Az Egri borvidék szőlőiben lassan véget ér az év egyik legfontosabb időszaka. A korai fajták szedése már augusztusban megkezdődött, szeptemberben teljes erővel zajlott a betakarítás, október elején pedig sok pincében már a must és az újbor jelzi, milyen évjárat lehet 2026-ból.
Az idei szüret azonban korántsem nevezhető átlagosnak. A rendkívül száraz és forró nyár alaposan próbára tette a szőlőt Eger környékén is. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a termés mennyisége elmarad egy átlagos évjárattól, a szőlőszemek sok helyen kisebbek, a lékihozatal gyengébb. Ugyanakkor éppen ebből a nehéz évből születhetnek koncentrált, karakteres egri borok.
A végleges mérleget még korai lenne megvonni: 2026. október elején még nincs nyilvánosan elérhető, lezárt hivatalos összesítés az Egri borvidék teljes idei terméséről. Az eddigi szüreti tapasztalatok azonban már meglehetősen világos képet rajzolnak.
Már augusztusban megkezdődött az egri szüret
Aki a szüretről még mindig a hűvösebb szeptember végi reggelekre és az októberi szőlőhegyekre gondol, annak az idei esztendő különösen szokatlan lehetett.
Az Egri borvidéken már augusztus közepén megkezdődött a szüret, elsőként többek között az Irsai Olivér került a ládákba és a feldolgozókba.
Ez különösen érdekes, ha összevetjük az egri szőlőművelés hagyományaival. Egykor Szent Mihály napja, szeptember 29-e környéke jelentette a szüret hagyományos kezdetét. Régen ráadásul nem mindenki dönthette el saját maga, mikor indul a szőlőbe: a szüret kezdetét hivatalosan meghatározták és kihirdették.
2026-ban ezzel szemben egyes korai fajták szedése több mint egy hónappal Szent Mihály napja előtt elkezdődött.
Ennek egyik fő oka az időjárás volt.
A szőlőnek már túl sok volt a meleg és a szárazság
Az Egri borvidék szőlőit az idei vegetációs időszakban komoly vízhiány és hőség terhelte. A tartós szárazság miatt sok helyen kisebb bogyók és lazább, könnyebb fürtök alakultak ki.
A helyi tapasztalatok szerint egy ponton túl már nem arról volt szó, hogy a mérsékelt vízhiány kedvezően koncentrálja a szőlőt. A növényeknek a túlélésért kellett küzdeniük.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szőlőbirtokán szeptemberben arról számoltak be, hogy a tartós szárazság miatt egy időre még a cukorgyűjtés is megtorpant. Ez azért különösen fontos, mert a szüret időpontját nem lehet pusztán a cukorfok alapján meghatározni: a savak, az aromák, a fenolos érettség és a bogyók egészségi állapota együtt dönti el, mikor érdemes szedni.
Az idei év tehát komoly szakmai döntések elé állította az egri szőlészeket.
Hat-nyolc tonna helyett inkább hat tonna körüli termés
Az egyik legbeszédesebb adat a termésmennyiség.
Az Egri borvidékről szeptember elején érkező beszámolók szerint a korábban jellemző, hektáronként mintegy 8 tonnás átlag helyett az idei évben nagyjából 6 tonna körüli hektáronkénti terméssel számoltak.
Más egri szüreti tapasztalatok 60–70 mázsás, vagyis hektáronként 6–7 tonna körüli mennyiségről szóltak.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden egri ültetvény pontosan ennyit termett. Az Egri borvidék hatalmas és változatos terület: a Nagy-Egedtől Egerszalókon és Egerszóláton át Noszvajig, Ostorosig, Novajig, Demjénig és a Debrő környéki területekig nagyon különböző fekvésű, talajú és vízellátottságú szőlők találhatók.
Az eltérések pedig idén különösen nagyok lehetnek.
Akadt egészen szélsőséges példa is: egy Turán-ültetvény két hektárjáról mindössze 18 mázsa szőlőt takarítottak be.
Nemcsak kevesebb lett a szőlő – kevesebb must is folyik belőle
Talán ez a 2026-os szüret egyik legfontosabb sajátossága.
Önmagában a kisebb termés még nem mondana el mindent. A szárazság miatt azonban a szőlőbogyók létartalma is jelentősen csökkent.
Egy augusztus végi egri szakmai beszámoló szerint Sauvignon blanc esetében például mindössze körülbelül 60 százalékos lékihozatallal találkoztak.
Vagyis nemcsak kevesebb szőlő kerül a pincékbe, hanem ugyanabból a leszüretelt szőlőtömegből is kevesebb must nyerhető.
Ez végül a 2026-os bor mennyiségén is meglátszhat.
Országosan is hasonló problémákról érkeztek hírek. A szeptember eleji ágazati összesítések 15–30 százalékos terméskiesésről számoltak be több borvidéken, miközben az Alföld egyes területein ennél sokkal nagyobb károk keletkeztek.
Eger tehát nincs egyedül a problémával, de a borvidék adottságai miatt itt különösen érdekes lesz, mit tudnak kihozni a borászok a megmaradt alapanyagból.
A Kékfrankos biztató – ez az Egri Bikavér miatt különösen fontos
Van ugyanis jó hír is.
Az eddigi egri tapasztalatok szerint a Kékfrankos viszonylag jól viselte a szélsőséges évjáratot.
Ennek Egerben különös jelentősége van. A Kékfrankos az Egri Bikavér egyik meghatározó szőlőfajtája, így állapota alapvetően befolyásolhatja majd a 2026-os Bikavérek karakterét.
A száraz idő ráadásul bizonyos szempontból kedvezett is a szőlőnek: kisebb volt egyes gombás betegségek és a rothadás veszélye. Az egészséges, kisebb bogyókban pedig koncentráltabb lehet a beltartalom.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy 2026 kiemelkedő évjárat lesz.
A túlzott hőség felgyorsíthatja a cukrosodást és a savak lebomlását, a kényszerérés pedig könnyen felboríthatja a szőlő természetes egyensúlyát. Éppen ezért az idei évben különösen sok múlott azon, hogy egy-egy dűlőt, fajtát vagy akár parcellát pontosan mikor szüreteltek le.
A St. Andrea is rendhagyó szüretről beszél
A mostani fotót adó egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok szeptember 21-én maga is úgy fogalmazott, hogy az idei év és a szüret „sok szempontból rendhagyó”.
Ez azért érdekes visszajelzés, mert nem egyszerűen az országos statisztikákból próbáljuk megérteni az évjáratot: az Egri borvidék egyik meghatározó birtoka is különleges esztendőként tekint 2026-ra.
Hogy ez pontosan milyen borokat eredményez majd, azt természetesen még nem tudhatjuk.
A szőlő leszedése csak az első nagy fejezet lezárása. Most következik a pincék munkája, az erjedés, majd a borok fejlődése és érlelése.
Egerszalóktól a Nagy-Egedig más és más lehetett a helyzet
Az Egri borvidéket azért sem érdemes egyetlen számmal jellemezni, mert rendkívül változatos termőhely.
A Nagy-Eged magasabban fekvő, mészköves területei egészen más körülményeket biztosítanak, mint például Egerszalók, Egerszólát, Ostoros vagy Noszvaj egyes dűlői.
Egy ilyen száraz évben még az is sokat számíthatott, hogy milyen mélyen gyökereznek a tőkék, milyen a talaj vízmegtartó képessége, mekkora a tőketerhelés, milyen művelésmódot alkalmaznak, illetve kapott-e egy adott terület valamivel több csapadékot egy-egy nyári záporból.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanazon a borvidéken egyik termelő súlyos veszteségről, egy másik pedig kisebb mennyiségű, de kiváló minőségű szőlőről számol be.
A 2026-os évjárat kulcsszava talán a koncentráció lehet
Ha az eddig rendelkezésre álló információkat összegezzük, meglehetősen különös kép rajzolódik ki.
Kevesebb szőlő.
Kisebb bogyók.
Alacsonyabb lékihozatal.
Korábbi érés.
Sok helyen kényszerérés.
Ugyanakkor egészséges, esetenként kifejezetten koncentrált alapanyag és néhány jól teljesítő fajta.
Mindez azt jelenti, hogy 2026 valószínűleg nem a nagy mennyiségről marad emlékezetes az Egri borvidéken. Sokkal inkább olyan évjárat lehet, amelyben az egyes dűlők, fajták és a szőlész-borász döntései közötti különbségek erőteljesen megjelennek majd a borokban.
Egerben az ősz továbbra is a borról szól
A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hetekben mi is többször foglalkoztunk az egri szőlővel és borral. Bemutattuk a Nagy-Egedet, Eger „házi hegyét”, beszámoltunk az egyetem kőlyuktetői családi szüretéről, és a Szépasszony-völgy őszi hangulatáról is.
Mindezek mögött most ugyanaz az évjárat formálódik.
A 2026-os szőlő egy része már a pincékben van, a must erjed, megszületnek az újborok. Október 16. és 31. között pedig az Egri Bikavér Ünnepi Napok ismét ráirányítják a figyelmet a borvidék zászlósborára.
Az igazán érdekes kérdésre azonban csak hónapokkal, a komolyabb vörösborok esetében pedig évekkel később kapunk választ:
milyen bor születik ebből a rendkívül száraz, forró és nehéz 2026-os esztendőből?
Az eddigi tapasztalatok alapján kevesebb lesz belőle. De könnyen lehet, hogy néhány 2026-os egri borra éppen ezért sokáig emlékezni fogunk.
Források
Minden, ami Eger – Helló ősz! Helló Völgy! – ősszel talán a legszebb arcát mutatja Eger bornegyede
Minden, ami Eger – Családi szüret az egri egyetem szőlőbirtokán
Minden, ami Eger – Egri Bikavér és Egri Csillag a középpontban
Magyar Mezőgazdaság – A szőlő ára, és ami mögötte van: Egerben kényszerérés hozta előrébb a szüretet
Világgazdaság – Megperzselte a hőség az ültetvényeket, nagyot zuhan idén a magyar bortermelés
TV Eger – Alsósok szüreteltek az egyetem szőlőbirtokán
Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa – hivatalos oldal
Eger Város Hegyközsége – szüreti és termelési információk
Dobó István Vármúzeum – Az egri szüret története
St. Andrea Szőlőbirtok – aktuális hírek és szüreti bejegyzések
Borítókép: Őszi szőlősorok az Egri borvidéken. Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok.