Eger látképe évszázadokon át megihlette a rajzolókat, festőket és fényképészeket. A város tornyai, templomai, történelmi épületei és a környező dombok mindig különleges látványt nyújtottak. A légi fényképezés megjelenésével azonban egy egészen új világ tárult fel: olyan nézőpontból lehetett megörökíteni a várost, ahonnan korábban csak a madarak láthatták. Egy 166 évvel ezelőtti fotótörténeti esemény apropóján Eger régi és mai látképét, valamint a légi fényképezés fejlődését idézzük fel.
Amikor először fényképeztek a magasból
október 13-án az amerikai James Wallace Black különleges vállalkozásra szánta el magát. Boston fölé emelkedett egy hőlégballonnal, és a magasból fényképezte le a várost. A felvétel az Egyesült Államok első sikeres, máig fennmaradt légi fényképeként vonult be a fotográfia történetébe.
A kísérlet korántsem volt egyszerű. A korabeli fényképezőgépek nehezek és körülményesen kezelhetők voltak, a felvételek elkészítéséhez pedig üveglemezekre és gondos előkészítésre volt szükség. A ballon mozgása tovább nehezítette a munkát.
Black fényképe mégis megszületett, és bebizonyította, hogy a városokat nemcsak az utcák szintjéről, hanem a magasból is meg lehet örökíteni.
A légi fényképezés története valójában néhány évvel korábban kezdődött. A francia Nadar, eredeti nevén Gaspard-Félix Tournachon már 1858-ban készített felvételeket ballonból, ezek azonban nem maradtak fenn. Black bostoni fényképe ezért különösen értékes történelmi dokumentum.
A 19. század közepén még senki sem sejthette, hogy ez az új eljárás később a térképészet, a várostervezés, a régészet, a természetvédelem és a történeti kutatás nélkülözhetetlen eszközévé válik.
Eger látképe a régi századokban
Eger esetében a város magasból történő ábrázolásának története jóval megelőzi a fényképezést.
A korabeli metszetek, látképek és városábrázolások gyakran olyan nézőpontból mutatták be Egert, amelyből egyszerre lehetett megfigyelni az épületeket, az utcákat és a vár erődítményeit.
Ezek azonban nem valódi légi felvételek voltak. A rajzolók a környező magaslatokról megfigyelhető részleteket, helyszíni ismereteiket és olykor képzeletüket felhasználva alkották meg a város képét.
A régi ábrázolásokon természetesen az egri vár kapta a legnagyobb hangsúlyt. A középkori és török kori Eger arculatát alapvetően az erődítmény, a templomok, a városfalak és a környező településrészek határozták meg.
A 18. és 19. század folyamán azonban jelentős átalakulás kezdődött. A barokk város kiépülésével megszületett az a történelmi belváros, amelynek meghatározó épületeit ma is ismerjük.
Az egri Líceum, az Érseki Palota, a Minorita templom és később a Bazilika olyan építészeti hangsúlyokat teremtettek, amelyek a magasból készült fényképeken is könnyen felismerhetők.
A város látképe tehát nem egyszerre alakult ki. Minden évszázad hozzátett valamit ahhoz az összképhez, amelyet ma Egerként ismerünk.
A fényképezés megjelenése új korszakot nyitott
A 19. század második felében a fényképezés Egerben is egyre nagyobb szerepet kapott. Megjelentek a hivatásos fényképészek, akik portrék mellett épületeket, utcákat és városrészleteket is megörökítettek.
A Minden, ami Eger blog korábbi, „Készséges apácák is segítették a megyeszékhelyen kutatót” című írása már foglalkozott az egri fényképezés hőskorával. A korabeli adatok szerint az 1860 utáni évtizedekben számos fotográfus dolgozott a városban.
Ezek a korai fényképek ma rendkívül fontos helytörténeti dokumentumok. Segítségükkel megismerhetjük az egykori utcákat, az eltűnt épületeket és a város korábbi arculatát.
A hagyományos városképek készítői gyakran kerestek magasabb nézőpontokat. Templomtornyokból, domboldalakról és kilátópontokról fényképezték Egert, hogy minél nagyobb terület férjen rá egyetlen felvételre.
A Nagy-Eged, az egri vár magasabb pontjai és a várost körülölelő dombok mind alkalmasak voltak panorámák készítésére.
Ezek a képek ugyan még nem tekinthetők valódi légi fényképeknek, de már előrevetítették azt a szemléletet, amely később a repülőgépes felvételek sajátosságává vált.
A repülőgépek új nézőpontot adtak
A 20. században a repülés fejlődése alapvetően megváltoztatta a fényképezés lehetőségeit.
A repülőgépek megjelenésével már nem kellett kizárólag tornyokra vagy magaslatokra támaszkodni. A fényképezőgépet a város fölé lehetett emelni, és olyan területeket is meg lehetett örökíteni, amelyek korábban egyetlen képen nem voltak láthatók.
A légi fényképezés különösen a két világháború közötti időszaktól, majd a második világháborút követő évtizedekben fejlődött jelentősen.
A felvételek nem csupán esztétikai célokat szolgáltak. A térképészek, földmérők és várostervezők számára rendkívül fontos információkat tartalmaztak.
Eger esetében a légi felvételek segítségével jól követhetővé vált a történelmi belváros és az újonnan kialakuló városrészek kapcsolata.
A régebbi képeken még nagyobb összefüggő kertek, beépítetlen területek és kisebb házcsoportok láthatók. A későbbi évtizedekben mind több helyen jelentek meg új utak, középületek, lakótelepek és ipari létesítmények.
Különösen érdekes az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek időszaka, amikor Eger városszerkezete jelentős változásokon ment keresztül.
Egy különleges egri légi fénykép 1985-ből
A cikkhez választott archív felvétel 1985-ben készült, és Eger belvárosának egyik legjellegzetesebb részletét mutatja.
Volom Zoltán fényképén az Egri Bazilika és környéke látható madártávlatból.
A kép középpontjában a Bazilika monumentális épülete áll, mögötte a Líceum, mellette az Érsekkert fákkal borított területe rajzolódik ki. A környező utcák, háztetők és középületek együtt adják a korabeli városközpont látványát.
A fénykép egyik érdekessége, hogy nem csupán az épületeket mutatja be, hanem a város szerkezetét is.
Jól megfigyelhető a Bazilika előtti tér kialakítása, az utak vonalvezetése, a parkok elhelyezkedése és a történelmi épületek kapcsolata.
Az 1985-ös Eger egyszerre őrizte történelmi arculatát és viselte magán a 20. századi városfejlesztés nyomait.
A fénykép készítésekor már álltak a város újabb középületei, miközben a történelmi belváros meghatározó építészeti együttese továbbra is uralta a látképet.
Külön figyelmet érdemel az Érsekkert hatalmas zöldfelülete, amely a sűrűn beépített városi környezetben szinte különálló szigetként jelenik meg.
A Bazilika, a Líceum és az Érsekkert együttese ma is Eger egyik legkönnyebben felismerhető városképi részlete.
A felvétel a Fortepan gyűjteményében 318530-as azonosítóval található meg, és értékes dokumentuma annak, hogyan nézett ki a városközpont több mint négy évtizeddel ezelőtt.
Mit árulnak el a régi légi felvételek?
A légi fényképek egyik legnagyobb értéke, hogy egyszerre mutatják meg a város egészét és az apró részleteket.
Egy utcai fényképen általában egy épület homlokzatát vagy egy kisebb utcarészletet látunk. A magasból viszont feltárul az épületek elhelyezkedése, az utcahálózat, a kertek és a városrészek kapcsolata.
Eger történetében ez különösen fontos.
A város a völgyben, az Eger-patak mentén fejlődött, miközben a környező dombok és magaslatok hosszú időn keresztül meghatározták terjeszkedésének lehetőségeit.
A régi légi felvételeken megfigyelhető, hogyan alakultak át az egykori külterületek, hol jelentek meg új lakóházak, és miként változott a város közlekedési rendszere.
Az Északi lakótelep, a Hadnagy úti lakótelep vagy a Felnémet felé vezető városrészek fejlődése különösen jól szemléltethető különböző időpontokban készült felvételek összehasonlításával.
A képek az eltűnt épületek kutatásában is segítséget nyújthatnak. Egy régi légifotón olykor még felismerhető olyan ház, udvar, kert vagy útvonal, amelynek ma már nyoma sincs.
A helytörténeti kutatások szempontjából ezért a légi fényképek nem egyszerűen szép városképek, hanem történelmi források.
A múlt Egerét ma is kutathatjuk a magasból
A digitális archívumok megjelenésével a régi légi fényképek egyre szélesebb körben hozzáférhetővé váltak.
A Fortepan gyűjteménye mellett különösen értékes a fentrol.hu archív légifotó-adatbázisa, amely Magyarország különböző területeiről őriz történeti felvételeket.
A régi képek segítségével az érdeklődők összehasonlíthatják egy-egy település korábbi állapotát a jelenlegivel.
Eger esetében érdemes külön figyelmet fordítani a történelmi belvárosra, az egri vár környékére, az Érsekkertre, a vasútállomás térségére és az egykori beépítetlen területekre.
A különböző évtizedek felvételeinek összevetése megmutathatja, milyen ütemben növekedett a város, mely területek őrizték meg eredeti jellegüket, és hol következtek be a legnagyobb változások.
Ezek a dokumentumok a kutatók mellett a helyiek számára is érdekesek lehetnek. Sokan felismerhetik rajtuk egykori lakóhelyüket, iskolájukat vagy gyermekkoruk kedvelt helyszíneit.
A drónok korában már másképp látjuk Egert
Napjainkban a légi fényképezés újabb korszakát éljük.
A drónok elterjedésével olyan felvételek készítése is lehetővé vált, amelyekhez korábban repülőgépre vagy helikopterre volt szükség.
A korszerű eszközök nagy felbontású fényképeket és videókat készíthetnek, miközben a fotós a földről irányíthatja a kamerát.
Eger különösen látványos témát kínál a légi fényképezés számára.
A történelmi belváros, a Bazilika, a Líceum, az egri vár, a Minaret és a templomtornyok olyan építészeti együttest alkotnak, amely felülnézetből is különleges látványt nyújt.
A város környezetében a szőlőültetvények, a domboldalak és a Bükk előterének változatos tájai szintén izgalmas fényképezési lehetőségeket kínálnak.
A modern légi felvételek ugyanakkor már nemcsak a város szépségét mutatják be. Segítségükkel dokumentálhatók az építkezések, a zöldterületek változásai, a közlekedési fejlesztések és a természeti környezet átalakulása is.
A drónos fényképezés természetesen szabályokhoz kötött, különösen lakott területeken és egyes védett helyszíneken.
Ugyanaz a város, mindig más nézőpontból
Ha egymás mellé helyeznénk Eger különböző korszakokban készült látképeit, egy folyamatosan változó város története rajzolódna ki.
A régi metszeteken még a vár és a templomok uralják a látványt. A 19. századi panorámákon már felismerhető a barokk város arculata. A 20. századi légi fényképeken megjelennek az új utak, lakótelepek és középületek. A mai drónfelvételek pedig minden korábbinál részletesebben mutatják be a város szerkezetét.
Mindezek ellenére vannak állandó pontok.
Az egri vár, a Bazilika, a Líceum és a történelmi belváros számos épülete ma is meghatározza a város látképét.
Az 1985-ben készült légi fénykép ezért nem csupán egy régi városfotó. Egy korszak lenyomata, amely megőrizte Eger akkori arculatát az utókor számára.
James Wallace Black 166 évvel ezelőtti kísérlete óta a fényképezés technikája szinte felismerhetetlenségig megváltozott. A cél azonban ugyanaz maradt: megörökíteni a világot olyan nézőpontból, amely új részleteket és összefüggéseket tár fel.
Eger pedig a magasból nézve is ugyanazt bizonyítja, amit utcáin sétálva tapasztalhatunk: történelme nemcsak az épületek falain, hanem a város egész szerkezetében is tovább él.
Források
Minden, ami Eger – Készséges apácák is segítették a megyeszékhelyen kutatót
Fortepan – Eger, Bazilika és környéke, 1985, 318530
Guinness World Records – A legrégebbi fennmaradt légi fénykép
Boston Public Library – James Wallace Black 1860-as légi fényképe
Fortepan – Történeti fényképgyűjtemény
Borítókép: Légi felvétel az Egri Bazilikáról és környékéről, Eger, 1985. Fotó: Volom Zoltán / Fortepan, 318530.