Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar burgonyatermelők. Az elmúlt évtizedekben drasztikusan visszaesett a hazai termesztés, miközben az aszály, a növekvő költségek és az olcsóbb külföldi áru komoly kihívást jelent. A probléma Heves megyét sem kerüli el, ahol a mezőgazdaság szereplőinek a 2026-os évben ismét meg kellett küzdeniük a csapadékhiánnyal és a kiszámíthatatlan piaci körülményekkel. A kérdés ma már nem csupán az, mennyibe kerül a burgonya a boltokban, hanem az is, hogy hosszabb távon marad-e elegendő magyar termelő, aki képes megtermelni.
Néhány évtized alatt töredékére csökkent a magyar burgonyatermesztés
A burgonya évtizedeken keresztül a magyar mezőgazdaság egyik alapvető növénye volt. A falusi kertekben, kisebb gazdaságokban és nagyobb mezőgazdasági üzemekben egyaránt termesztették. A krumpli nemcsak a családok mindennapi étkezésében játszott fontos szerepet, hanem sok vidéki gazdaság számára biztosított megélhetést.
Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen átalakult a helyzet.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben még 46,7 ezer hektáron takarítottak be burgonyát Magyarországon. Ez a terület 2015-re 18,7 ezer hektárra, 2025-re pedig mindössze 7719 hektárra csökkent.
A Világgazdaság 2026. október 10-én megjelent beszámolója szerint az idei vetésterület már csupán ötezer hektár körül alakult.
A termésmennyiség ugyancsak jelentősen visszaesett. Míg 2000-ben több mint 860 ezer tonna burgonyát állítottak elő Magyarországon, addig 2025-ben már csak körülbelül 219 ezer tonnát.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország egyre nagyobb mértékben szorul külföldi burgonyára, miközben a hazai termelőknek egyre nehezebb gazdasági körülmények között kell helytállniuk.
Heves megyében is komoly kihívás a burgonyatermesztés
Heves megye mezőgazdasága változatos adottságokkal rendelkezik. A Mátra és a Bükk térségében, valamint a megye déli, síkvidéki területein eltérő talaj- és éghajlati viszonyok határozzák meg a gazdálkodás lehetőségeit.
A burgonya termesztése korábban a vidéki háztartások természetes része volt. Sok család saját kertjében termelte meg az egész évre szükséges mennyiséget, a betakarított krumplit pedig pincékben, vermekben vagy más hűvös tárolóhelyeken őrizték meg a téli hónapokra.
Napjainkban azonban a burgonyatermesztés jóval nagyobb ráfordítást és körültekintést igényel.
A megye déli részén, különösen a Hevesi-sík térségében a nyári hőség és a csapadékhiány jelentős mezőgazdasági kockázatot jelenthet. A burgonya pedig kifejezetten érzékeny arra, ha a gumók fejlődésének időszakában nem jut elegendő nedvességhez.
A Heves megyei gazdálkodók számára ezért különösen fontos kérdés a vízellátás, az öntözési lehetőségek és a termelés gazdaságossága.
Bár a burgonya nem tartozik a megye legnagyobb területen termesztett növényei közé, az országos ágazati problémák a helyi termelőket, a kereskedőket és a vásárlókat egyaránt érinthetik.
Az aszály már a termés minőségét is veszélyezteti
A 2026-os év ismét megmutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a tartós csapadékhiány.
A Minden, ami Eger blog korábbi beszámolóiban már több alkalommal foglalkoztunk a térséget érintő vízhiánnyal. Szeptemberben a Zagyva rendkívül alacsony vízhozamáról és a Zagyva–Tarna vízrendszer problémáiról is írtunk.
A szárazság nem csupán a folyókat, patakokat és tavakat érinti, hanem közvetlen hatással van a mezőgazdasági termelésre is.
A burgonya esetében a megfelelő vízellátás különösen fontos. Ha a növény fejlődése során tartós vízhiány alakul ki, a gumók kisebbek maradhatnak, csökkenhet a termés mennyisége, és a minőség is romolhat.
Az öntözés ugyan mérsékelheti a károkat, de jelentős többletköltséget jelent.
A Világgazdaság által ismertetett termelői tapasztalatok szerint egy hosszabb tenyészidejű burgonyafajta esetében az idei szezonban akár hektáronként négyezer köbméter öntözővízre is szükség lehetett.
Ennek költsége egyes gazdaságokban hektáronként 500–800 ezer forintot is elérhetett.
Ez azonban még csak az öntözés ára. A vetőburgonya, a növényvédelem, a műtrágya, az üzemanyag, a gépek és a munkaerő további jelentős kiadást jelentenek.
Heves megyében, ahol az elmúlt időszakban több térségben is súlyos vízhiány jelentkezett, különösen fontos lenne a gazdaságosan működtethető öntözési rendszerek fejlesztése.
A gazdák viselik a legnagyobb kockázatot
A burgonyatermesztés egyik legnagyobb problémája, hogy a gazdálkodók már hónapokkal a betakarítás előtt jelentős összegeket fordítanak a termelésre, miközben nem tudhatják biztosan, milyen áron sikerül majd értékesíteniük a termést.
A vetőburgonya beszerzése, a talaj előkészítése, az ültetés, a növényvédelem és az öntözés mind olyan költség, amelyet akkor is ki kell fizetni, ha később kedvezőtlenül alakul a piac.
A Világgazdaság beszámolója szerint az idei burgonyatermesztés önköltsége egyes gazdaságokban kilogrammonként 100–130 forint fölé emelkedhetett.
Ehhez azonban még hozzáadódik a betakarítás, a tárolás, a válogatás, a mosás, a csomagolás és a szállítás költsége.
Így a kereskedelmi forgalomba kerülő, előkészített burgonya teljes önköltsége egyes termelőknél akár a kilogrammonkénti 180 forintot is elérheti.
Ha a kereskedelmi láncok ennél alig magasabb áron veszik át a terményt, a gazdálkodók nyeresége rendkívül alacsony lehet.
Ráadásul egy váratlan piaci változás vagy egy nagyobb áruházlánc beszerzési döntése akár teljesen felboríthatja a termelők előzetes számításait.
Az olcsó import egyre nagyobb nyomást jelent
A magyar burgonyatermelőknek nemcsak az időjárással, hanem a külföldi beszállítókkal is versenyezniük kell.
A nagy kereskedelmi láncok több országból is beszerezhetik a burgonyát, és gyakran az ár alapján döntenek.
Ez a vásárlók számára rövid távon kedvező lehet, hiszen az import hozzájárulhat az alacsonyabb fogyasztói árakhoz.
A magyar termelők számára azonban komoly problémát jelenthet, ha a külföldi burgonya olyan áron érkezik a piacra, amellyel a hazai gazdaságok már nem tudnak nyereségesen versenyezni.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a termelő és a kereskedő eltérő kockázatot vállal.
A gazdálkodó hónapokon keresztül dolgozik a termésért, miközben viseli az időjárási és a termesztési kockázatokat. A kereskedő ezzel szemben több beszerzési forrás között választhat.
Ha egy adott országban olcsóbb a burgonya, a kereskedelem gyorsan alkalmazkodhat.
A gazda azonban nem tudja egyik napról a másikra megváltoztatni a már elültetett növényt vagy visszaszerezni a termelésre fordított pénzt.
Ez az egyenlőtlen helyzet hosszabb távon a hazai burgonyatermesztés további visszaszorulásához vezethet.
Az egri piacokon is fontos kérdés, honnan érkezik a burgonya
A burgonya árának alakulása a vásárlók számára is érzékelhető.
Az egri piacon, a Heves megyei zöldségesüzletekben és az áruházláncok polcain egyaránt találkozhatunk hazai és külföldről származó termékekkel.
A vásárlók természetesen gyakran az ár alapján döntenek, különösen akkor, amikor a családi kiadások jelentős részét az élelmiszerek teszik ki.
A hazai burgonya versenyképessége azonban nemcsak a termelői áron múlik. Fontos a megfelelő tárolás, a szállítás, az áru minősége és az is, hogy a kereskedők mennyire biztosítanak kiszámítható értékesítési lehetőségeket.
A Budapesti Nagybani Piac október eleji adatai alapján a hazai első osztályú burgonya kínálati ára fajtától és héjszíntől függően jelentős eltéréseket mutatott.
Ezek az árak azonban nem azonosak azzal, amennyit a termelők ténylegesen megkapnak, és azzal sem, amennyit a vásárlók a boltokban fizetnek.
A Minden, ami Eger blog júliusban az egri piac nyári kínálatával is foglalkozott. Akkor a hazai zöldségek és gyümölcsök sokféleségét mutattuk be, de már abban az időszakban is fontos kérdés volt, hogyan birkóznak meg a termelők a szárazsággal.
A mostani burgonyapiaci helyzet újabb példája annak, hogy a bőséges bolti kínálat mögött komoly gazdasági nehézségek húzódhatnak meg.
Nemcsak a burgonyát érinti a 2026-os mezőgazdasági válság
Heves megyében az idei év több mezőgazdasági ágazat számára is nehézségeket hozott.
Október 9-én a Minden, ami Eger blogon arról számoltunk be, hogy az Egri Borvidéken hozzávetőlegesen harminc százalékkal kevesebb szőlőt takarítottak be, mint egy átlagos évben. A gazdák ugyanakkor a termés minőségét kedvezően értékelték.
Korábban a megye méhészeinek helyzetével is foglalkoztunk. A tartós aszály miatt visszaesett a természetes nektár- és virágporforrások mennyisége, ami a méhcsaládok fennmaradását is veszélyeztetheti.
A káli dinnyetermelők tapasztalatai ugyancsak megmutatták, milyen fontos szerepet kapott az öntözés és a korszerű termesztéstechnológia.
A burgonya, a szőlő, a dinnye és a méhészet problémái természetesen különböznek egymástól, mégis van bennük egy közös tényező: a gazdálkodás egyre nagyobb alkalmazkodást igényel.
Az időjárás kiszámíthatatlansága mellett a termelőknek a költségek emelkedésével és a piaci bizonytalansággal is számolniuk kell.
Mi történhet, ha tovább csökken a hazai termesztés?
A magyar burgonyatermesztés további visszaszorulása hosszabb távon több következménnyel járhat.
Ha egyre kevesebb gazdaság foglalkozik burgonyával, a hazai ellátás még inkább függhet a külföldi terméstől és a nemzetközi ármozgásoktól.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy burgonyahiány alakul ki, hiszen a kereskedelem képes külföldről pótolni a kieső mennyiséget.
A nagyobb importfüggőség azonban érzékenyebbé teheti a piacot a külföldi időjárási szélsőségekre, a szállítási költségekre és a nemzetközi kereskedelmi változásokra.
A hazai termelés fennmaradásához ezért nem elegendő csupán az, hogy a vásárlók előnyben részesítsék a magyar burgonyát.
Szükség van a gazdaságos öntözésre, a korszerű tárolókapacitásokra, a kiszámítható értékesítési kapcsolatokra és arra is, hogy a termelők megfelelő jövedelemhez jussanak.
Heves megye szempontjából különösen fontos a vízgazdálkodás fejlesztése, hiszen a megye déli területein a mezőgazdaság jövőjét alapvetően befolyásolhatja a rendelkezésre álló víz mennyisége.
A magyar burgonya jövője a vidéki gazdálkodás jövőjéről is szól
A burgonya sokak számára egyszerű, hétköznapi élelmiszer. Ott van a családi ebédekben, a hagyományos magyar fogásokban, és generációk óta hozzátartozik a vidéki élethez.
A termesztésének visszaszorulása azonban jóval többről szól, mint egyetlen növény sorsáról.
Arról is, hogy milyen lehetőségei maradnak a magyar gazdálkodóknak, mennyire tud alkalmazkodni a mezőgazdaság a változó éghajlathoz, és milyen szerepet kapnak a hazai termékek az élelmiszer-ellátásban.
Heves megyében a 2026-os aszály tapasztalatai ismét figyelmeztettek arra, hogy a mezőgazdaság biztonsága nem tekinthető magától értetődőnek.
A magyar burgonyatermesztés jövőjét végső soron az dönti el, hogy sikerül-e olyan feltételeket teremteni, amelyek mellett a gazdálkodók nemcsak megtermelni, hanem megfelelő áron értékesíteni is tudják a munkájuk eredményét.
Mert hiába van burgonya a boltok polcain, ha közben egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy Magyarországon megtermeljék.
Források
Minden, ami Eger – Szinte elfogyott a víz a Zagyvából – Heves megyét is érinti a rendkívüli vízhiány
Minden, ami Eger – Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves megyében is érezteti hatását az aszály
Minden, ami Eger – Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálata
Minden, ami Eger – Repedéseket látsz a görögdinnyében? Nem biztos, hogy ki kell dobni
Minden, ami Eger – Harminc százalékkal kevesebb szőlő termett az Egri Borvidéken
Világgazdaság – Burgonya ára hirtelen megugrott, vége a bőség piacának, tarolt az aszály
Központi Statisztikai Hivatal – A burgonya termelése megye és régió szerint
Budapesti Nagybani Piac – Aktuális árak
Borítókép: Burgonyavásárlás egy zöldségüzletben. Fotó: Shutterstock.com