az olvasóegyletek működése, a könyvkiadás és a helyi társasági élet világa.
A digitalizálásnak köszönhetően ezeknek a dokumentumoknak egy része már otthonról is kutatható.
A helytörténeti kutatás így nem kizárólag levéltári vagy könyvtári olvasótermekben történhet. A régi sajtó, a fényképek és a digitalizált gyűjtemények segítségével újra felfedezhetők a város elfeledett történetei.
A könyvtár szerepe a mai Eger kulturális életében
A Bródy Sándor Könyvtár ma már jóval több, mint könyvek kölcsönzésére szolgáló intézmény.
Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, kiállítások, ismeretterjesztő előadások és közösségi programok helyszíne.
A gyermekkönyvtár és a fiókkönyvtárak révén az olvasás népszerűsítése a fiatalabb generációkhoz és a város különböző részeibe is eljut.
A helyismereti gyűjtemény pedig folyamatosan összekapcsolja a múltat a jelennel.
Erre jó példa a 2026 októberében megnyílt Címkézett múlt című kiállítás, amely a könyvtár gyűjteményében őrzött régi borospalackcímkéken keresztül idézi fel a megye szőlő- és bortermelésének történetét.
A tárlat az 1970-es évek egri, mátraaljai és bükkaljai borvidékének világába enged betekintést, megmutatva, hogy a látszólag egyszerű tárgyi emlékek is értékes történeti forrásokká válhatnak.
Konrád György évfordulója és az irodalom szabadsága
Konrád György 1991-ben kapta meg a Német Könyvkereskedők Békedíját, amelyet hagyományosan a frankfurti könyvvásár idején adnak át.
Az elismerés nemcsak irodalmi teljesítményének szólt, hanem annak a szellemi munkának is, amelyet az európai párbeszéd, a szabadság és a társadalmi felelősségvállalás érdekében végzett.
Konrád életműve közvetlen egri kapcsolattól függetlenül is jó alkalmat teremt arra, hogy az irodalom és a történelmi emlékezet szerepéről gondolkodjunk.
Mert egy város kulturális örökségét nemcsak a híres alkotók jelentik.
Ugyanilyen fontosak azok a könyvtárosok, kutatók, helytörténészek, újságírók és olvasók is, akik évtizedeken keresztül gyűjtötték, megőrizték és továbbadták a múlt dokumentumait.
Eger története a könyvek lapjain is tovább él
Eger különleges város abból a szempontból, hogy történelmi és irodalmi öröksége szinte elválaszthatatlan egymástól.
A vár története Gárdonyi Géza regényében él tovább, a város társadalmi múltja régi újságokban és helytörténeti kiadványokban tárul fel, Bródy Sándor neve pedig egy olyan intézményhez kapcsolódik, amely mindennap dolgozik az olvasás és a kulturális emlékezet megőrzéséért.
A Kossuth Lajos utcai Nagypréposti-palota falai között így nem csupán könyvek sorakoznak a polcokon.
Ott található Eger és Heves megye múltjának számtalan apró részlete, amelyekből újra és újra összeállítható a város története.
A könyvtár egyik legnagyobb értéke éppen ez: lehetőséget ad arra, hogy a régi történetek ne merüljenek feledésbe, hanem a következő nemzedékek számára is hozzáférhetők maradjanak.
Források
Minden, ami Eger – Séta az Érsekkert rácsos kapujától
Minden, ami Eger – Az egri Sánc elfeledett világa
Bródy Sándor Könyvtár – Épülettörténet
Bródy Sándor Könyvtár – Helyismereti gyűjtemény
Bródy Sándor Könyvtár – Az intézmény története 1952–2009
Bródy Sándor Könyvtár – Hivatalos honlap
Német Könyvkereskedők Békedíja – Konrád György, 1991
Petőfi Irodalmi Múzeum – Konrád György
Borítókép: A Bródy Sándor Könyvtárnak otthont adó egykori Nagypréposti-palota Egerben, a Kossuth Lajos utcában. Fotó: Szinok Gábor.