Eger történetének nemcsak a vár, a templomok és a barokk épületek meghatározó részei, hanem azok az intézmények is, amelyek évszázadokon át az emberi élet megóvását szolgálták. A város gyógyításának múltja a középkori ispotályoktól az irgalmas rendi betegápoláson és az első hazai orvosi iskolán át a modern kórházi ellátásig vezet. A téma 2026 októberében különösen aktuális: éppen háromszáz éve született meg az egri kórház alapító okirata.
október 13-án, 205 évvel ezelőtt született Rudolf Virchow német orvos, patológus, a modern sejtkórtan egyik megalapozója. Tudományos munkássága alapvetően megváltoztatta a betegségekről alkotott elképzeléseket, és hozzájárult a korszerű orvostudomány kialakulásához.
Születésének évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy felidézzük Eger gazdag orvostörténeti örökségét. A város ugyanis már jóval Virchow kora előtt fontos szerepet játszott a magyarországi betegellátás és orvosképzés fejlődésében.
Már a középkorban is ápoltak betegeket Egerben
Egerben a gyógyítás szervezett formáinak története a 12. század második feléig vezethető vissza. Ekkor már működött a Szent Jakab-ispotály, amelyről korabeli dokumentumok is tanúskodnak.
Az ispotály azonban még nem a mai értelemben vett kórház volt. Elsősorban a betegek, szegények és rászorulók ellátására szolgált. A gyógyítás mellett a menedék, az élelem és az alapvető gondoskodás biztosítása jelentette a legfontosabb feladatot.
A középkori betegápolás szorosan összekapcsolódott az egyházi intézményekkel. A szerzetesrendek és az egyházi közösségek a testi betegségek kezelése mellett az elesettek támogatását is kötelességüknek tekintették.
A török uralom után Eger egészségügyi intézményrendszerét is újjá kellett szervezni. Az 1690-es évekből már egy tizenöt ágyas női kórház működéséről maradtak fenn adatok. Ez az intézmény a későbbi Széchenyi utcai kórházrész előzményének tekinthető.
A betegellátás ekkor még rendkívül szerény körülmények között folyt. Az orvosok lehetőségeit korlátozta a betegségek okainak hiányos ismerete, a gyógyszerek szűk választéka és a megfelelő higiénés körülmények hiánya.
Mindezek ellenére Egerben fokozatosan kialakult az a betegápolási hagyomány, amelyre később a szervezett kórházi ellátás épülhetett.
A Minden, ami Eger blog már 2016 augusztusában részletesen foglalkozott ezzel a történettel a „Több száz éve a gyógyítás szolgálatában” című írásban, amely a középkori előzményektől a modern kórház kialakulásáig tekintette át az egri betegellátás fejlődését.
1726 – megszületik az egri kórház alapító okirata
Az egri kórház történetének egyik legfontosabb dátuma 1726. október 8.
Erdődy Gábor egri püspök ezen a napon kelt alapítólevelében az irgalmas rendnek adományozta a Szent József tiszteletére szentelt, egykori török mecsetből kialakított templomot, a mellette található telket és jelentős, harmincezer forintos összeget a betegellátás megszervezésére.
Az Istenes Szent János által alapított betegápoló rend tagjai a szegények és betegek gondozását tekintették egyik legfontosabb feladatuknak.
A rendház és a kórház alapkövét 1727. április 20-án tették le. A szerzetesek 1727 augusztusában már megkezdték a betegellátást, kezdetben ideiglenes helyen.
Kevesen tudják, hogy az irgalmasok első egri működéséhez az egykori püspöki palota is kapcsolódott. Amíg saját épületeik elkészültek, a szerzetesek és a betegek ott kaptak helyet.
Erről a különleges történeti érdekességről a Minden, ami Eger 2026 szeptemberében, az Egri Érseki Palota titkait bemutató cikkében is beszámolt.
Az új épületegyüttes kialakításában Giovanni Battista Carlone építész játszott meghatározó szerepet. A munkálatok 1727-ben és 1728-ban folytak, majd 1728. december 27-én az irgalmasok beköltözhettek új rendházukba.
Ezzel Egerben megkezdődött a több mint két évszázadon át tartó irgalmas rendi betegápolás.
A kórház, amelynek saját gyógyszertára és temetője volt
A mai Knézich Károly utca és Markhot Ferenc utca találkozásánál álló épületegyüttes egykor jóval több volt egyszerű kórháznál.
A szerzetesek rendházat, betegszobákat, gyógyszertárat és gazdasági helyiségeket működtettek. A kolostor mögötti terület egy részét temetőkertként használták, amelyet 1729 januárjában áldottak meg.
Az építkezések hosszú időn át folytatódtak. A nyugati szárnyban konyha és refektórium, vagyis szerzetesi ebédlő kapott helyet, később pedig az északi szárny is elkészült.
A refektórium különleges művészeti értékeket őrzött. Georg Tobenz bécsi festő 1751-ben készített nagyszabású alkotást a terem egyik falára. A helyiség faburkolatainak díszítésében Huetter János Lukács szerzetes festő is részt vett.
Az egykori gyógyszertár szintén fontos része az egri orvostörténetnek. A szerzetes patikusok kezdetben olyan módon szolgálták ki a betegeket, hogy a gyógyszereket az épület egyik ablakán keresztül adták át.
A Gránátalma Patika emléke ma is az irgalmas rend egri működéséhez kapcsolódik.
A történelmi helyiségek nemcsak az orvostörténet, hanem Eger művészeti és építészeti örökségének is értékes darabjai.
Markhot Ferenc, az egri orvostörténet kiemelkedő alakja
Eger gyógyításának története elképzelhetetlen Markhot Ferenc munkássága nélkül.
Az 1718-ban született orvos Itáliában, a bolognai egyetemen szerezte képzettségét. Korábban Nagyváradon dolgozott, majd Barkóczy Ferenc püspök meghívására 1758-ban Egerbe érkezett.
Heves és Külső-Szolnok vármegyék tiszti főorvosaként, valamint a püspöki udvar és a papnevelő intézet orvosaként tevékenykedett.
Markhot nem elégedett meg a mindennapi gyógyítással. Fontosnak tartotta az orvosi ismeretek rendszerezését, a gyakorlati tapasztalatok felhasználását és a tudományos szemlélet erősítését.
Különösen érdeklődött az egri gyógyvizek iránt. Vizsgálta azok összetételét és gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit, megfigyeléseit pedig a korabeli orvostudomány ismeretei alapján értékelte.
Munkássága szorosan kapcsolódott Eszterházy Károly püspök oktatási és tudományos elképzeléseihez.
Az egri orvos azonban nemcsak gyógyított, hanem tanított is. Nevéhez fűződik a magyarországi orvosképzés egyik legjelentősebb korai vállalkozása.
Amikor Egerben működött az első hazai orvosi iskola
november 25-e különleges helyet foglal el a magyar orvostörténetben.
Ezen a napon nyílt meg Egerben a Schola Medicinalis Agriensis, az első hazai orvosi iskola, amelynek megszervezése Markhot Ferenc nevéhez kapcsolódik.
Az intézmény első tanévében tíz hallgató tanult.
A képzés egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy az elméleti oktatás mellett a növendékek közvetlen kórházi gyakorlatban is részt vehettek. Ez a módszer a modern klinikai oktatás korai előfutárának tekinthető.
Az oktatáshoz külön tantermet alakítottak ki. Egy 1769-es adat szerint Molcz asztalosmester a püspöki anyagraktárból kapott deszkákat, hogy padokat készítsen az orvostanhallgatóknak.
Mária Terézia 1772-ben megtiltotta, hogy az egri iskola doktori oklevelet adhasson ki. Az intézmény 1775-ben megszűnt, de Markhot Ferenc ezt követően is foglalkozott sebészek és bábák oktatásával.
Az egri orvosi iskola működése rövid ideig tartott, jelentősége azonban messze túlmutatott a város határain.
A Minden, ami Eger 2025 júniusában, a Markhot Ferenc utca történetét bemutató írásában részletesen foglalkozott a híres orvos életútjával és az egri orvosképzés kezdeteivel is.
Járványok és a betegségek elleni küzdelem
A régi Eger lakóinak életét a háborúk, az árvizek és a tűzvészek mellett a fertőző betegségek is veszélyeztették.
A 18–19. században Magyarországon visszatérő problémát jelentettek a himlő-, tífusz- és kolerajárványok. A betegségek különösen ott terjedhettek gyorsan, ahol az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és a lakáskörülmények nem feleltek meg a később kialakuló közegészségügyi követelményeknek.
A kolera a 19. században több alkalommal súlyos járványt okozott az országban. A fertőzések elleni védekezés során egyre nagyobb szerepet kaptak a hatósági intézkedések, a betegek elkülönítése, a vízellátás ellenőrzése és a tisztasági szabályok.
A korszak orvosainak munkáját megnehezítette, hogy a fertőző betegségek pontos kórokozóit sokáig nem ismerték. A járványok elleni küzdelem ezért nemcsak orvosi, hanem városi és közigazgatási feladat is volt.
Egerben is egyre fontosabbá vált a szervezett egészségügyi felügyelet, a közegészségügyi szabályok betartása és a betegellátás fejlesztése.
A 19. század második felében az orvostudomány gyors fejlődése alapvetően átalakította a gyógyítás lehetőségeit. A mikroszkópos vizsgálatok, a fertőzések természetének jobb megértése, a fertőtlenítés és a korszerűbb sebészeti eljárások fokozatosan megváltoztatták a kórházi munkát.
Ebben a tudományos átalakulásban játszott meghatározó szerepet Rudolf Virchow is.
Rudolf Virchow és az orvostudomány új szemlélete
Rudolf Virchow 1821. október 13-án született. A 19. század egyik legnagyobb hatású orvoskutatójaként a sejtek működésének és a betegségek kialakulásának összefüggéseit vizsgálta.
Munkássága hozzájárult annak felismeréséhez, hogy a betegségek jelentős része a sejtekben végbemenő kóros változásokkal magyarázható.
Ez a szemlélet alapjaiban különbözött a korábbi évszázadok számos elképzelésétől, amelyek gyakran a testnedvek egyensúlyának felborulásával magyarázták a betegségeket.
Virchow a közegészségügy kérdéseivel is foglalkozott. Felismerte, hogy a lakhatási körülmények, a szegénység, a táplálkozás és a társadalmi viszonyok szoros kapcsolatban állnak az emberek egészségi állapotával.
Bár közvetlen egri működéséről nincs szó, tudományos öröksége ahhoz az orvostudományi fejlődéshez tartozik, amely a magyarországi kórházak, így az egri betegellátás korszerűsödésére is hatással volt.
Császárok is megfordultak az egri kórházban
Az irgalmas rendi kórház történetéhez különleges látogatások is kapcsolódnak.
II. József 1783-ban kereste fel az intézményt, 1852-ben pedig I. Ferenc József is megtekintette a templomot, a gyógyszertárat és a refektóriumot.
A régi török mecsetből kialakított templomot 1841-ben lebontották, helyén új kápolna épült.
Az új templom alapozása 1842 tavaszán kezdődött, és már ugyanazon év őszén megszólalt a kis torony harangja. A kápolnát 1843. október 29-én áldották meg.
A klasszicista homlokzatot kettős pilaszterek tagolják, a tető fölött kis huszártorony emelkedik. A homlokzat felső részén Istenes Szent János, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyal szobrai láthatók.
A ma is álló épületegyüttes így több korszak építészeti emlékeit őrzi.
A régi egri kórház átalakulása
A 19. században az egri kórház épületei és szolgáltatásai fokozatosan bővültek.
Az irgalmas rendi intézmény mellett tovább működött a női betegek ellátását szolgáló kórház is. Utóbbi működtetését 1858-ban a Vincés nővérek vették át.
A két intézmény eltérő hagyományokat képviselt, de együttesen fontos szerepet játszottak a város és környéke betegellátásában.
A századforduló környékén a kórházi ellátás egyre nagyobb helyigénnyel járt. Új betegszobákra, korszerűbb kezelőhelyiségekre és megfelelőbb kiszolgálóterekre volt szükség.
1909-ben az irgalmas rendi kórház új, kétemeletes épületszárnnyal bővült.
A fejlődés egyben a város átalakulását is tükrözte. A régi ispotályok helyét fokozatosan olyan egészségügyi intézmények vették át, amelyekben a gyógyítás már egyre inkább szakképzett orvosok és ápolók együttműködésére épült.
Egy utca, amely a gyógyítás emlékét őrzi
Az egri kórház története a város utcaneveiben is tovább él.
A mai Markhot Ferenc utcát 1788-ban Ispotály utcának nevezték. 1802-ben Ispotály köz néven említették, később Irgalom, majd Irgalmas utca lett.
Ezek az elnevezések közvetlenül utaltak a közelben működő betegápoló intézményre és az irgalmas rendre.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásából az is kiderül, hogy 1908-ban az új kórházi építkezések miatt az utca rendezése is szükségessé vált.
Az utca később a híres egri orvos, Markhot Ferenc nevét kapta.
A névadó emlékét a kórház mellett portrészobor és emléktáblák is őrzik.
A 20. század és a modern kórházi ellátás
A 20. század új korszakot hozott az egri egészségügyben.
A sebészet, a belgyógyászat, a szülészet és más orvosi szakterületek fejlődése egyre összetettebb intézményrendszert igényelt. A diagnosztikai lehetőségek bővülése, a laboratóriumi vizsgálatok és a korszerűbb műtéti eljárások jelentősen megváltoztatták a betegellátást.
A második világháború és az azt követő politikai, társadalmi változások az egészségügyi intézmények működésére is hatással voltak.
1950-ben az irgalmas rend kórházi tevékenysége megszűnt az államosítás következtében. A korábbi egyházi betegellátás helyét az állami egészségügyi rendszer vette át.
A következő évtizedekben az egri kórház fokozatosan a térség egyik legfontosabb egészségügyi központjává fejlődött.
Az intézmény nemcsak Eger, hanem Heves megye számos településének lakosságát is szolgálta. A szakrendelések, a kórházi osztályok és a diagnosztikai szolgáltatások fejlődése lehetővé tette, hogy egyre több beteg részesülhessen szakorvosi ellátásban a megyeszékhelyen.
A történelmi kórház különleges helyiségei újra megnyíltak
2026 szeptemberében a Kulturális Örökség Napjai alkalmából különleges lehetőség nyílt az egri gyógyítás történetének megismerésére.
A Dobó István Vármúzeum és az Egyesület Eger Idegenforgalmáért közös programján a résztvevők Markhot Ferenc és az irgalmas rend nyomába eredhettek.
A szeptember 19–20-i események során olyan történelmi helyiségek is megnyíltak, amelyek a hétköznapokon ritkán látogathatók.
Az érdeklődők megismerhették az egykori refektóriumot, a gyógyszertárat és a kápolnát.
A Minden, ami Eger blog két szeptemberi írásban is foglalkozott az eseménnyel. Az első a tervezett történelmi sétát mutatta be, a második pedig már a megvalósult programról számolt be.
A rendezvények arra is ráirányították a figyelmet, hogy az egri kórház régi épületei nemcsak egészségügyi, hanem kiemelkedő műemléki értéket is képviselnek.
A mai Markhot Ferenc Kórház
A mai Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet több évszázados egészségügyi hagyomány örököse.
A történelmi épületek mellett korszerű egészségügyi részlegek működnek, miközben az intézmény feladatai ma már messze túlmutatnak az egykori irgalmas rendi betegápoláson.
A fejlődés egyik példája a Központi Műtő, amely a Központi Technológiai Tömb második emeletén található. Az egységben tíz korszerűen felszerelt műtő szolgálja a betegellátást.
A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében külön cikkben mutatta be, mi történik a műtőben egy operáció megkezdése előtt, és milyen összehangolt munkát végeznek az orvosok, aneszteziológusok, műtős szakemberek és asszisztensek.
Ugyancsak szeptemberben számoltunk be arról, hogy október 5-től új gyermek-szemészeti szakrendeléssel bővült az egri kórház ellátása.
Ezek a fejlesztések jól mutatják, milyen nagy utat tett meg az egri betegellátás a középkori ispotályoktól a korszerű diagnosztikai és műtéti eljárásokig.
Háromszáz éves jubileum Egerben
október 8-án különleges évfordulót ünnepelt a Markhot Ferenc Kórház.
Pontosan háromszáz év telt el azóta, hogy Erdődy Gábor püspök alapítólevele megteremtette az irgalmas rendi betegellátás intézményes alapjait Egerben.
A jubileum alkalmából ünnepi tudományos ülést rendeztek a kórház kápolnájában.
Az eseményen részt vett Ternyák Csaba egri érsek, Vágner Ákos polgármester és az országos egészségügyi irányítás képviselője is.
A megjelenteket dr. Stankovics Éva főigazgató köszöntötte, aki beszédében a történelmi örökség megőrzésének és továbbadásának fontosságát hangsúlyozta.
A tudományos előadások az egri kórház történetét, a levéltári dokumentumokat, az egyházmegye és az intézmény kapcsolatát, valamint az irgalmas rendi gyógyszertár örökségét mutatták be.
A jubileum egyik különleges eseménye volt, hogy az 1726. október 8-án kelt alapító okirat másolatát vitrinben helyezték el a kórházban.
A Múzeumi Gránátalma Patikában levéltári dokumentumokból összeállított kiállítást is bemutattak.
A háromszáz éves évforduló így nemcsak a múlt felidézésére adott alkalmat, hanem arra is, hogy az egri kórház történelmi helyiségei ismét a közösségi és tudományos élet részévé váljanak.
Három évszázad öröksége
Ha ma végigsétálunk a Knézich Károly utcán, a minaret közelében olyan épületekkel találkozunk, amelyek falai között évszázadokon át betegek százait, majd ezreit ápolták.
Itt dolgoztak az irgalmas barátok, itt tanított Markhot Ferenc, és itt indult el a magyarországi orvosképzés egyik legfontosabb korai vállalkozása.
A város történetében az orvosok, sebészek, gyógyszerészek, bábák és ápolók munkája ugyanúgy helyet érdemel, mint a híres építészeké, tudósoké vagy művészeké.
Rudolf Virchow születésének 205. évfordulója arra emlékeztet, milyen hatalmas utat tett meg az orvostudomány az elmúlt két évszázadban.
Eger számára pedig 2026 különösen jelentős év: háromszáz esztendő telt el azóta, hogy Erdődy Gábor püspök alapítólevelével megteremtette a város egyik legfontosabb egészségügyi intézményének alapját.
A gyógyítás története Egerben így egyszerre tudománytörténet, várostörténet és emberi történet. Olyan örökség, amelynek értékét nemcsak a régi épületek, hanem a bennük végzett munka és az egymást követő nemzedékek szolgálata adja.
Források
Minden, ami Eger – Több száz éve a gyógyítás szolgálatában (2016)
Minden, ami Eger – Markhot Ferenc utca története (2025)
Minden, ami Eger – Mi történik a műtőben, mielőtt elkezdődik az operáció? (2026)
Minden, ami Eger – Új gyermek-szemészeti szakrendelés indul Egerben (2026)
Markhot Ferenc Kórház – Háromszáz év – a múlt kötelez, a jelen feladatot ad, a jövő rajtunk is múlik
Markhot Ferenc Kórház – Kórháztörténet
Egri irgalmasrendiek kulturális öröksége – történeti tanulmány
Borítókép: Az egykori egri irgalmas rendi kórház és kápolna történelmi épülete a Knézich Károly utcában. Fotó: mfkh.hu