Eger történelmi városrészei között különleges helyet foglal el a Cifra-sánc. A régi városkapukon kívül kialakult hóstyák világa, az Eger-patak áradásai, a meredek utcák, a sajátos elnevezések és az egri polgári közösségek évszázados hagyományai mind hozzátartoznak a városrész történetéhez. A Cifra-sánc múltját és az itt működő fertálymesterek szerepét dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-muzeológus dolgozta fel 2021-ben megjelent, gazdagon illusztrált könyvében.
A kötet címe: Az egri Cifra-sánc városrész és fertálymesterei. A 184 oldalas kiadvány a Líceum Kiadó gondozásában jelent meg, és nem csupán egy városrész történetét mutatja be, hanem egy olyan közösségi hagyományt is, amely Eger egyik legjellegzetesebb helyi sajátosságává vált.
„A legszebb sánc az egész világon” – Gárdonyi és a Cifra-sánc
„A Cifra-sánc… a legszebb sánc az egész világon” – jegyezte fel Gárdonyi Géza 1899-ben. A mondat jól érzékelteti, milyen különleges helyet foglalt el ez a városrész az egykori Eger életében.
A Cifra-sánc története szorosan összekapcsolódik a várost egykor körülvevő falrendszerrel és a kapuk előtt kialakult külvárosokkal. Eger történelmi belvárosát hosszú időn keresztül kőfal vette körül. A városba vezető utak a kapukon keresztül vezettek, amelyek a közlekedés ellenőrzése és a védelem szempontjából egyaránt fontosak voltak.
A négy nagy, szekérforgalomra is alkalmas kapu a Cifra-, a Hatvani-, a Maklári- és a Rác-kapu volt. Ezek előtt fokozatosan alakultak ki az azonos nevű külvárosok, amelyek később Eger jellegzetes hóstyáivá váltak.
A Cifra-kapu a város északkeleti részén, Felnémet irányában, az Eger-patak közelében állt. Különlegessége, hogy a régi városkapuk közül ez maradt fenn a legtovább. A korabeli leírások alapján erős, magas, sisaktetős építmény volt, két oldalán többszintes körtoronnyal.
A kapu történetéhez több korabeli elnevezés is kapcsolódik: Kajmét kapu, Porta Germanica, Fluschen Thor, valamint Felnémeti kapu. Az építmény eredetéről eltérő történeti magyarázatok is ismertek. Egyes adatok Paolo Mirandola várépítész 1561-es munkájához, mások az egri káptalan 1552 és 1596 közötti építkezéseihez kötik.
A várost övező falak és kapuk jelentősége a 18–19. század folyamán fokozatosan csökkent. A Cifra-kapu azonban még sokáig meghatározta a környék képét, és csak az 1878-as nagy árvíz után bontották el.
Mit jelent a hóstya, és hogyan alakultak ki Eger külvárosai?
Az egri hóstyák neve ma is különleges helyi sajátosság. A Maklári, Hatvani, Cifra és Rác hóstya elnevezésekkel a város különböző pontjain találkozhatunk, de a szó jelentése a városon kívülről érkezők számára nem mindig egyértelmű.
A hóstya a külvárost, a történelmi városmagon kívül kialakult településrészt jelenti. Eger esetében a városkapuk előtt, az oda vezető utak mentén jöttek létre ezek a lakóterületek. A külvárosok lakossága fokozatosan gyarapodott, és saját közösségi életet alakított ki.
A hóstyákon belül kisebb közigazgatási és közösségi egységek, úgynevezett fertályok működtek. Ezekhez kapcsolódott a fertálymesteri tisztség, amely évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott az egri polgárság életében.
A Cifra-sánc történetének egyik érdekessége, hogy a régi utcák, dűlők és városrészek elnevezései sokszor a korábbi életmódról, a helyi viszonyokról és a lakosság mindennapjairól árulkodnak. Petercsák Tivadar könyve ezeknek a neveknek a magyarázatával is foglalkozik.
A Cifrapart egykori elnevezése, a Nyakrapart szintén a kötet érdekes témái közé tartozik. A név eredetéhez egy helyi kocsma története is kapcsolódik.
A Cifra-sánc és az Eger-patak pusztító árvizei
A városrész történetének meghatározó eleme az Eger-patak. A patak közelsége nemcsak a mindennapi életet és a gazdasági tevékenységet befolyásolta, hanem többször súlyos károkat is okozott.
A nagyobb áradások emléke a korabeli újságokban és történeti feljegyzésekben is fennmaradt. Az egyik legsúlyosabb esemény 1845. július 18-án történt.
A korabeli beszámoló szerint aznap hatalmas, szinte megállás nélkül hulló zápor zúdult Egerre. A patak vízszintje rövid idő alatt rendkívüli mértékben megemelkedett, és a víz elborította a Cifra-hóstyát. Számos ház megrongálódott vagy összedőlt, az áradás pedig emberéleteket is követelt.
A nagypréposti laknál a szemtanúk beszámolója szerint a víz már a kerítést is meghaladta. A Cifra-negyed mellett a belváros és a Maklári-negyed is súlyos károkat szenvedett.
Az árvíz elleni védekezés ezért a városrész történetének visszatérő témája. A patak szabályozása, a partok védelme és az áradások következményeinek kezelése hosszú időn keresztül fontos feladatot jelentett az egriek számára.
A fertálymesterség: több évszázados egri hagyomány
A Cifra-sánc története elválaszthatatlan az egri fertálymesterségtől. Ez a tisztség a városnegyedek közösségi életében alakult ki, és hosszú időn keresztül a helyi közigazgatás egyik fontos intézménye volt.
Előzményei között a tizedesi intézményt is megtaláljuk. A fertálymesterek feladatköre az évszázadok során többször változott, de alapvető szerepük az maradt, hogy kapcsolatot teremtsenek a város vezetése és a lakosság között.
A korábbi időszakokban a fertálymesterek a közbiztonsággal, a közrenddel, a helyi ügyek intézésével, az építkezések és az új lakosok megtelepedésének figyelemmel kísérésével is foglalkoztak. Részt vettek a rászorulók felkutatásában, a segítségnyújtás megszervezésében, és különböző közösségi feladatokat láttak el.
A 18. században már jelentős társadalmi megbecsülés övezte a tisztséget. A fertálymesterek a város polgári életének elismert szereplői voltak.
A 19. század második felében a polgári közigazgatás átalakulása miatt a hagyományos tisztség szerepe fokozatosan szűkült. Az 1883. május 20-i városi tanácsülésen azonban úgy döntöttek, hogy az egri negyedmesteri kart továbbra is fenntartják, történelmi értékeire és a hozzá fűződő polgári megbecsülésre tekintettel.
1931-ben megalakult az egységes Egri Negyedmesteri Testület, amely közös szervezeti keretet adott a városrészek fertálymestereinek.
A bot és a százráncú köpeny – a tisztség jelképei
A fertálymesterséghez különleges jelképek tartoznak. Ezek közül a legismertebb a fertálymesteri bot és a százráncú köpeny.
A bot nem egyszerű használati tárgy, hanem a tisztség és a közösséghez tartozás jelképe. A Cifra-sánc fertálymestereinek saját botja is volt, amelynek kialakítása és díszítése a hagyományos jelképrendszer részét képezte.
A másik fontos jelvény a fekete posztóból készült, jellegzetesen redőzött fertálymesteri köpeny. A korabeli dokumentumok többféle elnevezést is megőriztek: „százgallérú hivatalos köpeny”, „ezüst-csattos és bokáig érő, százgallérú fertálymesteri köpönyeg”, illetve „százráncú köpönyeg”.
Az újonnan megválasztott fertálymester a botot és a köpenyt elődjétől vette át. Ez a hagyományos átadás az egymást követő nemzedékek közötti folytonosságot jelképezte.
Petercsák Tivadar könyvében korabeli fényképek, fertálymesteri tablók, csoportképek, naplóbejegyzések, jegyzőkönyvek és oklevelek segítségével mutatja be a tisztségviselőket és jelképeiket.
A fertálymesterség megszűnése és újjászületése
A második világháborút követő politikai és társadalmi változások a fertálymesterség intézményét is érintették. A hagyományos testület működése 1950-ben megszűnt, a több évszázados tisztség hosszú időre háttérbe szorult.
Az újjászervezésre a rendszerváltozás után nyílt lehetőség. Az újraalakulás kezdeményezése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet akkori elnökeként vállalt fontos szerepet a hagyomány felélesztésében.
A korábbi fertálymesterek közül Fodor Miklós, Szepesi Lajos és Gyergyák Károly segítették az újjászervezést. Az ő személyes emlékeik, tapasztalataik és a korábbi hagyományok ismerete nélkül nehezebb lett volna helyreállítani a régi intézmény működését.
Az Egri Fertálymesteri Testület 1996-ban szerveződött újjá, és ismét megkezdődhetett az új tisztségviselők választása és avatása.
Az újjászervezés célja nem a korábbi közigazgatási hatáskörök visszaállítása volt, hanem a hagyományok, a közösségi felelősségvállalás és a helyi polgári értékek továbbéltetése.
A mai fertálymesterek feladata a helyi és nemzeti hagyományok ápolása, a közösségi élet erősítése, a rászorulók segítése, valamint a lakosság és a város vezetése közötti kapcsolatok támogatása.
A testület tagjai a városi ünnepségeken, egyházi eseményeken és közösségi rendezvényeken is megjelennek, jellegzetes öltözetükben és jelképeikkel képviselve a régi egri hagyományt.
2025-ben harmincéves lett az újjászervezett testület
A fertálymesterség modern kori történetének fontos állomása volt 2025. február 14., amikor az újjászervezés harmincadik évfordulójára emlékeztek Egerben.
Az évforduló alkalmából rendezett konferencián felidézték az 1996-os újraalakulást, valamint azokat az egykori fertálymestereket, akik közreműködtek a hagyomány újjáélesztésében.
A testület története azonban jóval régebbre nyúlik vissza. A több évszázados egri hagyomány az 1950-es megszűnés után is tovább élt az egykori tisztségviselők emlékezetében, és ez tette lehetővé, hogy a rendszerváltozás után ismét megszerveződjön.
A fertálymesterség kulturális jelentőségét az is jelzi, hogy az Egri Fertálymesteri Testület hagyományőrző tevékenysége 2019-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Ez az elismerés túlmutat egy civil szervezet munkáján: egy olyan helyi hagyomány fennmaradását ismeri el, amely Eger történelmi és közösségi identitásának fontos része.
Petercsák Tivadar könyve a Cifra-sánc múltjának dokumentuma
Dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-muzeológus hosszú időn keresztül foglalkozott az egri hóstyák, a fertálymesterség és a helyi polgári hagyományok kutatásával. A Cifra-sáncról szóló 2021-es könyve korábbi kutatásainak fontos összegzése.
A kötet egyik értéke a gazdag képanyag. A régi metszetek, történeti dokumentumok, mai fényképek, csoportképek és személyes emlékek együttesen teszik áttekinthetővé a városrész történetét.
A könyvben a Cifra-sánc fertálymestereinek névsora és tablói is helyet kaptak, az 1996-os újjászervezéstől egészen 2021-ig. A tisztségviselők között maga a szerző, dr. Petercsák Tivadar is megtalálható, akit 2012-ben választottak meg fertálymesternek.
A kiadvány azért is különösen értékes, mert a városrész történetét nem kizárólag épületek és utcák múltján keresztül mutatja be. Megismerteti az olvasót azokkal az emberekkel, közösségekkel és szokásokkal is, amelyek évszázadokon át formálták Eger életét.
A Cifra-sánc története így egyszerre városrész-történet, helytörténeti dokumentáció és egy sajátos egri közösségi hagyomány bemutatása.
Források
Minden, ami Eger – Cifrakapu tér története
Minden, ami Eger – TITKOK NYOMÁBAN: Mi az a hóstya?
Minden, ami Eger – Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, kapuiról és elnevezésükről
Minden, ami Eger – Cifrapart: Eger egykori teraszos házsorainak különleges világa
Minden, ami Eger – Cifrakapu tér: egy eltűnt városkapu és a régi Eger történetei
Az egri Cifra-Sánc városrész | Minden, ami Eger
Egri Fertálymesteri Testület – A fertálymesterség aktualitása, 2025
Egri Fertálymesteri Testület – Hagyományra épülő jövő
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Könyvbemutatót tartottak az egyetemen
Eszterházy Károly Egyetem – Petercsák Tivadar publikációi
Eger önkormányzata – Fertálymesteri elismerés
Borítókép: A Várállomás és vonat a 20. század elején. DIV Történeti Képeslapgyűjtemény (TK)
