.jpg)
Új időszaki kiállítással gazdagodott a Dobó István Vármúzeum: október 1-jén megnyílt az „Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége” című tárlat. A kiállítás tárgyakon, régi fényképeken, dokumentumokon és filmeken keresztül mutatja be azt az évszázados örökséget, amely Egert és környékét elválaszthatatlanul összeköti a szőlővel és a borral.
A Dobó-teraszon kezdődött a megnyitó
Október első napján különleges esemény helyszíne volt az egri vár. A kiállítás ünnepélyes megnyitója a Dobó-teraszon kezdődött, ahol maga Eger panorámája szolgált háttérként az eseményhez.
A vendégeket és érdeklődőket Novákné Mlakár Zsófia múzeumigazgató, Vágner Ákos, Eger polgármestere, Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, valamint dr. Sári Zsolt köszöntötte. A felszólalások középpontjában Eger és a bor évszázadokon át formálódó kapcsolata, a szőlőművelés hagyománya és ennek ma is élő kulturális öröksége állt.
A megnyitó zenei programjáról a Derce zenekar, valamint Árvai Noémi és Tóth Sára zeneiskolai növendékek gondoskodtak.
Az ünnepi részt követően Császi Irén etnográfus, a kiállítás főkurátora vezette végig a közönséget az új tárlaton.
Közel 240 tárgy, fénykép és dokumentum mesél Eger boráról
A TV Eger beszámolója szerint a kiállítás közel 240 tárgy, fénykép és dokumentum segítségével idézi fel az egri szőlő- és borkultúra történetét. A tárlat két kiállítótérben, több tudományterület eredményeit felhasználva mutatja be ezt az örökséget. TV Eger - Eger Városi Televízió
A történet ráadásul nem néhány évszázaddal ezelőtt kezdődik. Az Egri Borvidék szőlő- és borkultúrája több mint ezeréves múltra tekint vissza. Az egri püspökség létrejötte után az egyházi élethez és a püspöki udvartartáshoz is szükség volt borra, a szőlőkultúra fejlődésében pedig később a vallon telepesek és a ciszterciek is fontos szerepet játszottak. Egrivar
Ezért az új kiállítás valójában jóval többről szól, mint magáról a borról: Eger társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetének egy jelentős fejezetét mutatja be.
A szőlő egykor az egri mindennapok része volt
Ma elsősorban az Egri Bikavér, az Egri Csillag, a pincék és a borászatok jutnak eszünkbe az egri borról. Évszázadokon keresztül azonban a szőlőművelés emberek sokaságának mindennapi megélhetését jelentette.
A szőlőhegyeken végzett munka egész éven át tartott. A régi egri művelési módok között még olyan is akadt, amely egészen más képet mutatott, mint a mai, szabályos sorokba rendezett ültetvények.
A Vármúzeum összeállítása szerint a régi egri szőlőkben elterjedt volt a karó nélküli művelés. A tőkék nem szabályos sorokban álltak, hanem úgynevezett „soratlan” művelést alkalmaztak. A népi magyarázat szerint ezt „süveg után való” művelésnek is nevezték. Egrivar
A mostani tárlat végigvezeti a látogatót ezen az egykor természetes munkafolyamaton: a szőlő nyitásától és metszésétől a kapáláson, kötözésen és növényvédelmen keresztül egészen a szüretig.
Bikavér, pincék, kádárok és egri szüret
A kiállítás természetesen az Egri Bikavér történetét is részletesen bemutatja.
A bikavér egri bortípusként történő említéséről már a 19. század közepéről rendelkezünk adatokkal. Az 1880-as évek filoxéravésze azonban alapjaiban változtatta meg a szőlőtermesztést. A pusztítás után végzett újratelepítésekkel a fajták és a borkészítés technológiája is átalakult. Egriborvidék
A látogató megismerheti a régi szőlőművelő eszközöket, az egri pincék világát, a borkereskedelem sajátosságait és a borhoz kötődő mesterségeket is.
Különösen érdekes fejezetet jelentenek a kádárok. A kiállításhoz kapcsolódó korábbi bemutatón például egy 1925-ben készült díszhordó is szerepelt, amelyet Rupert Antal egri kádármester készített, faragott hordófenekét pedig Tajthy Kálmán faszobrász alkotta. Múzeumok Éjszakája - 2026. június 20.
A múlt mellett a 21. század is megjelenik
Az „Egri BORkóstoló” nem hagyományos értelemben vett, kizárólag vitrinekbe zárt történeti kiállítás.
Animációs kisfilmek idézik fel a bikavér legendáját, az egri szőlőművelés mozzanatait, valamint Gárdonyi Géza és a bor kapcsolatát. Archív filmek, bordalok, játékok, illat- és kőzetminták, valamint tapintható tárgyak teszik változatosabbá a tárlatot. Egrivar
Az egyik legérdekesebb újdonság a kiterjesztett valóság, vagyis az AR-technológia alkalmazása. A kiállítás egyes képei QR-kód segítségével „megszólalnak”, így többek között Grőber Jenő és Rupert Antal története is megelevenedik. Egy háromdimenziós jelenet Rupert Antal egykori kádárműhelyének világába enged betekintést. Egrivar
A történeti Egri Bikavér mellett pedig helyet kap a mai borkultúra és az Egri Csillag is.
Egy 2021-ben kezdődött munka eredménye
A tárlat létrejöttét hosszú előkészítő munka előzte meg.
Császi Irén, a kiállítás kurátora a TV Egernek elmondta, hogy a munka már 2021-ben elkezdődött. Ekkor indult meg a múzeumi gyűjtemények szőlőműveléshez és bortermeléshez kapcsolódó emlékeinek kiválogatása. TV Eger - Eger Városi Televízió
A készülő kiállításból a közönség már a 2026-os Múzeumok Éjszakáján is ízelítőt kaphatott. Akkor egy vitrinben mutattak be az egri családoktól és borászoktól származó, valamint múzeumi gyűjteményben őrzött tárgyakat, filmeket és játékokat. Múzeumok Éjszakája - 2026. június 20.
Mostanra ebből a többéves kutató- és gyűjtőmunkából teljes kiállítás született.
Eger történetét bor nélkül nehéz elmesélni
Az új tárlat egyik legfontosabb üzenete éppen az lehet, hogy Eger borkultúrája nem különálló turisztikai látványosság, hanem a város történetének szerves része.
A szőlő jelen volt a gazdaságban, a kereskedelemben, a kézművességben, a népi kultúrában, az ünnepekben és az irodalomban is.
A Minden, ami Eger oldalán is rendszeresen visszatérünk ehhez az örökséghez. Nemrég a „Ki volt a Szépasszony? – egy 1981-es egri írás nyomában” című cikkben idéztük fel a Szépasszony-völgy nevéhez kötődő történeteket, valamint a pincék múltját. Az Öregsor kialakítása 1774-ben kezdődött, egy 1781-es összeírás pedig már 32 borospincét említett. Korábbi összeállításainkban régi fényképekkel is felidéztük az egri szőlők és a Szépasszony-völgy egykori világát. Minden, ami Eger
Az új vármúzeumi kiállítás mindezt jóval nagyobb történeti összefüggésbe helyezi: megmutatja, hogyan lett a szőlőből megélhetés, a borból kereskedelmi áru, a pincékből Eger jellegzetes épített öröksége, az Egri Bikavérből pedig a város egyik legismertebb jelképe.
Májusig látogatható az Egri BORkóstoló
Az „Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége” című időszaki kiállítás 2026. október 2-től 2027. május 2-ig tekinthető meg a Dobó István Vármúzeumban. A múzeum tájékoztatása szerint a látogatási idő 10 és 18 óra között van. Egrivar
A tárlat így az őszi szüret idején nyílt meg, és egészen a következő tavaszig kínál lehetőséget arra, hogy az egriek és a város vendégei közelebbről is megismerjék azt az örökséget, amelynek nyomai ma is ott vannak a szőlőhegyeken, a tufába vájt pincékben, a régi fényképeken – és természetesen az egri borokban.
Források
Minden, ami Eger – Ki volt a Szépasszony? – egy 1981-es egri írás nyomában
Dobó István Vármúzeum – Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége
Dobó István Vármúzeum – a kiállítás virtuális változata
TV Eger – Egri borkóstoló – A szőlőművelés öröksége
Egri Borvidék – Szenvedély 1000 éve
Múzeumok Éjszakája – Kiállításra hangolódva: Egri borkóstoló
Borítókép: „Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége” című kiállítás a Dobó István Vármúzeumban.
Fotó: Dobó István Vármúzeum