Van Egerben egy utca, amelynek már a neve is megállítja az embert. A Tündérpart utca hallatán könnyen valamiféle régi történetre vagy legendára gondolhatunk, pedig a név mögött ennél jóval összetettebb helytörténeti múlt húzódik. A meredek egri utca nemcsak régi földrajzi nevet őriz: Gárdonyi Géza fiatalkori egri éveinek egyik helyszíne volt, a környék alatt régi borospincék húzódnak, és a Tündérpart már a 19. századi Eger térképein is felismerhető.
A Tündérpart tehát jóval több egy hangulatos egri utcánál. A felszín alatt és a házak történetében egy olyan Eger emlékei maradtak meg, amelyből ma az utcán végigsétálva már keveset veszünk észre.
Nem a tündérekről kapta a nevét
A név eredetéről időről időre születnek romantikus magyarázatok, ám a rendelkezésre álló helynévtörténeti adatok ennél óvatosabb értelmezést indokolnak.
A Tündérpart utca a Tündérpart nevű területről örökölte elnevezését. A domboldalt korábban Tükör-dombként is ismerték. Vagyis maga a Tündérpart eredetileg nem egyszerűen egy utca neve volt, hanem egy nagyobb városrész, illetve domboldal megjelölése.
Ez azért érdekes, mert Eger számos utcája hasonló módon őrzött meg régi helyneveket. Ezek sok esetben régebbiek a mai utcaszerkezetnél, és egy korábbi város képét őrzik.
A Tündérpart neve így nem egy újabb kori, hangzatos utcanévként került Eger térképére. A hely neve már jóval korábban létezett.
Már az 1887-es Egerben is ott volt a Tündérpart
A Minden, ami Eger oldalán korábban bemutattuk Eger 1887-es kataszteri térképét is. A csaknem 140 éves térképen meglepően sok ma is ismert egri helynév olvasható.
Ott van többek között a Kertész utca, a Maklári út környéke, az Almagyar, a Diófakút, a Kisvölgy, a Malom utca, az Árpád utca, a Torok köz és az Árva köz – és megtalálható rajta a Tündérpart is.
Ez önmagában fontos adalék.
Aki ma végigsétál az utcán, egy olyan egri helynevet használ, amelyet bizonyíthatóan már a 19. század végének városában is ismertek.
A régi térkép egyúttal azt is megmutatja, mennyire más volt még ez a környék. Eger beépített területe kisebb volt, a domboldalakon pedig a szőlőművelés és a pincék világa sokkal erősebben meghatározta a tájat.
Ami az utca alatt van, talán még érdekesebb
A Tündérpart egyik legkevésbé látványos, mégis legizgalmasabb öröksége a föld alatt található.
Eger pincerendszeréről legtöbben elsősorban a Szépasszonyvölgyre, a Kőporosra vagy a Kőlyukra gondolnak. Pedig a történelmi város alatt és a régi lakóterületeken is jelentős pincék alakultak ki.
A Dobó István Vármúzeum borászati összefoglalója külön is megemlíti a Tündérpartot, a Kacsapartot és a Kisvölgy környékét. Ezeken a területeken a lakóházakkal beépített város alatt komoly pincehálózat található.
Ez a Tündérpart egyik olyan érdekessége, amelyet valószínűleg sok egri sem ismer.
A ma látható lakóutca alatt tehát egy korábbi gazdasági világ nyomai húzódnak.
A Tündérpart egykor az egri pincekultúra része volt
A Bükkalja hagyományos kőkultúrájáról készült örökségvédelmi dokumentáció ugyancsak felsorolja a Tündérpartot az egri pincecsoportok között.
A tanulmány különbséget tesz a város szélén kialakult nagy pincecsoportok és azok között a régi pincés területek között, amelyeket idővel körbenőtt Eger.
Utóbbiak közé tartozik többek között a két Szala, a Ráchegy, a Kacsapart, a Kisvölgy, a Cifrakapu – és a Tündérpart.
Ez sokat elárul a környék átalakulásáról.
Amit ma belvároshoz közeli lakóterületként ismerünk, egykor szorosabban kapcsolódott Eger szőlő- és borkultúrájához. Ahogy a város terjeszkedett, a korábbi pincés területek fokozatosan bekerültek a beépített városszövetbe.
A felszínen megváltozott minden, a pincék egy része azonban megmaradt.
Gárdonyi Géza is lakott a Tündérparton
Az utca történetének egyik legszebb fejezete Gárdonyi Gézához kapcsolódik.
Erről a Minden, ami Eger oldalán korábban külön cikkben is írtunk.
Gárdonyi még jóval azelőtt került kapcsolatba a Tündérparttal, hogy végleg Egerben telepedett volna le, és megvásárolta volna a vár fölötti házat, amelyet ma Gárdonyi Géza Emlékházként ismerünk.
Tanítóképzős diákként a Tündérpart 5. szám alatt lakott.
És itt következik az utca egyik kevéssé ismert története.
Egy fáskamrából kialakított szobában lakott a későbbi író
A ház Antalffy Pál tulajdonában állt, Gárdonyi pedig nem valamiféle kényelmes polgári lakást bérelt itt.
Egy fáskamrából kialakított kis helyiségben lakott.
Mai szemmel szinte hihetetlen belegondolni, hogy az Egri csillagok későbbi szerzőjének egri története ilyen szerény körülmények között kezdődött.
A fiatalember ekkor természetesen még nem az országosan ismert író volt. Az a Gárdonyi, akit ma Eger egyik legismertebb alakjaként tartunk számon, csak évtizedekkel később, 1897-ben választotta végleges otthonául a várost.
Első egri éveinek azonban a Tündérpart is tanúja volt.
A ház, ahol Gárdonyi lakott, már nincs meg
A történetnek van egy kevésbé ismert folytatása is.
A régi Tündérpart 5. számú házat 1931-ben lebontották.
Így aki ma megpróbálná megkeresni Gárdonyi egykori diákszállását, már nem találhatja meg eredeti formájában.
Ez különösen érdekes példája annak, hogy Eger helytörténetének egy része már nem épületekben, hanem csak régi dokumentumokban, visszaemlékezésekben és helynevekben él tovább.
A Tündérpart története a közelmúltban is tovább íródott
Az utca nem csupán történelmi emlék.
2025-ben egy régóta problémát jelentő, elhagyott Tündérpart utcai épületet bontottak el. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az ingatlan korábban állami tulajdonban, a Markhot Ferenc Kórház vagyonkezelésében volt, és az épületben több alkalommal is tűz keletkezett.
A terület története ezzel azonban nem ért véget. 2026-ban az önkormányzat arról számolt be, hogy egy nagyobb ingatlanrendezési folyamat részeként a Tündérpart utcai, egykor a 2-es számú kórháznak otthont adó ingatlan egy része is önkormányzati tulajdonba kerülhet.
Vagyis ezen a környéken még napjainkban is változik Eger városszerkezete.
Több évtized után megújult a Tündérpart lépcsős kapcsolata is
2026 tavaszán egy másik régi ügy is rendeződött.
Áprilisban elkészült a Sertekapu utca és a Tündérpart utca közötti lépcsősor teljes átépítése.
A régi összeköttetés helyén modern vasbeton szerkezet készült, több mint hatvan lépcsőfokot láttak el új, csúszásmentes burkolattal, és teljes hosszában korlátot építettek mellé.
Az önkormányzat ezt több évtizedes adósság rendezéseként jellemezte.
A beruházás bruttó összege 10,25 millió forint volt.
Érdekes módon tehát ugyanaz a Tündérpart, amelyet már a 19. századi Eger térképén megtalálunk, 2026-ban is változik és alkalmazkodik a mai városi élethez.
Egy utca, amelynek történetéből Eger egész múltja kirajzolódik
A Tündérpart utca első pillantásra csendes egri lakóutca.
Ha azonban elkezdjük kibontani a történetét, egészen más kép rajzolódik ki.
Régi dombnév, 19. századi térkép, szőlők és pincék, föld alatti járatok, Gárdonyi Géza szerény diákszállása, eltűnt házak és a mai város fejlesztései kapcsolódnak össze néhány száz méteren.
Talán éppen ezért érdekesek Eger régi utcái.
Nem feltétlenül a legismertebb műemlékeknél találjuk a város múltjának legjobb történeteit. Néha elég egy különös utcanév, egy régi térkép vagy egy pincebejárat ahhoz, hogy kiderüljön: az Eger, amelyet ma látunk, valójában több egymásra épült városból áll.
A Tündérparton pedig ebből a régi Egerből különösen sok minden maradt meg – még akkor is, ha egy része már csak a nevünk alatt, a föld mélyén rejtőzik.
Források
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek: évszázadok története őrződik a táblákon
Beszélő utcanevek – Tündérpart utca
Dobó István Vármúzeum – Egri BORkóstoló: A szőlőművelés öröksége
Eger Megyei Jogú Város – Elkészült a Tündérpart utcai lépcsősor
Eger Megyei Jogú Város – Rendeződhet a Tündérpart utcai romos ingatlan ügye