Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000 erdőket érintő átmeneti fakitermelési moratórium Magyarországon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy októbertől minden korábbi fakitermelési terv automatikusan végrehajtható. A természetvédelmi tájékoztatás szerint új felülvizsgálati rendszer lép életbe, amelynek különösen nagy jelentősége lehet Heves megyében, a Bükk és a Mátra erdeiben.

A téma számunkra azért is fontos, mert a Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk a hegyvidéki erdők állapotával, az idős erdők megőrzésével és azzal is, mennyire megváltozhat néhány év alatt egy korábban ismert táj.

A mostani döntés tehát nem egy távoli, országos erdészeti kérdés. Közvetlenül érinti azt a természeti környezetet, amely Egert és Heves megye jelentős részét körülveszi.

A moratórium lejárt, de ez nem jelent szabad utat a fakitermelésnek

Az átmeneti moratórium 2026. szeptember 30-án ért véget. A Magyar Állami Természetvédelem tájékoztatása szerint azonban a védett és Natura 2000 területeken tervezett tarvágások és más, erdőfelújítással járó fakitermelések esetében felülvizsgálatra kerül sor.

Ez fontos különbség.

Nem arról van szó, hogy október első napjától egyszerűen folytatódhat minden ott, ahol a nyári időszakban a moratórium miatt szünetelt a fakitermelés.

Az érintett erdőrészletek terveit egyenként vizsgálják meg, és a természetvédelmi szempontok alapján döntenek arról, mely beavatkozások hajthatók végre.

Mintegy 12 ezer erdőrészlet kerül vizsgálat alá

A hivatalos tájékoztatás szerint országosan mintegy 12 ezer erdőrészlet érintett.

Ez azért különösen jelentős szám, mert ezekben az erdőkben a korábbi tervek összesen több mint hétmillió köbméter fa kitermelését tették volna lehetővé.

A vizsgálatok során a magas természetességű erdők különös figyelmet kapnak. A cél az, hogy ezekben az állományokban a korábban tervezett kitermeléseket szükség esetén csökkentsék vagy töröljék.

Más lehet a helyzet azokban az erdőkben, amelyek természetességi állapota rosszabb. Egyes beavatkozások ott hosszabb távon éppen egy természetesebb erdőszerkezet kialakulását segíthetik.

Vagyis nem egyszerűen a „fakitermelés vagy erdővédelem” kérdéséről van szó. Erdőrészletenként eltérő természeti állapotot és kezelési szempontokat kell figyelembe venni.

Heves megyében különösen sok erdő lehet érintett

A változás Heves megye szempontjából azért különösen fontos, mert itt található Magyarország két meghatározó hegyvidéki erdős térsége, a Bükk és a Mátra jelentős része.

Az EGERERDŐ Zrt. a Mátra, a Nyugat-Bükk és a Heves–Borsodi-dombvidék állami erdeinek vagyonkezelését végzi, összesen mintegy 75 ezer hektáron.

Ennél is beszédesebb adat, hogy a társaság által kezelt erdőterületek mintegy kétharmada nemzeti vagy közösségi – Natura 2000 – oltalom alatt áll.

Ez azt jelenti, hogy a most bevezetett természetvédelmi felülvizsgálatnak a térségben különösen nagy jelentősége lehet.

Felsőtárkány, Szarvaskő, Bélapátfalva és Szilvásvárad környéke éppúgy érintett lehet az erdők jövőjéről szóló kérdésekben, mint a Mátra Heves megyei területei.

Már szeptemberben feltettük a kérdést: mi lesz az erdőinkkel?

A Minden, ami Eger oldalán nem most foglalkozunk először ezzel.

Szeptemberben jelent meg a „Már nem ugyanaz a kép, mint 2018-ban…” című írásunk, amelyben egy korábbi és egy mai állapot összevetése mutatta meg, mennyire látványosan megváltozhat egy erdei táj.

Ez azért fontos előzménye a mostani történetnek, mert az erdőkkel kapcsolatos döntések hatása sokszor csak évekkel később válik igazán láthatóvá.

Egy turista vagy fotós számára először talán csak annyi tűnik fel, hogy „már nem ugyanaz a kép”.

Az erdő számára azonban egy-egy beavatkozás következménye évtizedekben mérhető.

Egerben a szentélyerdők jövőjéről is beszéltek

Néhány nappal korábban egy másik kapcsolódó témáról is részletesen írtunk.

Szeptember 17-én az Egri Természetvédelmi Klub rendezvényén dr. Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője tartott előadást „Szentélyerdők Magyarországon” címmel a Tittel Pál Könyvtárban.

Az előadás éppen a legértékesebb idős erdők világát és megőrzésük jelentőségét mutatta be.

A téma akkor különösen aktuális volt, hiszen már csak néhány nap volt hátra a fakitermelési moratórium szeptember 30-i lejártáig.

Az Egerben megtartott előadás kapcsán már akkor felmerült a kérdés: mi történik a védett erdőkkel a moratórium után?

Most már legalább részben ismerjük a választ.

A Bükkben különösen értékes idős erdők maradtak fenn

A Bükk erdei között számos olyan állomány található, amely természetvédelmi szempontból jóval többet jelent egyszerű faállománynál.

Az idős fák, az odvas törzsek, a kidőlt és korhadó faanyag, a különböző korú fák és az erdő kisebb tisztásai együtt alkotnak működő ökológiai rendszert.

A holtfa például első látásra talán rendezetlenségnek tűnhet, valójában azonban gombák, rovarok és más élőlények sokaságának biztosít élőhelyet, közvetve pedig madarak és emlősök számára is nélkülözhetetlen lehet.

Az idős erdők egyik legismertebb bükki példája az Őserdő, de a Bükk más területein is fennmaradtak értékes, természetközeli állományok.

A Mátra gerincén ugyancsak találunk idős tölgyeseket és bükkösöket.

Ezért különösen lényeges, hogy az új rendszerben ne pusztán gazdasági, hanem természetvédelmi szempontból is megvizsgálják az egyes erdőrészleteket.

A nemzeti parkok is részt vesznek a felülvizsgálatban

A hivatalos tájékoztatás alapján az állami erdőgazdaságok mellett a nemzeti park igazgatóságok is részt vesznek az érintett területek vizsgálatában.

Heves megye esetében ennek egyik kulcsszereplője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Az EGERERDŐ maga is hangsúlyozza, hogy a kezelésében lévő erdők nagyarányú természetvédelmi érintettsége miatt szoros kapcsolatot tart fenn az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal.

Ez azért lényeges, mert két látszólag hasonló erdő között természetvédelmi szempontból óriási különbség lehet.

Más kezelést igényelhet egy természetközeli idős bükkös, egy korábban jelentősen átalakított erdő, egy idegenhonos fafajokból álló állomány vagy egy olyan erdőrészlet, ahol már megindult a természetes erdőszerkezet helyreállása.

Nem szűnik meg általánosan a tarvágás

A mostani bejelentést ugyanakkor nem érdemes úgy értelmezni, hogy Magyarország valamennyi védett erdejében megszűnik a tarvágás.

Erről nincs szó.

A lényeg az, hogy a védett és Natura 2000 területeken tervezett, erdőfelújítással járó fakitermeléseknek át kell menniük a meghatározott felülvizsgálaton.

A következő időszak egyik legérdekesebb kérdése ezért az lesz, hogy a vizsgálatok után mennyi korábban tervezett fakitermelés marad meg, mennyit módosítanak és mennyit törölnek.

Heves megye szempontjából pedig az lesz különösen érdekes, hogyan érinti mindez a Bükk és a Mátra védett erdőállományait.

Az erdő változását sokszor mi magunk is észrevesszük

Talán éppen ezért volt fontos a szeptemberi, 2018-as állapotot felidéző saját cikkünk is.

Az erdészeti és természetvédelmi dokumentumokban erdőrészletek, hektárok, köbméterek és kezelési módok szerepelnek.

A természetjáró azonban egészen máshogyan találkozik ugyanezzel.

Visszamegy egy régi kirándulóhelyre.

Megkeresi ugyanazt a kilátást.

Elővesz egy évekkel korábban készített fényképet.

És egyszer csak azt látja: már nem ugyanaz a kép.

Ez mutatja talán a legjobban, hogy az erdők kezeléséről szóló döntések nem csak szakmai dokumentumokban léteznek. Idővel magában a tájban is láthatóvá válnak.

A moratórium véget ért, az erdők története viszont folytatódik

A szeptember 30-i dátum tehát nem lezárta, inkább egy új szakaszba vitte a védett erdők körüli történetet.

Heves megyében pedig különösen érdemes lesz figyelni a folytatást.

A Bükk és a Mátra erdei egyszerre jelentenek természeti örökséget, élőhelyet, kirándulóhelyet, turisztikai vonzerőt és gazdálkodási területet. Ami ezekben az erdőkben történik, az nem csupán az erdészet vagy a természetvédelem belügye.

A táj jövőjéről is szól.

Arról a tájról, amelyet ma lefényképezünk, amelyben hétvégén kirándulunk, és amelyhez évekkel később talán ugyanarra a pontra visszatérünk.

Akkor derül majd ki igazán, hogy ugyanazt a képet látjuk-e még.

Források

Minden, ami Eger – Már nem ugyanaz a kép, mint 2018-ban…
Korábbi saját cikkünk megnyitása

Minden, ami Eger – Szentélyerdők Magyarországon – Egerben tartott előadást a WWF erdőökológusa
Korábbi saját cikkünk megnyitása

Magyar Állami Természetvédelem – Tájékoztatás az átmeneti fakitermelési moratórium lejártáról és a védett erdők megvédését célzó intézkedésekről
A hivatalos tájékoztatás megnyitása

EGERERDŐ Zrt. – A társaság által kezelt állami erdők
Az EGERERDŐ tájékoztatása

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Borítókép: A bükki Őserdő a Bükk-fennsíkon. Fotó: Tóth Judit / Origo.

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top