Eger egyik különleges irodalmi emlékhelye nemcsak a benne őrzött könyvek, kéziratok és személyes tárgyak miatt érdemel figyelmet. A Gárdonyi Géza Emlékházat körülvevő kertnek önálló története van. Az író egykor saját elképzelései szerint alakította ki ezt a területet, ahol különleges növényeket nevelt, fákat ültetett, és a mindennapi munka mellett a természetben keresett felüdülést. Az őszi lombszínek között álló fehér ház ma is Eger egyik meghitt látnivalója.
Egy ház a vár szomszédságában
A Gárdonyi Géza utca 28. szám alatt található épület 1897-ben lett az író otthona. A vár közelében álló ház akkor még meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, környezete pedig korántsem hasonlított a később kialakított kerthez.
Gárdonyi azonban éppen ebben a környezetben találta meg azt a lehetőséget, amelyet régóta keresett: saját otthont, nyugalmat és elegendő teret az alkotáshoz.
Az eredetileg Takács utcának nevezett környék akkoriban Eger kevésbé beépített részéhez tartozott. A ház korábban bormérésként is szolgált, mielőtt az író megvásárolta volna.
Az épület átalakítása fokozatosan történt. A felújításban Gárdonyi édesanyja is jelentős szerepet vállalt. A lakóházat kibővítették, a környezetét rendezték, a szomszédos területek megvásárlásával pedig egyre nagyobb kert jött létre.
Gárdonyi nem egyszerűen lakóhelyet szeretett volna. Olyan önálló világot képzelt el, amelyben családja közelében élhetett, ugyanakkor megőrizhette az íráshoz szükséges csendet.
A kert, amelyet maga az író alakított ki
Gárdonyi Géza különösen szerette a növényeket. A kertészkedés nem alkalmi időtöltés volt számára, hanem mindennapjainak fontos része.
Az író fokozatosan újabb földterületeket vásárolt háza környékén. A közeli szőlőterületek és a Mártonffy-rét egy részének megszerzésével lehetősége nyílt arra, hogy elképzeléseinek megfelelő kertet alakítson ki.
A területet több részre osztotta. A lakóház közelében virágoskert volt, távolabb gyümölcsös és sétakert helyezkedett el. A különböző kertrészeket kőfal választotta el egymástól.
Különösen érdekes, hogy Gárdonyi botanikai érdeklődése jóval túlmutatott a hagyományos kertészkedésen.
Külföldi utazásairól is hozott növényeket. Törökországból, Olaszországból és Franciaországból származó fajokkal kísérletezett, és igyekezett azokat egri kertjében meghonosítani.
Fenyőket, tujákat, dísznövényeket és virágokat nevelt. A növénygondozáshoz szükséges ismereteit kezdetben könyvekből szerezte, később saját megfigyeléseire és tapasztalataira támaszkodott.
A kert idővel Eger egyik figyelemre méltó magánkertjévé vált. A helybeliek közül is sokan kíváncsiak voltak a különleges növényekre.
Gárdonyi nemcsak író, hanem szenvedélyes természetbarát is volt
Az „egri remete” elnevezés alapján sokan magányos, a külvilágtól teljesen elzárkózó emberként képzelik el Gárdonyit.
Valójában sokkal összetettebb személyiség volt.
Sokat olvasott, tanulmányozta a történelmet, érdeklődött a természettudományok iránt, fényképezett, festett, és szívesen foglalkozott növényekkel.
A kertben végzett munka különösen fontos lehetett számára, hiszen az írás hosszú, elmélyült órái után lehetőséget adott a mozgásra és a kikapcsolódásra.
A ház körüli fák, virágok és sétautak egy olyan környezetet teremtettek, ahol Gárdonyi saját időbeosztása szerint élhetett.
A kertet nem pusztán dísznek szánta. Az általa kialakított terület mindennapi életének szerves részévé vált.
A ház hosszában húzódó tornác is kedvelt tartózkodási helye volt. Esős időben itt sétálgatott vagy pipázott, miközben a kertre tekinthetett.
Egykor sokkal nagyobb volt a Gárdonyi-kert
A mai látogatók már nem pontosan azt a kertet járhatják be, amelyet az író életében kialakítottak.
A terület eredetileg nagyobb volt, és a környező földekkel együtt egy összefüggő birtok részét alkotta.
A Minden, ami Eger blog 2017-ben már beszámolt arról, hogy az emlékház környezetében régi fák is találhatók, amelyek közül néhányat feltehetően maga Gárdonyi ültetett.
Ez különösen érdekes helytörténeti részlet, hiszen a kert növényállománya így nemcsak természeti, hanem történeti értéket is képviselhet.
A korabeli beszámoló a közpark bővítésének elképzeléséről is szólt. A cél az volt, hogy az emlékház környezetét nagyobb, összefüggő zöldterületként lehessen megőrizni és használni.
A régi kert eredeti kiterjedése, a megmaradt növények és a későbbi átalakítások története önmagában is további helytörténeti kutatásra érdemes.
Az Egri csillagok és a kert kapcsolata
Gárdonyi Géza legismertebb műve, az Egri csillagok szorosan kapcsolódik ehhez a házhoz.
Az író itt dolgozott történelmi regényén, amelynek megírásához alapos kutatómunkát végzett. Tanulmányozta az egri vár történetét, az ostrom eseményeit és a korabeli viszonyokat.
A vár közelsége különleges jelentőséggel bírt. Gárdonyi számára a regény történelmi helyszíne nem távoli emlék volt, hanem mindennapi környezetének része.
A ház és a kert ugyanakkor más alkotásainak megszületésében is fontos szerepet játszott.
Itt dolgozott többek között A láthatatlan ember és az Isten rabjai című regényein is.
A kert nyugalma és a dolgozószoba csendje ugyanannak az alkotói életformának két különböző oldalát jelentette.
Az emlékház, amely megőrizte Gárdonyi világát
Gárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el Egerben. Sírja az egri várban található, ahol a sírfeliraton mindössze két szó olvasható: „Csak a teste.”
A lakóház 1952. október 15-én, az egri várvédők győzelmének négyszázadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségek idején nyílt meg emlékmúzeumként.
A berendezés jelentős része az író egykori otthonát idézi.
A látogatók megismerhetik dolgozószobáját, bútorait, könyveit és személyes tárgyait. A gyűjteményben kéziratok, levelek és titkosírásos feljegyzések is őrzik munkásságának emlékét.
Különleges tárgy a Dankó Pistától kapott cimbalom, valamint az író pipatóriuma és utazáshoz használt eszközei.
A ház 2026-ban is látogatható, a hozzá kapcsolódó kert pedig nemcsak múzeumi környezet, hanem kulturális és közösségi programok helyszíne is.
Őszi séta a Gárdonyi-kertben
Szalai József fényképén az emlékház egy csendes őszi pillanata látható.
A fehér falú épületet magas fák veszik körül. A lombok között már megjelentek az ősz sárgás és barnás árnyalatai, a talajt lehullott levelek borítják.
A ház egyszerű építészeti formái, a kert természetes környezete és a fák között beszűrődő fények különösen hangulatossá teszik a látványt.
A kép azért is érdekes, mert nem a megszokott múzeumi nézőpontból mutatja be az épületet. A kert legalább olyan hangsúlyos rajta, mint maga a ház.
Ez a megközelítés közelebb visz Gárdonyi mindennapjaihoz is.
Az emlékház belső tereiben az író munkásságával ismerkedhetünk meg, a kertben pedig azzal a természeti környezettel, amelyet tudatosan alakított maga körül.
A látogatás során érdemes időt szánni a kertre is. Nemcsak az épületet lehet megfigyelni, hanem a régi fák törzsét, a sétautakat, a növényeket és a ház környezetének változó évszakos arcát is.
A kert hivatalosan közzétett őszi nyitvatartása szerint november 2-ig 7.30 és 21 óra között, november 3-tól pedig 7.30 és 18 óra között látogatható. Az emlékház hétfő kivételével 10 és 16 óra között tart nyitva. Indulás előtt célszerű ellenőrizni az aktuális látogatási feltételeket.
Gárdonyi öröksége ma is része Eger életének
Az emlékház és kert jelentősége messze túlmutat egy híres író egykori lakóhelyének bemutatásán.
Gárdonyi 1897 és 1922 között élt itt, vagyis életének utolsó huszonöt esztendejét töltötte ebben a környezetben.
Ez idő alatt a ház nemcsak otthona, hanem alkotóműhelye és személyes menedéke is volt.
A kert története pedig egy kevésbé ismert oldalát mutatja meg: azt az embert, aki a történelmi regények írása mellett szívesen foglalkozott növényekkel, figyelte a természetet, és saját kezével formálta lakóhelyének környezetét.
A Minden, ami Eger korábbi írásaiban már bemutattuk az emlékház történetét, az Egri csillagok megszületésének helyszínét és Gárdonyi irodalmi örökségét. A kert azonban külön figyelmet érdemel, mert nélküle az író egri életének története sem lenne teljes.
Szalai József őszi fényképe erre emlékeztet: Gárdonyi háza nemcsak egy megőrzött történelmi épület, hanem egy olyan kert része, amelyhez az író személyes emlékei, mindennapi szokásai és természet iránti szeretete is hozzátartoznak.
Egerben kevés olyan hely van, ahol az irodalom, a helytörténet és a természet ennyire szorosan kapcsolódik egymáshoz.
Források
Borítókép: Őszi hangulat a Gárdonyi Géza Emlékház kertjében, Egerben. Fotó: Szalai József.