Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger történelmének számos fejezete nem a felszínen, hanem a föld alatt rejtőzik. Egykor álló épületek alapjai, elfeledett kápolnák, középkori templomok, török kori használati tárgyak és évszázados pénzérmék mesélnek arról, hogyan változott a város az évszázadok során.

A régészeti feltárások különleges pillanatai közé tartozik, amikor egy régóta ismert történelmi helyszínről kiderül, hogy sokkal többet őriz, mint amennyit korábban feltételeztek. Egerben az elmúlt években több ilyen kutatás is zajlott. A belvárosi építkezések, az Egri vár felújításai és a Nagy-Eged-hegy közösségi ásatásai egyaránt új ismeretekkel gazdagították a város történetét.

A Minden, ami Eger korábbi beszámolóiból válogattunk össze tíz érdekes régészeti helyszínt és felfedezést.

1. Dobó tér – török kori műhely és különleges használati tárgyak

A 2014-es Dobó téri felújítás során végzett régészeti feltárás az egyik legérdekesebb egri leletegyüttest hozta felszínre.

A szökőkút építéséhez kapcsolódó földmunkák során a régészek többek között egy török kori tímárműhely maradványait azonosították. A bőrkikészítéshez használt gödrökben a nedves, levegőtől elzárt környezetnek köszönhetően szerves anyagok is fennmaradtak.

Előkerültek bőrből készült lábbelik és cipőtalpak, láncingmaradványok, fa használati tárgyak, bronz ruhadíszek, valamint egy jó állapotban megőrződött tintatartó is.

A feltárás során egy 16. századi épülethez kapcsolódó kályhacsempék és más kerámiatöredékek is napvilágra kerültek.

A leletek különösen értékesek, mert nemcsak az egykori épületekről, hanem az itt élők munkájáról, öltözködéséről és mindennapi életéről is információkat szolgáltatnak.

A Dobó tér mai burkolata alatt tehát egy olyan városrész emlékei maradtak fenn, amelynek lakói között mesterek, kereskedők és kézművesek is éltek.

Fotók: A feltárt cserzőgödrök, bőrtárgyak, láncingmaradványok és kályhacsempék. Az ásatás képei a Minden, ami Eger 2014-es Dobó téri feltárásról szóló cikkében láthatók.

2. Szúnyog köz – a mai Végvári vitézek tere alatt egy régi városrész húzódott

A mai Végvári vitézek tere helyén korábban az egykori Szúnyog köz területe húzódott. A tér kialakítását megelőző régészeti kutatások során kiderült, hogy a mai közterület helyén egykor sűrűn beépített városrész állt.

A feltárások során különböző korszakokból származó épületmaradványok kerültek elő. A falak, pincék és egykori utcák nyomai segítettek megérteni, hogyan változott a belvárosnak ez a része.

A mai tér kialakításakor már egy új városképi környezet született, de a terület története sokkal régebbre nyúlik vissza.

A helyszín azért különösen érdekes, mert a mai látvány mögött egy teljesen más városszerkezet emlékei húzódnak meg.

A korábbi városrész és a mai közterület történetét a Végvári vitézek teréről szóló MAE-összeállításban is bemutattuk.

Fotó: A Végvári vitézek tere mai látványa, az egykori Szúnyog köz helyszíne.

3. Az Egri vár középkori székesegyháza – egy püspöki központ maradványai

Az Egri vár egyik legfontosabb régészeti értéke a középkori székesegyház, amelynek maradványai ma is meghatározzák a vár romkertjének látványát.

A középkorban Eger püspöki központ volt, így a vár területén jelentős egyházi épületegyüttes alakult ki. A székesegyház az évszázadok során többször átépült, bővült, és különböző építészeti korszakok nyomait őrzi.

A régészeti kutatások során feltárták az épület különböző periódusait, a falmaradványokat és a hozzá kapcsolódó épületrészeket.

Különösen jelentős a korai, kör alaprajzú templom, a rotunda, amelynek feltárása 1998 és 2000 között történt. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa külön ásatási dokumentációt is nyilvántart erről a kutatásról.

A rotunda a korai keresztény építészet fontos egri emléke, és a püspöki központ kialakulásának megismeréséhez is hozzájárul.

Fotó: A középkori székesegyház feltárt romjai és a vár romkertje.

A vár történetét és változásait a Minden, ami Eger Egri várról szóló történeti összeállításában mutattuk be.

4. Provizori palota – Dobó István egykori lakhelyének feltárt alapjai

2018 februárjában a vár északi részének tervezett megújítása kapcsán egy különösen érdekes régészeti eredményről számoltunk be: a Provizori palota alapjait már feltárták a szakemberek.

Az épület a vár történetének fontos része. A püspöki épületegyüttes környezetében állt, és Dobó István lakhelyeként is ismert.

A palota kutatása azért jelentős, mert az épület maradványai segítenek pontosabban megérteni a vár egykori belső elrendezését, valamint a középkori és kora újkori lakó- és igazgatási épületek elhelyezkedését.

A feltárt alapok a vár északi részének történeti megismeréséhez adtak fontos támpontokat.

A történet érdekessége, hogy az akkori régészeti munka egy nagyobb várfejlesztési elképzeléshez kapcsolódott, amely a székesegyház és az egykori püspöki épületek környezetének megújítását is érintette.

Fotó: A Provizori palota feltárt alapjai.

A 2018. február 9-én megjelent eredeti beszámoló: Várfelújítás – A Provizori palota alapjait már feltárták a régészek.

5. Setét-kapu – a vár egykori közlekedési rendszerének nyomai

Az Egri vár egyik érdekes történelmi átjárója a Setét-kapu, amely a belső és a külső vár közötti közlekedést biztosította.

A kapu környezete az erődítmény fejlődésének fontos része. A vár különböző korszakokban kialakított védművei, átjárói és falai egy összetett katonai rendszert alkottak.

A régészeti és építészeti kutatások segítségével az egykori átjáró és a hozzá kapcsolódó védelmi szerkezetek története is jobban megismerhetővé vált.

A Setét-kapu azért különleges, mert ma is érzékelhető rajta, hogyan kapcsolódott egymáshoz a vár két része, és milyen szintkülönbségek alakultak ki az évszázadok során.

Fotó: A Setét-kapu és a hozzá kapcsolódó várfalak.

A helyszín történetét részletesebben a Setét-kapuról szóló Minden, ami Eger-cikkben mutattuk be.

6. Az Egri vár régészeti kutatásai – száz év felfedezései

Az Egri vár régészeti kutatása 1925-ben kezdődött, és az azóta eltelt száz év alatt számos fontos eredmény született.

A különböző kutatási időszakokban középkori épületek, falmaradványok, pincék, bástyák és korábbi építési periódusok nyomai kerültek elő.

A feltárások nemcsak a vár látogatható részeinek megismerését segítették, hanem olyan területekről is új adatokat szolgáltattak, amelyek ma már nem láthatók eredeti formájukban.

A vár régészeti története szorosan összekapcsolódik a műemléki helyreállításokkal. Egy-egy rekonstrukció előtt szükség van a történeti rétegek vizsgálatára, dokumentálására és értelmezésére.

2025-ben a százéves évforduló külön figyelmet kapott, 2026-ban pedig újabb kutatások és állagvédelmi munkák kerültek előtérbe.

Fotó: Az Egri vár légifelvétele és a feltárt történelmi épületrészek.

A vár változásairól és a régészeti kutatásokhoz kapcsolódó fejlesztésekről a 2018 és 2026 közötti várváltozásokat bemutató MAE-cikkben olvashatunk.

7. Nagy-Eged – egy elfeledett remetekápolna újjászületése

Eger egyik legkülönlegesebb régészeti helyszíne a Nagy-Eged-hegy tetején található egykori Szent Kereszt-kápolna.

A történeti források szerint a hegytetőn egykor jelentős búcsújáró hely működött. A kápolna a 18. században még zarándokok százait vonzotta, később azonban elpusztult, és hosszú időre szinte teljesen eltűnt az emlékezetből.

A helyszín kutatása 2018-ban helyi civil kezdeményezésként indult, a régészeti feltárások pedig 2020-ban kezdődtek meg a Dobó István Vármúzeum szakembereinek közreműködésével.

A kutatások során kiderült, hogy az épület sokkal nagyobb volt egy egyszerű hegyi kápolnánál. Mintegy 22 méter hosszú és 11 méter széles épület alaprajza rajzolódott ki.

Előkerült a szentély, a sekrestye, négy oltárfülke és két csigalépcső maradványa is. A falak egyes helyeken több mint két méter magasan fennmaradtak.

A feltárás különlegessége, hogy régészek és önkéntesek közösen dolgoznak az épület megmentésén.

Fotó: A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna feltárt falai és a régészek munkája.

A kutatás történetéről és a 2026-os folytatásról a Nagy-Eged remetekápolnájáról szóló MAE-cikkben olvashatunk.

8. Nagy-Eged – öt nap alatt látványosan kirajzolódott az egykori templom

A 2026. szeptember 14-én újraindult feltárás első hete látványos eredményeket hozott.

A régészek és önkéntesek munkájának köszönhetően a föld és az omladék alól egyre nagyobb összefüggő falszakaszok kerültek elő.

A szeptember 18-án lezárult első munkahét végére már sokkal jobban kirajzolódott az egykori Szent Kereszt-kápolna alaprajza. A drónfelvételek különösen jól megmutatták az épület méreteit és a hegytetőn elfoglalt helyét.

A kutatás során nem csupán az épület külső falai váltak láthatóvá, hanem a belső terek elrendezése is egyre pontosabban értelmezhetővé vált.

Az ásatás azért is figyelemre méltó, mert a helyszínen végzett munka eredményeit a látogatók is megismerhették a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó programokon.

Fotó: A feltárás első hetének drónfelvételei, a Nagy-Eged-hegyi kápolna felülnézeti képei.

A szeptemberi munkálatokról készült Egy hét alatt előbukkant a Nagy-Eged elfeledett temploma című MAE-beszámoló.

9. Nagy-Eged – ezüstpénzek, kegyérmek és a búcsújárók emlékei

A kápolna feltárása nemcsak az épület méreteiről és szerkezetéről szolgáltatott új információkat. A föld számos olyan tárgyat is megőrzött, amelyek az egykori vallási élethez kapcsolódnak.

A korábbi ásatási időszakokban 17–18. századi ezüstpénzek, könyvveretek, kegyérmek, kis keresztek és különböző használati tárgyak kerültek elő.

Ezek a leletek különösen érdekesek, mert a kápolna egykori zarándokhelyi szerepét is alátámasztják.

A pénzérmék és kegytárgyak azt mutatják, hogy az emberek nem csupán istentiszteletek alkalmával keresték fel a hegytetőt. A helyhez kötődő vallási szokások és zarándoklatok a térség életének fontos részét alkották.

A 2026-os szeptemberi ásatási beszámolók újabb leletekről is hírt adtak, bár ezek részletes tárgyjegyzéke nem minden esetben szerepelt a közzétett tudósításokban.

Fotó: A kápolna feltárásakor előkerült régészeti leletek és az ásatás dokumentációja.

A leletekről és az újabb kutatási eredményekről a Szenzációs leletek kerültek elő a Nagy-Egeden című cikkben olvashatunk.

10. Nagy-Eged – egy régészeti feltárás, amely közösségi üggyé vált

A Nagy-Eged-hegyi kápolna kutatása nemcsak régészeti szempontból különleges. Az épület megmentése az évek során valódi közösségi összefogássá vált.

A Dobó István Vármúzeum régészei és az Egri Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület tagjai mellett önkéntesek is részt vesznek a munkában.

A kutatás eredményeit 2026 szeptemberében a nagyközönség számára is bemutatták. A Dobó István Vármúzeumban a Kápolna – Kutatás – Közösség című kiállítás ismertette a feltárás történetét és a régészeti leleteket, majd a látogatók magát a hegytetőn zajló kutatást is megismerhették.

Ez azért különleges, mert az érdeklődők nem csupán egy kész műemléket láthatnak, hanem egy olyan történelmi helyszín újjászületésének lehetnek tanúi, amelynek jelentős része még néhány évvel ezelőtt is a föld alatt rejtőzött.

A Nagy-Eged példája azt is megmutatja, hogy a régészeti örökség megőrzése nem kizárólag a szakemberek feladata: a helyi közösség részvétele is sokat jelenthet.

Fotó: A régészek és önkéntesek közös munkája, valamint a 2026-os feltárás eredményei.

A programról és a látogatási lehetőségről a Két nap, két helyszín – testközelből ismerhetjük meg a Nagy-Eged kápolnáját című MAE-cikkben számoltunk be.

Eger múltja még mindig tartogat meglepetéseket

A bemutatott régészeti helyszínek jól érzékeltetik, milyen sokféle történelmi emléket őriz Eger földje.

A Dobó tér alatt egykori kézműves műhelyek és használati tárgyak maradtak fenn, a Végvári vitézek tere helyén egy régi városrész emlékei húzódnak, az Egri várban pedig a középkori püspöki központ és az erődítmény különböző korszakainak maradványai mesélnek a múltról.

A Nagy-Eged-hegyen pedig egy csaknem elfeledett templom története bontakozik ki újra.

Ezek a feltárások arra emlékeztetnek, hogy a város történelme nem lezárt fejezet. Minden újabb régészeti kutatás olyan részleteket tárhat fel, amelyek közelebb visznek bennünket az egykori egriek életének megismeréséhez.

Források

Minden, ami Eger – Volt idő, mikor az Egri csillagok díszletein tapostunk – a Dobó téri régészeti leletek

Minden, ami Eger – Végvári vitézek tere, az egykori Szúnyog köz története

Minden, ami Eger – Az egri vár története és épületegyüttese

Minden, ami Eger – Várfelújítás: A Provizori palota alapjait már feltárták a régészek

Minden, ami Eger – A Setét-kapu, az Egri vár egyik különleges átjárója

Minden, ami Eger – Egri vár nyolc éve: mennyit változott 2018 óta?

Minden, ami Eger – Újra életre kel a Nagy-Eged legendás remetekápolnája

Minden, ami Eger – Egy hét alatt előbukkant a Nagy-Eged elfeledett temploma

Minden, ami Eger – Szenzációs leletek kerültek elő a Nagy-Egeden

Minden, ami Eger – Két nap, két helyszín: testközelből ismerhetjük meg a Nagy-Eged kápolnáját

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top