Október 4-e az állatok világnapja. Ilyenkor legtöbbször kutyákra, macskákra és más házi kedvencekre gondolunk, pedig Heves megyében elég kilépni Egerből a Bükk vagy a Mátra felé, hogy egészen más értelmet kapjon ez a nap. Körülöttünk több ezer állatfaj él, amelyek jelentős részét talán soha nem látjuk. Sorsuk mégis egyre inkább összefügg azzal, hogyan használjuk és hogyan óvjuk a környezetünket.
Október 4. nemcsak a kutyák és macskák napja
Az állatok világnapját minden évben október 4-én, Assisi Szent Ferenc emléknapján tartják. Az évforduló mára világszerte az állatvédelem egyik legismertebb napjává vált.
Fontos azonban, hogy az állatvédelem fogalmát ne szűkítsük le kizárólag a velünk élő háziállatokra.
Eger és Heves megye ebből a szempontból különösen érdekes helyzetben van. Itt találkozik a városi környezet a Bükk erdeivel, a Mátra hegyvidéki élőhelyeivel, a dél-hevesi gyepekkel, patakokkal és vizes területekkel.
Olyan vidéken élünk, ahol néhány kilométeren belül egészen eltérő állatközösségekkel találkozhatunk.
És sokszor észre sem vesszük őket.
Több mint húszezer állatfaj a Bükkben
MTI Fotó: Kovács Attila
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint a Bükk hegységben előforduló állatfajok számát még a visszafogott becslések is mintegy 22 ezerre teszik. Ha a hegység környezetének további élőhelyeit is figyelembe vesszük, ez a szám akár a 25 ezret is meghaladhatja.
Ebben természetesen nemcsak a nagy és látványos állatok vannak benne.
A Bükk igazi különlegessége éppen abban rejlik, hogy a jól ismert emlősök és madarak mellett rengeteg apró, sokak számára szinte ismeretlen fajnak biztosít élőhelyet.
Vannak közöttük olyanok is, amelyek különleges módon kötődnek ehhez a vidékhez. Ilyen például a barlanglakó Gebhardt-vakfutrinka vagy a bükki hegyiaraszoló.
Amikor tehát a Bükk védelméről beszélünk, nem csupán a hegyeket és az erdőket védjük.
Egy rendkívül összetett élő rendszert őrzünk.
Egy erdő értéke nemcsak a fákban mérhető.
A nagy ragadozók jelenléte is figyelmeztet
Az elmúlt évtizedek egyik legérdekesebb természetvédelmi folyamata, hogy a nagyragadozók ismét jelen vannak Észak-Magyarország egyes területein.
A farkas és a hiúz előfordulását is dokumentálták a térségben, és időről időre barnamedve észleléséről is érkeznek hírek.
Ezeknek az állatoknak a megjelenése érthető módon nagy érdeklődést vált ki.
De éppen az állatok világnapján érdemes hangsúlyozni: a vadállat nem látványosság.
Nem kell követni, megközelíteni vagy mindenáron lefényképezni.
Az egyik legfontosabb dolog, amit egy vadon élő állatért tehetünk, hogy elegendő teret hagyunk számára.
Eger közepén is ott van mellettünk a természet
Ehhez még csak a Bükkbe sem kell kimennünk.
A Minden, ami Eger oldalán korábban többször foglalkoztunk az Eger-patak élővilágával és madaraival.
A patakot hajlamosak vagyunk egyszerűen a városkép részének tekinteni. Pedig az Eger-patak egyben egy keskeny, de fontos városi élőhely is.
Tőkés récék és más madarak használják a vizet, a partot, a növényzetet és a környező fákat.
A természet tehát nem Eger határában kezdődik.
Ott van közöttünk a városban is.
Ez azért fontos, mert az állatvédelem sokszor nem látványos mentőakcióval kezdődik.
Néha annyi is számít, hogy nem dobunk szemetet a patakba, nem zavarjuk meg az állatokat, és figyelünk arra, hogy a velünk kiránduló kutya se veszélyeztesse a vadon élő állatokat.
Talán sok egri sem tudja: Egerben vadállatokat mentenek
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Egerben, a Sánc utcában működtet madármentő állomást, és a természetvédelmi szervezet külön mentőközpontban gondoskodik a hozzájuk kerülő védett vadállatokról.
A cél egyértelmű: a sérült vagy segítségre szoruló állatok felépülésük után ismét önálló életre legyenek képesek, majd visszakerüljenek a természetbe.
A mentett állatok jelentős része madár.
Baglyok, ragadozó madarak, énekesmadarak és más védett fajok egyedei is kerülhetnek a szakemberekhez.
A gyógyulás ideje alatt arra is figyelnek, hogy az állatok lehetőleg minél kevésbé szokjanak hozzá az ember jelenlétéhez.
Ez nagyon fontos különbség egy háziállat és egy vadállat között.
A vadállat számára ugyanis nem az jelenti a sikeres mentést, hogy megszelídül.
Hanem az, hogy újra képes nélkülünk élni.
Nem minden magányos madár szorul mentésre
Ez az egyik legfontosabb tudnivaló, amelyre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is rendszeresen felhívja a figyelmet.
Tavasszal és nyáron sokan találnak a földön tollas madárfiókát. Az első ösztönünk ilyenkor gyakran az, hogy megmentsük.
Pedig lehet, hogy semmi baja.
A tollas, látható sérülés nélkül mozgó, elugráló fiókák jelentős része természetes módon hagyta el a fészket. A szüleik általában továbbra is a közelben vannak és etetik őket.
Más a helyzet, ha a madár sérült, húzza a szárnyát vagy a lábát, rossz állapotban van, gubbaszt, esetleg nem próbál elmenekülni.
Ilyenkor valóban szükség lehet segítségre.
A BNPI külön is figyelmeztet arra, hogy a talált vadmadarat ne próbáljuk otthon saját módszereinkkel gyógyítani, etetni vagy itatni.
A felelős állatvédelemhez tehát az is hozzátartozik, hogy tudjuk: mikor kell közbelépni – és mikor kell békén hagyni az állatot.
Sok veszélyt éppen mi teremtünk
A vadon élő állatok számára az emberi környezet számos olyan veszélyt teremtett, amely természetes körülmények között nem létezne.
Közutak szabdalják fel az élőhelyeket.
Madarak ütközhetnek üvegfelületeknek.
Az elektromos hálózat bizonyos elemei veszélyt jelenthetnek rájuk.
A természetbe kerülő hulladékba állatok szorulhatnak bele.
A közlekedés pedig nap mint nap követel állatáldozatokat.
Az állatok világnapjának ezért talán az egyik legfontosabb üzenete, hogy nem kell természetvédelmi szakembernek lennünk ahhoz, hogy hatással legyünk egy vadállat életére.
Sok apró döntésünk számít.
A Mátra patakjai is élőhelyek
Heves megye állatvilágáról beszélve hajlamosak vagyunk kizárólag az erdőkre gondolni.
Pedig a víz legalább ilyen fontos.
A Mátra kisvízfolyásai, a patakvölgyek és források nem pusztán szép tájelemek.
Élőhelyek.
Halak, kétéltűek, vízi gerinctelenek, madarak és emlősök egész sora függ közvetlenül vagy közvetve ezektől a vizektől.
Egy kis hegyi patak eltűnése vagy állapotának romlása ezért sokkal többet jelent annál, hogy kevesebb víz csörgedezik az erdőben.
Egy teljes életközösséget érinthet.
A szürkemarha is segíthet a vadon élő állatoknak
A Minden, ami Eger oldalán korábban a magyar szürkemarha Heves megyei természetvédelmi szerepével is foglalkoztunk.
Elsőre furcsának tűnhet egy háziállatot a vadon élő állatok védelmével összekapcsolni.
Pedig a természetvédelmi célú legeltetés segíthet fenntartani az értékes nyílt gyepeket.
A gyepek pedig rovaroknak, madaraknak és számos más állatnak biztosítanak élőhelyet és táplálkozóterületet.
A természetben ugyanis minden mindennel összefügg.
A növényzet állapota meghatározza a rovarvilágot, a rovarok jelenléte hatással van a madarakra, a gyepek kezelése pedig egész élőhelyek jövőjét befolyásolhatja.
Az állatok védelme ezért valójában az élőhelyek védelme is.
És ott vannak azok, akiknek már nincs gazdájuk
Az állatok világnapján természetesen a háziállatokról sem feledkezhetünk meg.
Egerben és Heves megye más településein is állatvédők, önkéntesek és menhelyek próbálnak segíteni az elhagyott, elveszett vagy rossz körülmények közül mentett kutyákon és macskákon.
A menhelyre kerülő állatok története azonban sokszor jóval korábban kezdődik.
A felelős állattartás ott kezdődik, hogy egy kutya vagy macska befogadása nem néhány hónapra szóló döntés.
Gondoskodni kell róla akkor is, amikor beteg.
Akkor is, amikor megöregszik.
Akkor is, amikor nyaralni szeretnénk.
És akkor is, amikor már nem olyan kicsi és játékos, mint amikor hazavittük.
Az ivartalanítás, az azonosíthatóság, a megfelelő tartási körülmények és az átgondolt örökbefogadás mind részei a felelős állattartásnak.
Az állatok világnapja valójában rólunk is szól
Október 4-én könnyű megosztani egy kedves kutyás vagy cicás fényképet.
De talán érdemes ennél egy kicsit tovább gondolni ezt a napot.
Amikor végigsétálunk az Eger-patak mellett, kirándulunk Felsőtárkány környékén, felmegyünk a Bükkbe vagy a Mátrába, valójában számtalan állat élőhelyén haladunk keresztül.
Némelyiket meglátjuk.
A legtöbbet soha.
Attól azonban még ott vannak.
Az erdőkben, a gyepekben, a patakokban, az öreg fák odvaiban, a sziklák között és sokszor közvetlenül a településeink mellett.
Az állatok világnapjának talán éppen ez lehet a legfontosabb Heves megyei üzenete: nemcsak azokért az állatokért vagyunk felelősek, amelyeket hazaviszünk és megszelídítünk. Azokért is, amelyeknek éppen arra van szükségük, hogy meghagyjuk nekik a helyet, ahol szabadon élhetnek.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi írások:
Minden, ami Eger – állatokkal és természettel kapcsolatos cikkek keresése
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:
Állatok Világnapja: az egri mentőközpont élete
Növény- és állatvilág – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Madarat találtam! Mit tegyek? – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi készenléti telefonszám és tudnivalók – BNPI