Van néhány hét az évben, amikor Felsőtárkány környékét egészen különleges fények és színek uralják. A Bükk erdeinek zöldje lassan sárgába, rozsdabarnába és vörösbe fordul, a délutáni nap már alacsonyabbról világítja meg a hegyoldalakat, a település fölött pedig olyan panoráma tárul elénk, amelyért nem feltétlenül kell hosszú túrára indulni.
Agárdi Anett őszi felvétele pontosan ezt a pillanatot őrzi. A kép előterében a napsütötte füves domboldal, mögötte Felsőtárkány házai és temploma, a háttérben pedig a Bükk hosszú hegyvonulata rajzolódik ki. Egyetlen fotón együtt van mindaz, amiért ősszel különösen érdemes Egerből Felsőtárkány felé venni az irányt.
Néhány kilométer Egerből, mégis egészen más világ
Felsőtárkány Eger közvetlen szomszédságában fekszik, mégis szinte azonnal megváltozik körülöttünk a táj, amikor elhagyjuk a várost. A dombok egyre magasabbak lesznek, közelebb kerülnek az erdők, majd a település északi részén már gyakorlatilag a Bükk kapujában találjuk magunkat.
Ősszel talán még látványosabb ez az átmenet.
A település környéki domboldalakról egyszerre láthatjuk Felsőtárkányt és a mögötte emelkedő hegyeket. Októberben pedig szinte napról napra változik a kép: az egyik héten még sok a zöld lomb, néhány nappal később már sárga és vörös foltok jelennek meg, majd egy-egy hidegebb éjszaka után hirtelen egész hegyoldalak változtatják meg a színüket.
Nem véletlen, hogy a környék az egyik legjobb közeli célpont egy rövid egri őszi kiránduláshoz.
Nem kell mindig nagy túrában gondolkodni
Felsőtárkány egyik nagy előnye éppen az, hogy mindenki megtalálhatja a számára megfelelő programot.
Lehet egyszerűen sétálni a település környékén, felkeresni a tavat, bejárni a Szikla-forrás környékét, vagy hosszabb túrára indulni a Bükk felé. Már egy-két órás séta alatt is egészen más arcát mutatja a vidék, mint amit autóból áthaladva látunk.
A Felsőtárkányi-tó környéke az egyik legismertebb kiindulópont. A tó nem természetes állóvíz: a Kő-közi szurdok bejáratánál felszínre bukkanó Szikla-forrás vizének felduzzasztásával alakították ki. A forrás egy mészkősziklafal tövében tör elő, a környéke pedig ma is az egyik legkedveltebb pihenő- és kirándulóhely.
Innen több túraútvonal is elérhető.
Rövid séta a Kő-közben
Aki nem szeretne hosszú túrát, annak az egyik legérdekesebb lehetőség a Kő-közi tanösvény.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint a rövid útvonal a Szikla-forrást, a felsőtárkányi tavat, a Kőbánya-orom környékét és a Kő-köz sziklaszorosát kapcsolja össze.
A Kő-köz azért is különleges, mert itt nemcsak az őszi erdőt figyelhetjük meg. A mészkőszurdok falain és környezetében olyan földtani formák láthatók, amelyek a terület hosszú fejlődéstörténetéről mesélnek. Oldalbarlangok, egykori vízmozgás nyomai és különleges sziklaalakzatok bújnak meg a fák között.
Ősszel mindehhez hozzájön a lehullott avar, a mészkősziklák és a színes lomb kontrasztja.
Aki komolyabb túrára vágyik, annak ott a Vár-hegy
Felsőtárkányból jóval hosszabb útvonalon is elindulhatunk.
A Vár-hegyi tanösvény mintegy 10 kilométeres, bejárására nagyjából 4–5 órát érdemes számítani. Ez már valódi túra, jelentős szintkülönbséggel.
Az út azonban különleges helyekre vezet.
Dolomitbánya, sziklák, különböző erdőtársulások és kilátópontok követik egymást, a Vár-hegyen pedig egy késő bronzkori erődített telep nyomai is rejtőznek.
Ez Felsőtárkány egyik kevésbé ismert érdekessége. A hegy neve ugyanis nem egyszerűen romantikus földrajzi elnevezés. Régészeti emlékeket is őriz a terület, amelyek azt bizonyítják, hogy az ember már évezredekkel ezelőtt felismerte a magaslat stratégiai jelentőségét.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk a Várhegy titkait bemutató cikkünkben.
Kolostorrom is rejtőzik az erdőben
A Felsőtárkány környéki túrák másik izgalmas célpontja a Barát-rét.
A Barát-réti tanösvény körülbelül 6,5 kilométeres, bejárása nagyjából három órát vesz igénybe. Az út többek között az Oldal-völgy környékén halad, majd egy különleges történelmi emléket is érint.
Az erdőben ugyanis egykori karthauzi kolostor maradványai találhatók.
Ma már könnyű úgy végigsétálni ezen a vidéken, hogy közben eszünkbe sem jut: évszázadokkal korábban szerzetesi élet zajlott a Bükk csendjében.
A tanösvény további érdekes pontja a Bujdosó-kő, ahol különleges mészkősziklafalak emelkednek az erdő fölé.
Ősszel ez az útvonal is egészen más hangulatot kap. A lombkorona színei, a lehullott levelek és az egyre hosszabb árnyékok miatt a táj szinte óráról órára változik.
A kisvasút is hozzátartozik Felsőtárkányhoz
Felsőtárkányról természetesen nem lehet úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba az erdei vasút.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút ma turisztikai céllal viszi az utasokat a Bükk belseje felé. A jelenlegi vonal Felsőtárkány és a Stimecz-ház között vezet.
A kisvasút története azonban jóval komolyabb annál, mint amit a mai kiránduló első pillantásra gondolna. Egykor kiterjedt erdei vasúthálózat része volt, amelynek elsődleges feladata nem a turisták szállítása, hanem az erdőgazdasági és bányászati szállítás volt.
Erről szintén írtunk már részletesen a blogon: a Várhegy bányái és a felsőtárkányi kisvasút története szorosan összekapcsolódott.
Ma már egészen másért ülünk fel a vonatra. Az erdei utazás különösen ősszel látványos, amikor a szerelvény a sárguló és vörösödő bükkösök között halad.
Felsőtárkány nem csak a tavat jelenti
Sok egri számára Felsőtárkány egyet jelent a tóval. Kimegyünk, körbesétáljuk a vizet, esetleg megnézzük a Szikla-forrást, majd hazafelé indulunk.
Pedig érdemes néha letérni a megszokott útvonalakról.
A település szélén húzódó dombokról egészen más perspektívából láthatjuk Felsőtárkányt. Ilyen látványt mutat Agárdi Anett felvétele is: nem a legismertebb tóparti képet látjuk, hanem magát a falut, fölötte és mögötte a Bükk hatalmas tömegével.
Talán éppen ettől olyan szép ez a fotó.
Nem egyetlen látványosságot mutat meg, hanem Felsőtárkány és a Bükk kapcsolatát.
A település szinte belesimul a tájba. A templom tornya kiemelkedik a házak közül, mögötte pedig már az erdőkkel borított hegyek uralják a horizontot.
Októberben szinte minden nap más
Az őszi Bükk egyik különlegessége, hogy nincs egyetlen pontos időpont, amikor azt mondhatnánk: most kell elindulni.
A színváltás fokozatos.
A naposabb, alacsonyabban fekvő területeken más ütemben változik a növényzet, mint a hűvösebb völgyekben vagy a magasabb hegyoldalakon. Emiatt egyszerre találkozhatunk még szinte nyárias zölddel, élénksárga lombkoronával és már rozsdabarnába fordult erdőrészletekkel.
Ehhez jön az októberi fény.
A nap alacsonyabb járása miatt a reggeli és késő délutáni órákban hosszabbak az árnyékok, melegebb tónusú a táj, a sárga lombok pedig szinte világítanak.
Pontosan ezt a hangulatot sikerült megörökíteni a mostani fényképen is.
Egy közeli kirándulás, amelyhez nem kell különösebb terv
Talán ez Felsőtárkány egyik legnagyobb értéke az egriek számára.
Nem kell hozzá egész napos programot szervezni. Nem kell messzire utazni. Egy napsütéses őszi délutánon is elindulhatunk, sétálhatunk egyet a tó körül vagy valamelyik közeli ösvényen, felkapaszkodhatunk egy domboldalra, és néhány óra múlva már ismét otthon lehetünk.
Aki viszont egész napra érkezik, annak a tó, a Szikla-forrás, a tanösvények, a kisvasút és a Bükk felé vezető turistautak együtt már bőséges programot kínálnak.
Az ősz pedig még hozzátesz valamit, amit semmilyen útikönyv nem tud igazán visszaadni.
A fényt, a csendet és az erdő néhány hétig tartó színjátékát.
Felsőtárkány ilyenkor nem egyszerűen a Bükk egyik kapuja. Maga is az őszi Bükk része.
Források
Minden, ami Eger – A Várhegyi bánya és a felsőtárkányi kisvasút története
Minden, ami Eger – A Várhegy titka Eger mellett
Minden, ami Eger – Elkészült a 2026. évi kisvasúti menetrend
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Felsőtárkányi Vár-hegyi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kő-közi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Barát-réti tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szikla-forrás
Borítókép: Őszi panoráma Felsőtárkányra és a Bükk vonulataira.
Fotó: Agárdi Anett