A termálfürdőzésről legtöbbször a pihenés, az ízületi panaszok enyhítése vagy egyszerűen a kellemes meleg víz jut eszünkbe. Az utóbbi évek kutatásai azonban egy másik területre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak: arra, hogy a termál- és gyógyvizek milyen szerepet tölthetnek be bizonyos bőrbetegségek kiegészítő kezelésében.
Ez Eger és Heves megye szempontjából különösen érdekes kérdés. Kevés magyar térség rendelkezik ugyanis olyan változatos termál- és gyógyvízkészlettel, mint Eger, Egerszalók, Demjén és Bükkszék környéke.
A pikkelysömör került a kutatások középpontjába
A Termál Online által ismertetett kutatási eredmények egyik fontos területe a pikkelysömör, vagyis a psoriasis. Ez egy krónikus, gyulladásos, immunrendszerrel összefüggő bőrbetegség, amelynek tünetei időszakonként enyhülhetnek, majd ismét felerősödhetnek.
A termálvizes fürdőkezelést, szakmai nevén balneoterápiát már régóta alkalmazzák különféle betegségek kiegészítő kezelésére, de az utóbbi időben egyre több vizsgálat próbálja tudományosan is feltárni, pontosan mi történik a bőrrel a kúrák során.
Egy 2024-ben megjelent szisztematikus áttekintés nyolc korábbi klinikai vizsgálat eredményeit elemezte. Ezek közül hét pikkelysömörrel, egy pedig atópiás dermatitiszes betegekkel foglalkozott. A vizsgálatok összességében kedvező változásokat jeleztek a tünetekben, ugyanakkor a kutatók arra is figyelmeztettek, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok még korlátozottak, és további, jobb minőségű klinikai vizsgálatokra van szükség.
Vagyis nem arról van szó, hogy megtalálták volna a pikkelysömör „gyógymódját”. Sokkal inkább arról, hogy bizonyos termálvizek és az ezekre épülő fürdőkúrák egyes betegeknél hasznos kiegészítői lehetnek az orvos által meghatározott kezelésnek.
Magyar kutatás is vizsgálta a termálvíz és a bőr kapcsolatát
Különösen érdekes, hogy magyarországi vizsgálat is foglalkozott ezzel.
Egy Hévízen végzett kutatásban plakkos pikkelysömörrel élő résztvevők három héten keresztül heti öt alkalommal, alkalmanként harminc percet töltöttek a 36 Celsius-fokos kénes termálvízben. A kutatók nemcsak a betegség tüneteinek változását, hanem a bőr mikrobiomját is vizsgálták.
A vizsgálat során az enyhébb pikkelysömörben szenvedő résztvevőknél javulást mértek a betegség súlyosságát jelző PASI-értékben. A bőrön élő mikroorganizmusok összetételében is észleltek változásokat.
Ez azért érdekes, mert a termálvíz hatásmechanizmusa jóval összetettebb lehet annál, mint hogy egyszerűen „meleg vízben áztatjuk” a bőrt.
A bőr mikrobiomja lehet az egyik kulcs
Az emberi bőr felszínén mikroorganizmusok hatalmas közössége él. Ezt nevezzük bőrmikrobiomnak.
Egy másik, termálkezeléseket vizsgáló kutatásban pikkelysömörös betegek 12 fürdőből álló kúráját követték nyomon. A kutatók azt tapasztalták, hogy a kezelés után a beteg bőrfelületek mikrobiomjának összetétele bizonyos szempontból közelebb került az egészséges bőrön megfigyelhető állapothoz. A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy kizárólag ez okozná a tünetek enyhülését.
Egy 2025-ben megjelent átfogó tudományos áttekintés már többféle bőrbetegség – köztük a pikkelysömör, az atópiás dermatitisz és az akné – kapcsán vizsgálta a termálvizekről rendelkezésre álló eredményeket. A szerzők szerint ígéretes kutatási területről van szó, de a különböző forrásvizek eltérő ásványianyag-összetétele miatt az egyik fürdőnél tapasztalt eredményeket nem lehet automatikusan minden termálvízre kiterjeszteni.
És itt válik igazán érdekessé Eger
Egerben a gyógyvíz nem újonnan felfedezett turisztikai lehetőség. A város fürdőkultúrája évszázadokra nyúlik vissza.
Az egri langyos források egyik legkorábbi írásos említése 1495-ből származik. A török hódoltság idején pedig Arnaut pasa 1610 és 1617 között építtette azt az ilidzsát, amelynek örökségét a mai Török Fürdő őrzi. Az egri forrásvizek kalcium–magnézium–hidrogén-karbonátos összetételűek, a város gyógyvizei között pedig radonos és kénes víz is megtalálható. Egert 1975-ben gyógyhellyé nyilvánították.
A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen bemutattuk az Egri Termálfürdő egyik különlegességét, a helyiek által egyszerűen csak „Kavicsosként” emlegetett medencét, valamint több alkalommal foglalkoztunk a Török Fürdő történetével és különleges vizével is.
A város fürdőkultúrájának egyik legizgalmasabb sajátossága éppen az, hogy itt egymás közvetlen közelében találhatók eltérő tulajdonságú természetes vizek.
Kénes és radonos víz egyetlen fürdő területén
Az Egri Termálfürdő jelenlegi medencekínálatában radonos gyógymedencék és kénes termálvizes medencék egyaránt szerepelnek. Az üzemeltető tájékoztatása szerint a kénes ülőmedencék 32–37 Celsius-fok körüli vízzel működnek, míg a radonos gyógymedencék vize körülbelül 29 fokos.
A 47 Celsius-fokos egri hévíz kalcium–magnézium–hidrogén-karbonátos, és ként is tartalmaz. A gyógyvíz hagyományos alkalmazási területei között elsősorban különféle mozgásszervi és rehabilitációs kezelések szerepelnek.
Fontos azonban különválasztani két dolgot: attól, hogy általánosságban egyre több tudományos kutatás vizsgálja a kénes és más ásványi összetételű termálvizek bőrgyógyászati alkalmazását, még nem következik, hogy valamennyi ilyen eredmény közvetlenül érvényes az egri gyógyvízre is.
Ehhez kifejezetten az egri vízzel végzett klinikai vizsgálatokra lenne szükség.
Heves megye igazi termálvidék
Eger ráadásul egy olyan térség központja, ahol egymástól néhány tíz kilométerre egészen eltérő gyógyvizekkel találkozhatunk.
Egerszalók különlegessége a domboldalon kialakult mészkőképződmény és az arra épülő fürdőkultúra. Demjénben a 2000-es években indult meg a modern termálturizmus fejlődése, míg Bükkszék neve évtizedek óta összeforrt a rendkívül magas ásványianyag-tartalmú Salvus gyógyvízzel.
A hivatalos gyógyfürdő-nyilvántartásban Eger, Egerszalók és Demjén is szerepel, Mátraderecskén pedig a térség egy másik különleges természetes gyógytényezője, a szén-dioxid-gázra épülő mofetta működik.
Így Eger és környéke tulajdonképpen természetes balneológiai térségnek tekinthető: kis földrajzi területen többféle összetételű víz és természetes gyógytényező található.
A termálvíz nem helyettesíti az orvosi kezelést
A kutatási eredményeket érdemes megfelelő óvatossággal kezelni.
A pikkelysömör krónikus betegség, amelynek kezelését bőrgyógyász határozza meg. A termálfürdőzés nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, a fényterápiát vagy az egyéb orvosi eljárásokat.
A tudományos eredmények jelenleg elsősorban azt mutatják, hogy a megfelelően alkalmazott balneoterápia bizonyos esetekben kiegészítő kezelésként javíthatja egyes bőrbetegségek tüneteit és az érintettek életminőségét. A 2024-es szisztematikus áttekintés szerzői kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatok száma még kevés, és több magas színvonalú kutatásra van szükség.
Eger régi kincse új kutatási terület lehet
Talán ez az egész történet legérdekesebb része.
Egerben évszázadok óta fürdenek a természetesen feltörő vizekben. A régi egriek természetesen semmit sem tudtak bőrmikrobiomról, gyulladásos biomarkerekről vagy PASI-indexről. Egyszerűen tapasztalatból ismerték a forrásokat és azok különböző tulajdonságait.
A modern tudomány most kezd egyre részletesebben utánajárni annak, hogy mi állhat a több évszázados fürdőkultúra egyes tapasztalatai mögött.
Eger számára ezért a gyógyvíz nemcsak történelmi örökség és turisztikai vonzerő. Olyan természeti érték is, amelynek tulajdonságai a jövőben további tudományos vizsgálatokra érdemesek.
És miközben újabb és újabb kutatások próbálják megfejteni a termálvíz és az emberi szervezet kapcsolatát, Egerben ugyanaz történik, ami évszázadok óta: a föld mélyéből továbbra is feltör a víz.
Források
Minden, ami Eger – saját korábbi cikkeink:
Eger titkos kedvence: találkozzunk a „Kavicsosnál”, ahol a gyógyvíz a medence aljáról tör fel
Több mint négyszáz év a vízben – az egri Török Fürdő különleges története
Az egri Török Fürdő 8 titka, amit még a helyiek közül is kevesen ismernek
Külső források:
Termál Online – Friss kutatás: a termálfürdőzés egy makacs bőrproblémánál is segítséget jelenthet
Egri Termálfürdő – hivatalos oldal
PubMed – A Hévízi-tó kénes termálvizének vizsgálata pikkelysömör esetén
Springer – A termálvíz bőrgyógyászati hatásainak 2025-ös tudományos áttekintése
Borítókép: Egri Termálfürdő, 2018. november 10. – Fotó: Szinok Gábor.