Eger belvárosában, a Kossuth Lajos utcát a Kis Dobó térrel összekötő keskeny, macskaköves utcában szinte minden épületnek külön története van. A mai Dr. Hibay Károly utca egykor a rác kereskedők üzleteinek és lakóházainak adott helyet, később az egri zsidó közösség egyik fontos központjává vált. Régi házai görög kereskedők, iparosok, orvosok és más egri polgárok emlékét őrzik. Az utca történetéhez egy Gárdonyi Gézáról szóló különös anekdota is kapcsolódik.
Az utca neve és történetének kezdete
A Dr. Hibay Károly utca mai alakját 1819-ben hozták létre. Korábbi nevét, az Újvilág utcát az egyik sarkon álló kocsmáról kapta.
Egy időben Vidám utcának is nevezték, amelynek kialakulása különösen érdekes. Az utca eredeti latin elnevezése „Platea stricta”, vagyis Szűk utca volt. A rác kereskedők utcájaként ismerték, ahol számos apró üzlet működött.
Egy időszakban kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért a „Platea viduarum”, azaz Özvegyek utcája nevet kapta. A korabeli rövidítési szokások következtében az elnevezés „Platea vidum” formában is használatba került. Mivel a lakosság többsége nem értette a latin kifejezést, annak hangzása alapján Vidám utcának kezdték nevezni.
1840 után Zsidó-köz, illetve Zsidótemplom-köz néven is ismerték, mert itt épült fel a zsidó imaház. Az utca és környéke hosszú időn keresztül az egri zsidó közösség központja volt. Itt állt a monumentális nagy zsinagóga, amelynek ma már a nyoma sem található, valamint a kisebb imaház és a zsidó iskola.
A környék történetének egyik legsötétebb fejezete 1944-hez kapcsolódik. A Hibay Károly, a Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen alakították ki az egri gettót. Itt 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva. Az itt fogva tartott embereket munkaszolgálatra hurcolták, illetve az auschwitzi haláltáborba deportálták.
Az utca az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.
Az utca nevezetes épületei
Hibay Károly utca 2. – Az egykori nagy zsinagóga helye
Az utca délkeleti sarkán ma szálloda áll. Ezen a telken, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő tulajdona volt, épült fel Eger monumentális nagy zsinagógája.
Az épületet Baumhorn Lipót építész tervezte, aki a szegedi zsinagóga megalkotójaként is ismert. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban készült, középtengelyét hatalmas kupola uralta. Az impozáns épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel.
A második világháború után a zsinagógát kifosztották, állapota fokozatosan romlott. Az egri zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, ezért eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben lebontották.
A helyén az 1960-as évek végén szállodát építettek, amely 1969. október 3-án nyitotta meg kapuit. Az új intézmény az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, amelyet 1997-ig viselt.
Napjainkban ezen a helyen a Hotel Panoráma négycsillagos szállodája működik, benne az Unicornis étteremmel. Az egykori nagy zsinagógából semmi sem maradt meg a helyszínen, emlékét régi fényképek és képeslapok őrzik.
Hibay Károly utca 7. – A Dr. Hibay Károly Óvoda
A 7. szám alatt található hangulatos épület eredetileg oktatási célokat szolgált. 1863-ban zsidó iskolának épült, amelynek vezetője Grünbaum József volt.
Az intézmény jelentős szerepet töltött be az egri zsidó közösség életében. 1895-ben már 262 tanuló járt az iskolába.
Az épület az idők során új funkciót kapott, ma a Dr. Hibay Károly nevét viselő, száz férőhelyes napköziotthonos óvoda működik benne. Az egykori iskola épülete így ma is a város oktatási életének része.
Hibay Károly utca 7. – A Kis Zsinagóga Galéria
Az utca egyik legjelentősebb történelmi épülete a Kis Zsinagóga, amely ma kortárs művészeti galériaként és közösségi térként ismert.
A patakparti telek 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába került. Az egri zsidó hitközség 1845-ben vásárolta meg, majd késő klasszicista stílusú imaházat építtetett rá. Az épület mestere nem ismert.
A zsinagóga 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakították át. 1924-ben átépítették, de eredeti méretét megőrizte.
Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi központjaként működött. 1945 után a város tulajdonába került.
Az 1990-es években az önkormányzat rendbe hozatta az épületet. 1998 augusztusában jótékonysági hangversenyt rendeztek a teljes felújítás támogatására. A zsinagóga megújulása 2000-ben kezdődött, majd 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként működött tovább.
Az egykori imaház története jól példázza, hogy egy vallási épület miként kaphat új kulturális szerepet úgy, hogy közben megőrzi a város múltjának emlékét.
Hibay Károly utca 10. – A Nesztor-ház
A 10. szám alatt álló épület története a 18. század végére nyúlik vissza. A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül.
Nesztor 1792-ben 2400 forintért eladta a házat a görög Lázár Györgynek. Az új tulajdonos 1805-ben továbbadta Alberti Demeternek, a Ráctemplom gondnokának.
1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került az ingatlan. 1887 és 1903 között Radimovics Gábor volt a tulajdonosa, majd 1950 körül Sallai Sándor pétervásári lakos vásárolta meg.
A ház műemléki jellegéről a homlokzaton elhelyezett emléktábla tájékoztat. Története jól mutatja, milyen jelentős szerepet játszottak a görög kereskedők Eger egykori belvárosi életében.
Hibay Károly utca 15. – A Klompauer–Gaiger-ház
A 15. szám alatti késő barokk lakóház 1778-ban még földszintes épület volt. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában állt.
Tőle egy adósságper során Pogány István káptalani ügyész szerezte meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el. Feltételezhető, hogy Gaiger György építtette át az épületet emeletes házzá 1790 körül.
Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. A későbbi tulajdonosok között szerepelt Zákó Pál, aki 1845-től birtokolta, valamint Ruzsin Ignác, aki 1887 és 1903 között volt a ház gazdája.
Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdonában állt. Napjainkban Holtzer István fogorvosi rendelője található benne.
Az eklektikus ablakkeretezésű, késő barokk lakóház műemléki jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.
Hibay Károly utca 22. – A Tolli–Hibay-ház
Az utca egyik különleges történetű épülete a 22. szám alatti Tolli–Hibay-ház. A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén korábban Szappanos János egyemeletes háza állt, amely 1755 és 1788 között létezett, majd leégett.
A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vásárolta meg. Ő Povolni János építőmesterrel új házat építtetett a telekre.
1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába került, majd 1815 körül Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vásárolta meg. Ezt követően többször is gazdát cserélt.
1887 és 1903 között Dr. Hibay Károly édesapja, Dr. Hibay György gyógyszerész tulajdonában volt. Később az örököseire szállt, akik 1927-ben birtokolták.
A ház falán ma emléktábla őrzi Dr. Hibay Károly orvos emlékét, akinek nevét az utca is viseli.
Az épülethez egy Gárdonyi Gézáról szóló anekdota is kapcsolódik. A történet szerint a később híressé vált író 18 éves korában olyan szegény volt, hogy az utca sarkán egy gyermekkocsiból kiesett fél kiflit vett fel. Ez a fél kifli jelentette számára az egész napi élelmet.
A történet a fiatal Gárdonyi nehéz körülményeit idézi fel, és egyúttal emberközelivé teszi az utca múltját.
Egy rövid utca, Eger sok évszázados történetével
A Dr. Hibay Károly utca különleges helyet foglal el Eger történelmi belvárosában. Egykor rác kereskedők üzletei sorakoztak itt, később görög kereskedők és egri polgárok otthonai, valamint az egri zsidó közösség fontos intézményei határozták meg a környék arculatát.
A régi zsinagóga már nem áll, de története, a megmaradt Kis Zsinagóga, az egykori iskola és a műemléki lakóházak ma is emlékeztetnek arra, milyen sokszínű volt Eger egykori polgári élete.
Aki végigsétál ezen a rövid utcán, nem csupán régi épületeket lát: kereskedők, iparosok, tanárok, orvosok és egykori egri közösségek történetével találkozik.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi írások:
Dr. Hibay Károly utca – egy időben Vidám utcának is hívták
Dr. Hibay Károly utca – Eger egyik különleges történelmi utcája
Eltűnt kupola Eger belvárosában – a Kossuth Lajos utcai zsinagóga története
Eger legrégebbi zsinagógája – a Kis Zsinagóga története a patakparton
Miért kapta az Unicornis nevet Eger új turistaszállója? – Egy névadás története 1969-ből
További források:
Egri történeti ismerettára – Dr. Hibay Károly utca
Barna Béla: Séta a dr. Hibay Károly utcában.
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995.
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985.
Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Budapest, 1961.
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007.
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Budapest, 1972.
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973.
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Budapest, 2005.
Borítókép: A Dr. Hibay Károly utca Eger belvárosában – Fotó: Szinok Gábor