Jelentős változásokat hozhat a 2027-es költségvetés a magyar vidéki települések és a mezőgazdasági vállalkozások számára. A kormány által benyújtott törvényjavaslatban már nem szerepel önálló előirányzatként a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program, miközben az uniós vidékfejlesztési támogatásokra több forrást terveznek. Heves vármegye különösen érintett lehet: Gyöngyös térsége már részt vesz az új Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszában, a vármegye kisebb településeinek jövőbeni fejlesztési lehetőségei azonban továbbra is számos kérdést vetnek fel.
Új irányt vehet a magyar vidék fejlesztése
A kormány 2026. október 30-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot. A dokumentum alapján jelentősen átalakulhat a vidéki települések és a mezőgazdaság támogatási rendszere.
A Világgazdaság november 2-án megjelent elemzése szerint a legfontosabb változás, hogy a korábban meghatározó hazai finanszírozású településfejlesztési programok nem kaptak önálló, nevesített előirányzatot a tervezetben.
Ez elsősorban a Magyar Falu Programot és a Versenyképes Járások Programot érinti.
Mindkét kezdeményezés fontos szerepet játszott az elmúlt években a kisebb települések fejlesztésében. A támogatásokból többek között utak, vízelvezető rendszerek, közösségi létesítmények és helyi szolgáltatások korszerűsítése valósulhatott meg.
A változás ugyanakkor nem jelenti automatikusan valamennyi korábbi támogatási lehetőség megszűnését. Egyes fejlesztések más költségvetési forrásokból vagy európai uniós programokon keresztül folytatódhatnak.
A legfontosabb kérdés az, hogy az új finanszírozási rendszer mennyire lesz képes biztosítani a kisebb települések számára korábban elérhető támogatásokat.
Heves vármegyében különösen fontosak a falvak fejlesztési forrásai
Heves vármegye településszerkezete miatt a változásoknak komoly helyi jelentőségük lehet.
Eger és Gyöngyös mellett számos kisebb város és község található a térségben, amelyek fejlesztési lehetőségeit jelentősen befolyásolják az állami és európai uniós támogatások.
A Bükk és a Mátra térségében, a Tarna völgyében, valamint a Hevesi-síkon fekvő települések eltérő gazdasági és földrajzi adottságokkal rendelkeznek, fejlesztési igényeik között azonban sok hasonlóság figyelhető meg.
A belterületi utak állapota, a csapadékvíz-elvezetés, az önkormányzati épületek korszerűsítése, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fenntartása, valamint a helyi közösségi élet támogatása egyaránt fontos feladat.
Mikófalva, Bátor, Szentdomonkos, Szarvaskő vagy éppen a kisebb mátrai települések esetében különösen lényeges, hogy a jövőben is rendelkezésre álljanak a helyi léptékű beruházásokhoz szükséges pályázati lehetőségek.
A kisebb önkormányzatok ugyanis sok esetben nem rendelkeznek elegendő saját forrással ahhoz, hogy jelentősebb fejlesztéseket kizárólag a települési költségvetésből valósítsanak meg.
Korábban kétmilliárd forint jutott a Versenyképes Járások Programból Heves vármegyébe
A Minden, ami Eger szeptemberi összeállításában már foglalkoztunk a vidékfejlesztési rendszer átalakításával.
A korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a Heves Vármegyei Önkormányzat 2026 márciusi tájékoztatása szerint a Versenyképes Járások Program első ütemében összesen kétmilliárd forintból valósulhatnak meg fejlesztések a vármegyében.
Ötven támogatási igény részesült pozitív elbírálásban, és a rendelkezésre álló forrásokat teljes egészében lekötötték.
A program egyik lényeges sajátossága az volt, hogy több település együttműködésére épült, így olyan térségi fejlesztések is támogatást kaphattak, amelyek túlmutattak egyetlen község vagy város határain.
A 2027-es költségvetési tervezetben azonban már nem szerepel önálló előirányzatként ez a konstrukció.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a korábban támogatott térségi együttműködések milyen formában és milyen feltételekkel folytatódhatnak.
Gyöngyös térsége már az új vidékfejlesztési rendszer része
Heves vármegye szempontjából különösen fontos előzmény a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítása.
A Minden, ami Eger 2026. szeptember 8-án részletesen beszámolt arról, hogy a program első, kísérleti szakaszába tíz magyarországi mikrotérséget választottak ki, köztük Gyöngyös vidékét.
A kezdeményezés új megközelítést kíván alkalmazni a településfejlesztésben.
A hagyományos, egymástól független beruházások helyett hosszabb távú térségi fejlesztési stratégiák kidolgozására helyeznék a hangsúlyt.
A tervek szerint a helyi önkormányzatok, szakemberek és közösségek közösen határozhatják meg, milyen beruházásokra lenne leginkább szükség.
A program egyik érdekes eleme, hogy a szakmailag előkészített fejlesztési javaslatokat a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok is rangsorolhatják.
A kísérleti szakaszban a tíz mikrotérség egyenként egymilliárd forintos fejlesztési kerettel számolhat.
Gyöngyös és környéke számára ez lehetőséget jelenthet a közlekedési, turisztikai, energetikai, vízgazdálkodási és közösségi fejlesztések összehangolására.
Hetvenmilliárd forint szerepel az új fejlesztési alapnál
A 2027-es költségvetési javaslatban megjelenik a Szent István Fejlesztési Alap, amelynek kiadási előirányzata összesen 70 milliárd forint.
Ebből 15,8 milliárd forint működési, 54,2 milliárd forint pedig felhalmozási kiadásként szerepel.
Az alaphoz 30 milliárd forint tervezett bevétel is kapcsolódik.
Egyelőre azonban nem ismert, hogy a rendelkezésre álló forrásokból mely települések, milyen beruházásokra és milyen feltételekkel részesülhetnek támogatásban.
A kormány korábbi tervei szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program országos bevezetése 2027. augusztus 20-án kezdődhet meg.
A teljes rendszer hosszabb távon mintegy 2174 települést és 1,85 millió lakost érinthet.
Ez Eger és a környező községek szempontjából is lényeges lehet, hiszen a kísérleti programban jelenleg Gyöngyös térsége képviseli Heves vármegyét.
Fontos ugyanakkor, hogy a program szeptemberi bemutatásakor még azt hangsúlyozták: az új rendszer nem a Magyar Falu Program megszüntetését szolgálja, hanem a már meglévő támogatási konstrukciókkal párhuzamosan működne.
A most benyújtott költségvetési javaslat ezért új kérdéseket vet fel a korábbi vállalások és a tényleges finanszírozási tervek kapcsolatáról.
Több pénzt terveznek az uniós vidékfejlesztési támogatásokra
Miközben egyes hazai településfejlesztési programok önálló költségvetési előirányzata hiányzik, a mezőgazdasági és uniós vidékfejlesztési támogatások területén növekedés látható.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének vidékfejlesztési intézkedéseire 2027-ben 650 milliárd forintot irányoznak elő.
A 2026-os eredeti költségvetésben erre a célra 550 milliárd forint szerepelt.
Ez 100 milliárd forintos, mintegy 18 százalékos növekedést jelent.
A tervezett összegből 345 milliárd forint működési, 305 milliárd forint pedig felhalmozási jellegű kiadás.
A támogatások többek között mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, környezetvédelmi fejlesztésekre és a vidéki gazdaság szerkezetváltására fordíthatók.
Fontos különbség azonban, hogy a költségvetésben szereplő összeg nem azonos az újonnan meghirdetendő pályázatok keretével.
A források egy részéből korábban jóváhagyott támogatások kifizetését is teljesíthetik.
A hevesi gazdálkodók számára is fontos lehet az agrártámogatások alakulása
Heves vármegye mezőgazdasága rendkívül változatos.
A Hevesi-síkon és a vármegye déli részén jelentős szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztés, míg a Mátraalján és Eger környékén a szőlőtermesztés és a borászat is meghatározó gazdasági tevékenység.
Az Egri és a Mátrai borvidék termelői számára a mezőgazdasági beruházások, a korszerű technológiák alkalmazása, az energiahatékonyság és a vízgazdálkodás fejlesztése egyaránt fontos.
A szőlészetek, borászatok, családi gazdaságok és mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen beruházási támogatások válnak elérhetővé a következő időszakban.
A támogatási rendszer változása a kisebb gazdaságok számára különösen érzékeny kérdés lehet.
Ezek a vállalkozások gyakran korlátozott saját tőkével rendelkeznek, így a gépbeszerzések, technológiai korszerűsítések vagy energiahatékonysági beruházások megvalósításához külső finanszírozásra is szükségük lehet.
A 2027-es költségvetésben szereplő magasabb vidékfejlesztési előirányzat ezért kedvező lehetőség, de a tényleges hatás a pályázati feltételektől, a támogatási döntésektől és a kifizetések ütemezésétől függ.
Az aszály és a vízgazdálkodás egyre fontosabb kérdés
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás.
Heves vármegyében ez különösen a mezőgazdasági területek vízellátása, a csapadék megtartása és a termelés biztonsága szempontjából jelentős.
A 2027-es költségvetési tervezetben 22 milliárd forintot különítenek el állat-, növény- és GMO-kártalanításra.
A nemzeti agrárkár-enyhítés kiadási előirányzata 17,36 milliárd forint, míg a kiemelt nemzeti agrártámogatási feladatokra 66 milliárd forintot terveznek.
Ezek országos keretek, nem kizárólag Heves vármegyére vonatkozó összegek.
A térség gazdálkodói számára ugyanakkor fontos lehet a támogatások elérhetősége, különösen az aszályos időszakok, a fagykárok és más termelési kockázatok miatt.
A vízmegtartás kérdése ráadásul nem kizárólag mezőgazdasági probléma.
A települések csapadékvíz-elvezetése, a helyi vízfolyások állapota, a talaj vízháztartása és a természetes élőhelyek megőrzése egyaránt összefügg a hosszú távú vidékfejlesztéssel.
Mi várhat Egerre és a környező településekre?
A 2027-es költségvetési javaslat egyik legfontosabb kérdése, hogy az új támogatási rendszer mennyire lesz képes alkalmazkodni a különböző települések eltérő igényeihez.
Eger térségében a kisebb községek fejlesztése nem választható el a vármegyeszékhely gazdasági és szolgáltató szerepétől.
A környező településekről sokan járnak Egerbe dolgozni, tanulni, ügyeket intézni vagy egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni.
A közlekedési kapcsolatok javítása, a helyi infrastruktúra fenntartása és az alapvető közszolgáltatások elérhetősége ezért nemcsak az egyes falvak, hanem az egész térség számára fontos.
A Bükk és a Mátra településein a turizmus is jelentős fejlesztési lehetőséget kínálhat.
Felsőtárkány, Szilvásvárad, Noszvaj, Szarvaskő és a környező települések esetében a természeti értékek megőrzése, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése és a helyi gazdaság erősítése egymással összefüggő feladat.
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új finanszírozási rendszerben a kisebb, helyi jelentőségű beruházások is megfelelő figyelmet kapnak-e.
A következő hónapokban dőlhet el a vidéki fejlesztések jövője
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat még parlamenti tárgyalás előtt áll, ezért a jelenlegi előirányzatok és támogatási konstrukciók változhatnak.
A Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program önálló költségvetési sorának hiánya fontos fejlemény, de önmagában nem bizonyítja, hogy valamennyi kapcsolódó fejlesztés végleg megszűnik.
A kormányzati elképzelés szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az európai uniós támogatások és a térségi együttműködésre épülő fejlesztési programok.
Heves vármegye számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Gyöngyös térségében már megkezdett kísérleti program milyen eredményeket hoz, és az új rendszer mikor, milyen feltételekkel válhat elérhetővé a vármegye további településein.
A kisebb falvak számára ugyanis nem pusztán a támogatási programok elnevezése számít, hanem az, hogy a következő években is lesz-e lehetőség utak felújítására, közösségi épületek korszerűsítésére, vízgazdálkodási beruházásokra és a helyi életminőséget javító fejlesztésekre.
Heves vármegye jövője szempontjából ezért a legfontosabb kérdés nem csupán az, mennyi pénzt különítenek el országosan a vidékfejlesztésre, hanem az is, hogy ezekből a forrásokból mennyi és milyen feltételekkel jut el a vármegye kisebb településeire, gazdálkodóihoz és helyi közösségeihez.
Kapcsolódó korábbi cikkeink – Minden, ami Eger
Heves vármegyében is elindul az új vidékfejlesztési program – Gyöngyös térsége bekerült az első tíz közé
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/heves-varmegyeben-is-elindul-az-uj.html
Szentdomonkos – Heves vármegye rejtett gyöngyszeme a Bükk és a Tarna forrásvidékén
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/07/szentdomonkos-heves-varmegye-rejtett.html
Bátor – egy apró falu a Bükk és a Heves–Borsodi-dombság ölelésében
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/08/bator-egy-apro-falu-bukk-es.html
Mesebeli település a Bél-kő lábánál – Bélapátfalváért és gyönyörű taváért rajonganak a turisták
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/08/mesebeli-telepules-bel-ko-labanal.html
Források
Világgazdaság – Költségvetés 2027: vidékfejlesztési programok és agrártámogatások (2026. november 2.)
https://www.vg.hu/agrar/2026/11/koltsegvetes-2027-videkfejlesztes-program-agrarium
Nemzeti Hírügynökség – Benyújtották a 2027-es költségvetést (2026. október 30.)
https://mti.hu/hirek/2026/10/30/ogy-benyujtottak-2027-es-koltsegvetest-0
Magyarország Kormánya – Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Program
https://kormany.hu/hirek/uj-korszak-a-videkfejlesztesben-indul-a-szent-istvan-program
Világgazdaság – Ebben a tíz térségben tesztelik az új vidékfejlesztési modellt (2026. szeptember 8.)
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/09/szent-istvan-videkfejlesztesi-program
Borítókép: Heves vármegye Demjén települése - Fotó: wikipedia.org