Heves megye déli részén, a Hevesi-sík települései között találjuk Boconádot, egy olyan községet, amelynek múltját régi nemesi családok, történelmi épületek és az alföldi falvak hagyományos világa formálta. A település legismertebb műemléke a Szeleczky-kastély, amely több mint két és fél évszázados története után 2026-ban jelentős megújuláson esett át. Boconád azonban nem csupán a kastély miatt érdemel figyelmet: temploma, szobrai, településszerkezete és fordulatokban gazdag történelme egyaránt érdekes része Heves megye örökségének.
Egy település, amelynek története a középkorig nyúlik vissza
Boconád első okleveles említése 1331-ből származik, amikor Bochanad néven szerepelt a korabeli iratokban. A középkorban több nemesi család birtokolta, köztük a Domoszlaiak, a Rozgonyiak, a Kompolthyak és az Országh család tagjai.
A település történetét súlyos pusztítások is alakították. Az 1549 és 1552 közötti török hadjáratok következtében elnéptelenedett, majd 1635-ben ismét benépesült. 1706-ban újabb pusztítás érte, végleges újranépesedése pedig 1712-re tehető.
A 18. században a Szeleczky és az Almásy család vált meghatározó birtokossá. A földbirtokos családok jelenléte nemcsak a település gazdaságára, hanem annak épített környezetére is jelentős hatást gyakorolt.
A Szeleczky-kastély – Boconád legjelentősebb műemléke
A község legismertebb épülete a Szabadság téren álló Szeleczky-kastély, amelynek építtetője Szeleczky II. Márton volt. A barokk rezidencia 1760-ban készült el, és a Hevesi-sík egyik figyelemre méltó főúri épületévé vált.
Az U alaprajzú, földszintes kastély középső részét egyemeletes, manzárdtetős rizalit hangsúlyozza. A két oldalszárny a főépülethez kapcsolódik, az épületet pedig egykor nagy kiterjedésű, mintegy öt holdas kert vette körül.
A kastély igazi különlegességét azonban nem csupán a külső megjelenése adja. Belső tereinek történeti értékét a 18. századból származó falképek jelentik. Az előcsarnok festményei a négy évszakot ábrázolják, a kocsiáthajtó boltozatán pedig rokokó díszítőfestés található. A festmények készítését a szakirodalom Heller Jakab gyöngyösi festőhöz köti, bár a szerzőség nem minden részletében bizonyított.
Ezek a díszítések különösen értékessé teszik az épületet, hiszen nem egyszerűen egy egykori földbirtokos lakóhelyéről van szó, hanem olyan történeti enteriőrről, amely a 18. századi főúri életforma és művészeti ízlés emlékeit is megőrizte.
A Szeleczky családtól a Gosztonyiakig
A kastély és a birtok történetében fontos változást hozott az 1847-es év, amikor az épület a Gosztonyi család tulajdonába került. A család hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszott Boconád életében.
A kastélyhoz egykor gondozott park tartozott, amelyben különleges rózsakert is volt. A helyi emlékezet szerint a birtok területén korcsolyázásra alkalmas pályát is kialakítottak, amelyen a földbirtokos család gyermekei télen sportolhattak.
A második világháború végén a Gosztonyi család tagjai elhagyták a települést. A kastély berendezési tárgyai eltűntek, az épület pedig elveszítette korábbi lakófunkcióját. Egy ideig gépállomás működött benne, később óvodának és iskolai tantermeknek is helyet adott.
Az 1980-as években történtek felújítási munkálatok, de a kastély legértékesebb központi része hosszú ideig nem kapott teljes körű helyreállítást. Az épület állapota és jövője sokáig bizonytalan maradt.
2026: új fejezet kezdődött a kastély történetében
A Szeleczky-kastély történetének legújabb és egyik legjelentősebb eseménye a teljes körű felújítás befejezése.
A mintegy kétmilliárd forintos beruházás során az épület szerkezeti megerősítése, a homlokzat és a tetőszerkezet helyreállítása, valamint a nyílászárók felújítása is megtörtént. A munkálatok során a történeti értékek megőrzésére is figyelmet fordítottak, restaurálták a falképeket, és helyreállították a belső terek több fontos részletét.
A kastély parkettájának története külön érdekesség. A felújítás során az eredeti táblás parketta jelentős része már hiányzott, de a megmaradt elemeket sikerült megmenteni. Ezek alapján készítették el a történeti burkolat korhű másolatát. A mintegy 400 négyzetméternyi új tölgyparketta kialakítása is a rekonstrukció része volt.
A megújult épületet 2026. március 3-án ünnepélyesen átadták. A fejlesztés célja, hogy a kastély ismét a helyi közösség és a környék kulturális életének fontos helyszíne legyen, rendezvényeknek, kiállításoknak és közösségi programoknak adva otthont.
A felújítás jelentősége túlmutat egy régi épület megszépítésén: egy olyan történelmi örökség kapott új esélyt, amely hosszú időn keresztül meghatározta Boconád arculatát.
A kastély mellett a templom is őrzi a barokk múltat
Boconád másik jelentős műemléki értéke a Szent Mária Magdolna tiszteletére felszentelt római katolikus templom.
A mai templomot a korábbi egyházi épület helyén emelték a 18. század második felében. A barokk stílusú, egyhajós templom építését Szeleczky Márton földbirtokos támogatta. A templom és a hozzá tartozó plébániaépület együttese 1775-re készült el.
A belső tér berendezése, az oltárok és a szószék szintén a 18. századi barokk művészet emlékeit őrzik. A templom így nemcsak vallási szerepe miatt fontos, hanem azért is, mert szorosan kapcsolódik a Szeleczky család településformáló tevékenységéhez.
A templomkertben található Nepomuki Szent János szobra, amely 1807-ben készült. A település másik értékes köztéri emléke az 1792-ből származó késő barokk Golgota-szoborcsoport.
Ezek az alkotások jól mutatják, hogy Boconádon a kastély és a főúri építkezések mellett az egyházi művészet is jelentős szerepet kapott.
Boconád és a Hevesi-sík különleges faluképei
A község nemcsak történelmi épületei miatt érdekes. Településszerkezete a Hevesi-sík hagyományos alföldi falvainak világát idézi.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tájleírása szerint Boconád a szalagtelkes települések közé tartozik. Ez az építkezési forma jellegzetes alföldi elrendezést jelent: a lakóház és a gazdasági épületek egy hosszanti telek mentén helyezkednek el.
A környék településeinek fejlődését évszázadokon át a mezőgazdaság határozta meg. Boconádon ma is fontos szerepe van a földművelésnek, különösen a zöldségtermesztésnek.
A Hevesi-sík épített öröksége különösen gazdag kastélyokban és kúriákban. Boconád Szeleczky-kastélya mellett Tarnamérán az Almássy-kastély, Erdőtelken a Buttler-kastély és a hozzá kapcsolódó arborétum, Hevesvezekényben pedig a Szalgháry-kastély idézi fel a térség egykori birtokos családjainak világát.
Ezek az épületek együtt alkotják azt a történelmi örökséget, amely miatt a Hevesi-sík a vidéki kastélyépítészet szempontjából is figyelemre méltó terület.
Egy kis község, amelynek múltja ma is látható
Boconád története jól példázza, hogy egy kisebb alföldi település múltja is mennyi értéket rejthet. A középkori oklevelekben szereplő falu, a nemesi birtokos családok öröksége, a barokk templom, a régi szobrok és mindenekelőtt a Szeleczky-kastély egyaránt hozzátartoznak a település arculatához.
A kastély 2026-os megújulása új lehetőséget teremt arra, hogy Boconád ne csak a helyiek, hanem a térség történelme és építészeti emlékei iránt érdeklődők számára is vonzó úti cél legyen.
A Szeleczky-kastély újjászületése arra is emlékeztet, hogy a vidéki Magyarország értékei között számos olyan épület található, amelynek története megérdemli a figyelmet. Boconádon most egy ilyen örökség kapott új esélyt arra, hogy a következő generációk is megismerhessék.
Források
Minden, ami Eger – Boconád község Heves megye Hevesi járásában
Magyarország Kormánya – Átadták a felújított Szeleczky-kastélyt Boconádon
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
Műemlékem.hu – Szeleczky-kastély
Faipar – Több mint restaurálás: a boconádi Szeleczky-kastély parkettájának története
Hely.hu – Kétmilliárdból újították fel a boconádi Szeleczky-kastélyt
Borítókép: A boconádi Szeleczky-kastély – Fotó: CivertanS / Wikimedia Commons