1226. október 3-án, éppen 800 évvel ezelőtt halt meg Assisi Szent Ferenc. Halálának évfordulója Eger egyik legizgalmasabb egyháztörténeti kérdéséhez is elvezet bennünket. Régi egri hagyomány szerint ugyanis a ferencesek első magyarországi rendháza Egerben állt, sőt egyes leírások már 1218–1219 körül itt tudják Szent Ferenc követőit. De valóban megelőzhette Eger Esztergomot? Vagy egy évszázadokon át továbbadott helyi hagyomány vált történelmi ténnyé? Utánajártunk annak, mit mondanak a források.
1226. október 3. – Assisiben véget ért egy élet, de elkezdődött egy több évszázados történet
Assisi Szent Ferenc 1181 vagy 1182 körül született az itáliai Assisiben. Gazdag kereskedő fiából lett a szegénységet és egyszerűséget választó szerzetesi élet egyik legismertebb alakja.
A hozzá csatlakozó testvérek közössége rendkívüli gyorsasággal növekedett. Ferenc nem pompás kolostorokat képzelt el: követőitől szegénységet, egyszerű életet, az elesettek szolgálatát és az evangélium követését várta.
Élete utolsó éveiben súlyos betegségek gyötörték. 1226. október 3-án, a Porciunkula közelében halt meg. A katolikus egyház október 4-én ünnepli emléknapját.
Két évvel később, 1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatta.
És érdekes módon éppen 1228 az egyik kulcsév Eger ferences történetében is.
De mikor érkeztek a ferencesek Magyarországra?
Erre a látszólag egyszerű kérdésre meglepően nehéz teljesen egyértelmű választ adni.
A magyar ferences hagyomány nagyon korai megtelepedésről tud. A rend magyarországi történetét feldolgozó régebbi munkákban több, egymástól eltérő évszám szerepel.
A Magyar Katolikus Lexikon mariánus ferences rendtartományról szóló összefoglalása az 1526 előtt alapított konventek között 1228-nál Esztergomot és Egert egyaránt felsorolja.
Ez már önmagában rendkívül érdekes.
Ha ez az évszám helytálló, akkor Eger nem egyszerűen egy régi magyar ferences központ, hanem a rend legkorábbi magyarországi telephelyei közé tartozott.
De létezik ennél is korábbi egri hagyomány.
Az egri történet szerint már Szent Ferenc életében itt voltak a barátok
Az egri ferencesek történetéhez hosszú időn keresztül egy különösen izgalmas állítás kapcsolódott: eszerint Magyarország első ferences rendháza Egerben létesült.
A hagyomány egyes változatai 1218-at, mások 1219-et említenek.
Ez azt jelentené, hogy Szent Ferenc követői még magának a rendalapítónak az életében megjelentek Egerben.
Ha ez bizonyítható lenne, az egri kolostor nem csupán magyar, hanem közép-európai ferences szempontból is kivételes jelentőségű lenne.
Csakhogy itt kezdődnek a problémák.
Kilit püspök miatt gyanússá válik az 1218–1219-es dátum
A korai egri ferences alapítást több történeti hagyomány Bél nembeli II. Kilit egri püspökhöz kapcsolja.
Kilit valóban Eger Árpád-kori történetének egyik fontos alakja volt. Nevéhez fűződik többek között a bélháromkúti, mai nevén bélapátfalvai ciszterci apátság 1232-es alapítása is.
Csakhogy van egy komoly időrendi probléma.
Kilit 1218-ban vagy 1219-ben még nem volt egri püspök.
Ha tehát ő hívta Egerbe a ferenceseket, akkor az 1218–1219-es alapítás nem állhat meg ebben a formában.
Ez volt az egyik oka annak, hogy Karácsonyi János, a magyar ferences rend történetének egyik legfontosabb kutatója is kritikusan kezelte a rendkívül korai egri alapítás hagyományát.
Akkor 1228 lehetett az igazi dátum?
Ez már sokkal közelebb állhat a történeti valósághoz, de itt sem lehet teljes bizonyossággal pontot tenni a kérdés végére.
A Magyar Katolikus Lexikon ferences rendtörténeti adatsora 1228-ra teszi Esztergom és Eger konventjét egyaránt.
Ez különösen fontos adat.
Nem azt bizonyítja, hogy Eger volt Magyarország első ferences rendháza, hanem azt, hogy Eger a legelső magyar ferences központok egyikeként jelenik meg a rend történetében.
Ez pedig önmagában is jóval jelentősebb, mint amit ma az egriek többsége gondol a Barátok temploma mellett elsétálva.
Eger vagy Esztergom?
Az elsőség kérdését tehát nem lehet egyetlen mondattal eldönteni.
A régi egri hagyomány Eger elsőbbségét őrizte meg. A későbbi rendtörténeti kutatás viszont jóval óvatosabb.
A történész számára ráadásul nem elegendő, hogy egy évszám évszázadokon keresztül szerepeljen különböző leírásokban. Azt is meg kell vizsgálni, milyen korú forrásból származik, és visszavezethető-e az esemény idején keletkezett dokumentumokra.
Éppen ez az 1218–1219-es egri hagyomány legnagyobb problémája.
Szép és nagyon régi hagyomány – de jelenlegi ismereteink alapján nem bizonyított történelmi tény.
Amit viszont biztosabban tudunk: Eger nagyon hamar fontos ferences központ lett
Az elsőség kérdésénél talán még érdekesebb, ami utána történt.
A ferencesek nem egyszerűen megjelentek Egerben, majd eltűntek a forrásokból. A középkor folyamán Eger jelentős rendi központtá fejlődött.
Ez jól illeszkedik a város akkori helyzetéhez. Eger püspöki székhely volt, hatalmas egyházmegye központja, és az ország északkeleti részének egyik legfontosabb egyházi települése.
A ferencesek jelenléte tehát egyáltalán nem véletlen.
Nem a mai Barátok templomában kell keresni az első ferenceseket
Ez az egyik legfontosabb különbség.
Amikor ma azt mondjuk Egerben, hogy „ferences templom” vagy „Barátok temploma”, szinte mindenki a Kossuth Lajos utcai kéttornyú barokk templomra gondol.
A középkori ferences kolostor azonban nem azonos a ma látható épületegyüttessel.
A jelenlegi templom és rendház a török uralom utáni Eger újjászületésének emléke. A középkori ferences jelenlét ennél több száz évvel korábbi.
Egerben tehát két egymásra épülő ferences történetet kell megkülönböztetnünk: az Árpád-kori és középkori rendház történetét, valamint a török kiűzése után kialakult barokk ferences központ történetét.
A török uralom megszakította a több évszázados történetet
1596-ban Eger török kézre került.
A város keresztény egyházi élete alapjaiban változott meg. A középkori templomok és rendházak jelentős része elpusztult, átalakult vagy más funkciót kapott.
Kilencvenegy év telt el.
1687-ben Eger ismét keresztény kézre került, és hamarosan megkezdődött az egyházi intézményrendszer újjászervezése.
A ferencesek is visszatértek.
Ezzel elkezdődött Eger ferences történetének második nagy fejezete.
A Barátok temploma körül egy egész városrész emlékezete alakult ki
A ferencesek jelenléte olyan erősen beépült Eger életébe, hogy nemcsak templomot és rendházat hagytak maguk után.
Utcanevek és egy híd neve is őrzi emléküket.
Erről a Minden, ami Eger oldalán az elmúlt években számos alkalommal írtunk.
A mai Kossuth Lajos utcát egy időben Barátok utcájának nevezték. A név egyértelműen az itt élő ferences szerzetesekre utalt.
Korábbi írásainkban már bemutattuk, hogy az utca története során több nevet is viselt. A Barátok utca elnevezés azonban különösen beszédes: a ferencesek tényleges városi jelenlétének emlékét őrizte.
Még Baráthíd utca is létezett Egerben
A történet ennél is tovább megy.
Korábbi cikkünkben külön bemutattuk az egykori Barátok hídját.
A Kossuth Lajos utca vonalában, az Eger-patakon átvezető átkelő a vár felé tartó út egyik fontos pontja volt. Egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli területet Baráthíd utcának is nevezték.
Maga a híd is a közeli ferences templomról és kolostorról kapta a nevét.
A régi Barátok hídja 1944-ben pusztult el.
Ma már kevesen gondolnak arra, hogy ezen a helyen évszázadokon keresztül Eger egyik, nevében is a ferencesek emlékét őrző átkelőhelye állt.
A Kossuth Lajos utca története elképzelhetetlen a ferencesek nélkül
A Minden, ami Eger oldalán többször részletesen foglalkoztunk a Kossuth Lajos utca történetével.
Ezekben a történetekben újra és újra előkerülnek a barátok.
Nem véletlenül.
A ferences templom és rendház ugyanúgy meghatározta az utca karakterét, mint a kanonoki paloták, a Megyeháza és a környék más nevezetes épületei.
A templom és a kolostor környezetében egyházi és világi épületek egész sora alakította ki azt a barokk városképet, amely ma Eger egyik legértékesebb történelmi együttese.
Még Eger utcanevei is őrzik a barátokat
Az egri utcanevek történetét feldolgozó korábbi összeállításunkban ugyancsak előkerült a ferences kapcsolat.
A mai Kossuth Lajos utca régi neveinek változása szinte önmagában elmeséli a város történetét.
A „Barátok” elnevezés ma is arról az időszakról mesél, amikor az egri ember számára annyira természetes volt a ferencesek jelenléte, hogy elegendő volt annyit mondani:
a barátok.
Mindenki tudta, kikről és melyik helyről van szó.
A ferences templom ma is meghatározza Eger városképét
A Minden, ami Eger templomtörténeti összeállításaiban is többször foglalkoztunk a ma látható örökséggel.
A kéttornyú barokk Ferences templom ma ugyanúgy része Eger történelmi látképének, mint a Bazilika, a Minorita templom, a Ciszterci templom vagy a város fölé magasodó Minaret.
És van egy kevésbé látványos része is: a templom alatt altemplom található.
Aki tehát csak végigsétál a Kossuth Lajos utcán, egy olyan hely mellett halad el, amely mögött Eger történetének évszázadai húzódnak meg.
A ferences rendház története még a 20. századi Egerre is hatott
A rend egri jelentősége nem ért véget a barokk korban.
A 20. század egyik különösen érdekes egri társadalomtörténeti kezdeményezése is ferences szerzeteshez kötődött.
Oslay Oszwald egri ferences rendházfőnök nevéhez kapcsolódott az úgynevezett egri norma, amely az egyház, a társadalom és a közigazgatás együttműködésére épülő szegénygondozási rendszer volt.
A kezdeményezés messze túlnőtt Eger határain, és később országosan is ismertté vált.
Vagyis az egri ferences rendház nem egyszerűen műemléki épület volt a város közepén.
Falai között olyan kezdeményezések is születtek, amelyek országos jelentőségre tettek szert.
És akkor végül: Egerben volt Magyarország első ferences rendháza?
A történeti nyomozás végén a legpontosabb válasz:
ezt jelenleg nem lehet bizonyított történeti tényként kijelenteni.
Az 1218–1219-es egri alapítás hagyománya nagyon régi, de időrendi problémákat vet fel.
Azt viszont már sokkal komolyabban kell vennünk, hogy a rendtörténeti összefoglalások Egert a legkorábbi magyarországi ferences központok között tartják számon.
Hogy Esztergom vagy Eger volt-e előbb?
Hogy létezett-e egy még korábbi egri közösség, amelynek dokumentumai elvesztek?
Hogy az 1218–1219-es hagyomány mögött őrződött-e valamilyen valós történeti emlék?
Ezekre már nem lehet teljes bizonyossággal válaszolni.
Talán éppen ettől olyan izgalmas az egri történet
Nyolcszáz évvel Assisi Szent Ferenc halála után Egerben nem egyszerűen egy távoli itáliai szent évfordulójára emlékezhetünk.
A város saját történetének egyik legrégebbi szerzetesi hagyománya kapcsolódik hozzá.
A ferencesek jelenléte végigvonult Eger évszázadain: a középkori rendháztól a török korszakon és a barokk újjászületésen keresztül a Barátok utcájáig, a Barátok hídjáig, a ma is álló kéttornyú templomig és a 20. századi egri normáig.
Ezért talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy Egeré volt-e feltétlenül az első magyar ferences kolostor.
Hanem az, hogy amikor Szent Ferenc rendje megjelent Magyarországon, Eger már a történet legelején ott volt.
És ezt a közel nyolcszáz éves jelenlétet ma már nemcsak régi rendtörténetek őrzik.
Ott van Eger térképén, régi utcaneveiben, az eltűnt Barátok hídjának emlékezetében, és mindenekelőtt a Kossuth Lajos utcai Ferences templom és rendház falai között.
Források
Minden, ami Eger – Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltak
https://mindenamieger.blogspot.com/2020/03/kossuth-lajos-utca-amelyben-regen.html
Minden, ami Eger – Eger Kossuth Lajos utca, Barátok hídja
https://mindenamieger.blogspot.com/2021/01/eger-kossuth-lajos-utca-baratok-hidja.html
Minden, ami Eger – A Kossuth Lajos utca Eger belvárosának egyik legszebb barokk utcája
https://mindenamieger.blogspot.com/2021/11/a-kossuth-lajos-utca-eger-belvarosanak.html
Minden, ami Eger – A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárházának bemutatása előtt, célszerű megismerkedni a kialakulásának történetével
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/07/a-kossuth-lajos-utca-gazdag-muemleki.html
Minden, ami Eger – Eger templomai és tornyai – ahol a város története az ég felé emelkedik
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/08/eger-templomai-es-tornyai-ahol-varos.html
Minden, ami Eger – Eger tornyai évszázadokról mesélnek – vallási emlékek a város szívében
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/eger-tornyai-evszazadokrol-meselnek.html
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/eger-utcanevei-meselnek-evszazadok.html
Minden, ami Eger – Kossuth Lajos utca 1972-ben – amikor még egészen más arcát mutatta Eger egyik legszebb történelmi utcája
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/kossuth-lajos-utca-1972-ben-amikor-meg.html
Magyar Katolikus Egyház – Assisi Szent Ferenc
https://www.katolikus.hu/szent/lista/10/4
Magyar Katolikus Lexikon – Assisi Szent Ferenc
https://lexikon.katolikus.hu/F/Ferenc.html
Magyar Katolikus Lexikon – Mariánus ferences rendtartomány
https://lexikon.katolikus.hu/M/mari%C3%A1nus%20ferences%20rendtartom%C3%A1ny.html
Magyar Elektronikus Könyvtár – az egri norma története
https://www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/228.html
Borítókép: A Ferences – közismert nevén Barátok – temploma és az egykori rendház Egerben, a Kossuth Lajos utcában. A ma látható barokk épületegyüttes a ferencesek évszázadokon átívelő egri jelenlétének egyik legfontosabb emléke.
Fotó: Szinok Gábor