A Szarvas tértől a vár keleti oldaláig vezető utca jóval több egyszerű közlekedési útvonalnál: neve az 1552-es diadal egyik fontos szereplőjét őrzi, környezete pedig Eger évszázadok alatt átalakuló városszerkezetéről mesél.
Egerben vannak utcák, amelyek története szinte elválaszthatatlan a vártól. A Mekcsey István utca is közéjük tartozik. Ma forgalmas út vezet rajta a Szarvas tér felől a Bástya és a Leányka utca irányába, innen pedig tovább Noszvaj és a Bükkalja felé. A mindennapi forgalomban talán fel sem tűnik, hogy az utca neve és elhelyezkedése egyaránt Eger történelmének évszázadaihoz kapcsolódik.
Ráadásul nem új keletű utcanévről beszélünk. Egy 1887-es egri térképen már Mekcsey István nevét viselte az utca, vagyis legalább a 19. század végétől ugyanannak az egri várvédőnek állít emléket.
A Szarvas tértől a vár felé
A Mekcsey István utca Eger történelmi belvárosának délkeleti peremén húzódik. A Szarvas tér környékéről indulva emelkedik a vár irányába, majd a Bástya és a Leányka utca környezetében ér véget.
Ma elsősorban közlekedési szerepe szembetűnő. Erre vezet az egyik út a belvárosból Noszvaj, illetve a Bükkalja felé, ezért az utca jóval nagyobb forgalmat bonyolít le annál, mint amit hossza alapján gondolnánk.
Mégis érdemes egyszer gyalog is végignézni rajta.
A régebbi házak, az utca vonalvezetése és mindenekelőtt a vár közelsége egészen más képet mutat, mint amikor autóval néhány perc alatt áthaladunk rajta.
Már 1887-ben Mekcsey nevét viselte
Az utca történetének egyik érdekes részlete, hogy elnevezése meglepően régi.
A rendelkezésre álló helytörténeti adatok szerint 1887-ben már Mekcsey István utcaként szerepelt Eger térképén. Arra nincs adat, hogy korábban más hivatalos neve lett volna.
A történet azonban ennél kissé bonyolultabb.
Egy időszakban ugyanis a mai Bástya utca egy részét is Mekcsey utcaként jelölték. Ez azért különösen érdekes, mert a két utca ma is egymás közvetlen közelében található, és történetük szorosan összekapcsolódik.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk az „Eger történelmi utcáinál: ahol a Bástya, a Leányka és a Mekcsey István utca találkozik” című cikkünkben.
Az a környék ugyanis, amely ma teljesen természetes városi utcaképnek tűnik, évszázadokkal ezelőtt még közvetlenül Eger katonai védelmi rendszeréhez tartozott.
Amikor még várárok és erődítések határozták meg a környéket
Ha néhány évszázaddal korábban állnánk a Mekcsey, a Bástya és a Leányka utca környezetében, egészen más tájat látnánk.
A vár keleti és délkeleti oldalának védművei, árkok, falak és bástyák határozták meg a területet.
Korábbi cikkünkben már bemutattuk azt a különleges helytörténeti adatot is, amely szerint a mai Bástya utca térségében egykor a vár védelméhez tartozó árok húzódott. A 18. század elején ezt részben feltöltötték, méghozzá többek között a korábban lebontott városfal törmelékével.
Vagyis a Mekcsey utca felső részének mai városszerkezete hosszú átalakulás eredménye.
A katonai jelentőségű területből fokozatosan a város része lett, utak és házak jelentek meg, a hajdani erődítmények egy része eltűnt, más része pedig a föld alatt vagy a későbbi városszerkezetben maradt fenn.
De ki volt valójában Mekcsey István?
A név minden egrinek ismerősen cseng, ám Mekcsey István történelmi alakja jóval érdekesebb annál, mint amit az Egri csillagokból megismerhettünk.
Születésének pontos időpontja nem ismert. Baranya megyei nemesi családból származott, és már jóval az 1552-es egri ostrom előtt komoly katonai és közigazgatási tapasztalattal rendelkezett.
1546-ban Győr váránál szolgált magyar lovastisztként. Később Huszt várnagya, Máramaros megye alispánja és a sókamara prefektusa is volt.
Egerbe tehát nem tapasztalatlan katonaként került.
1552-ben Dobó István mellett a vár egyik meghatározó vezetője volt. Az ostrom idején nem csupán egy volt a katonák között: a védelem irányításában is fontos feladatokat látott el.
A neve sem mindig úgy szerepelt, ahogy ma ismerjük
Van az utca névadójának egy kevésbé ismert érdekessége is.
A 16. századi forrásokban Mekcsey nevét többféleképpen írták. Előfordult többek között Mechkey, Mekchey, Mechkei és más alakokban is. Ez a korszakban egyáltalán nem volt szokatlan, hiszen a családnevek helyesírása még korántsem volt olyan egységes, mint napjainkban.
Tinódi Lantos Sebestyén művében is többféle változat található.
Mekcsey saját aláírása különösen értékes támpont: fennmaradt dokumentumokon a nevét Stephanus Mekcheÿ alakban írta.
A ma használatos Mekcsey István névalak tehát hosszú történeti fejlődés eredménye.
Nem sokáig élhette túl az egri diadalt
Az 1552-es győzelem után Mekcsey sorsa tragikusan alakult.
Az ostromot követően elhagyta Egert, ám 1553-ban Sajóvárkony közelében megtámadták és megölték. Halálának pontos körülményei körül több bizonytalanság is fennmaradt.
Földi maradványait a történeti kutatások szerint a szepeshelyi Szent Márton-székesegyházban helyezték nyugalomra.
Így Eger egyik legfontosabb várvédője nem Egerben nyugszik.
Emlékezete azonban annál erősebben összefonódott a várossal.
Mekcsey emléke Egerben
Nevét nem csupán az utca őrzi.
Mekcsey alakja az 1552-es várvédelem emlékezetének része lett, amelyet történeti munkák, irodalmi alkotások és képzőművészeti emlékek egyaránt továbbörökítettek.
A szélesebb közönség számára természetesen Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette igazán ismertté. Az 1968-ban bemutatott filmváltozatban Mekcsey Istvánt Bitskey Tibor alakította.
Az irodalmi és filmes ábrázolás mögött azonban valódi történelmi személy állt, akinek katonai pályafutása már az egri ostrom előtt jelentős volt.
Egy utca, amely összeköti a mai Egert az 1552-es várral
A Mekcsey István utca első pillantásra talán nem tartozik Eger legismertebb történelmi utcái közé. Nincsenek rajta olyan egymást követő barokk paloták, mint a Kossuth Lajos utcában, és nem sétálóutca, mint a Széchenyi István utca belvárosi szakasza.
Története azonban éppen elhelyezkedése miatt különleges.
Az egyik végén a Szarvas tér és a történelmi belváros, a másikon a vár közvetlen környezete található. Felső szakaszán pedig már ahhoz a területhez érünk, ahol Eger egykori erődítéseinek világa és a később kialakult város találkozik.
Talán ezért is találó, hogy éppen Mekcsey István nevét kapta.
Amikor ma végighaladunk rajta Noszvaj irányába, egy olyan utcán járunk, amely legalább a 19. század vége óta ugyanannak az 1552-es várvédőnek a nevét őrzi – miközben közvetlen környezete Eger ennél is jóval régebbi történetének nyomait rejti.
Források
Minden, ami Eger:
Eger történelmi utcáinál: ahol a Bástya, a Leányka és a Mekcsey István utca találkozik – évszázadok rejtőznek a mai út alatt
Beszélő utcanevek – Mekcsey István utca
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták
Borítókép: Eger, Mekcsey István utca – a Szarvas tér felől a vár irányába. Kiinduló fotó: Google Utcakép.