Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Felsőtárkány azok közé a települések közé tartozik, ahová az ember nem csupán egyetlen látnivaló kedvéért látogat el. A Bükk délnyugati kapujában fekvő község természeti környezete, forrásai, erdei útjai, történelmi emlékei és kirándulóhelyei egész napos kikapcsolódást kínálnak. Eger közelsége miatt különösen kedvelt úti cél azok számára, akik a városi séta helyett inkább a természetben töltenének néhány órát.

Felsőtárkány Egertől mintegy 6 kilométerre, a festői Tárkányi-medencében, a Várhegy és az Őrhegy között helyezkedik el. A település külterületének jelentős részét erdők borítják, területének nagy része pedig a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A környék ezért nemcsak a családos kirándulók, hanem a természetjárók, kerékpárosok és a hegyi túrázás kedvelőinek is sok lehetőséget kínál.

A Szikla-forrás és a tó – Felsőtárkány legismertebb természeti látványossága

A település egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Szikla-forrás és az általa táplált Felsőtárkányi-tó. A forrás a község északi részén, a Kő-közi szurdok bejáratánál, egy mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre. Vizét már korábban is felduzzasztották, a tó pedig a környék meghatározó pihenőhelyévé vált.

A tóparton idős fák, sétára alkalmas területek és pihenőhelyek várják a látogatókat. A környezet hangulata minden évszakban más: tavasszal a megújuló növényzet, nyáron az árnyas fák, ősszel pedig a színes lombkoronák teszik különlegessé a környéket.

A Szikla-forrás érdekessége, hogy karsztvíz táplálja. A Bükk mészkőrétegeibe beszivárgó csapadék a föld alatti járatokon keresztül jut el a felszínre. A forrás vízhozama a csapadékviszonyoktól függően jelentősen változhat.

A tó környéke családi pihenésre és természetközeli kikapcsolódásra alkalmas, de a látogatóknak fontos tudniuk, hogy a tavakban a fürdőzés tilos.

A Kő-köz szurdok és a tanösvények

A Szikla-forrás közelében található a Kő-köz, amely Felsőtárkány egyik legérdekesebb földtani látványossága. A mészkősziklafalak között húzódó szurdok kialakulása a Bükk karsztos múltjához kapcsolódik.

A sziklafalakban kisebb üregek, barlangszerű képződmények és víz által kialakított felszíni formák figyelhetők meg. A terület nemcsak látványos, hanem természetismereti szempontból is értékes.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kő-közi tanösvénye a Szikla-forrást, a tavat, a Kőbánya-orom környékét és a szurdokot kapcsolja össze. A tanösvény bemutatja a délnyugati Bükk természeti és földtani értékeit.

Különleges érdekesség, hogy a Szikla-forrás környezetében ritka vörösmoszat is előfordul. A nedves, árnyékos sziklakörnyezet számos olyan élőlénynek biztosít megfelelő életfeltételeket, amelyek a Bükk más részein kevésbé gyakoriak.

Vöröskő-forrás – amikor a Bükk vizet lövell az ég felé

Felsőtárkány környékének egyik legkülönlegesebb természeti jelensége a Vöröskő-forrás. Ez nem egész évben működő forrás: elsősorban a téli hóolvadást követő időszakban, illetve nagyobb esőzések után aktivizálódik.

A Bükk mészkőhegységének belsejében összegyűlő karsztvíz megfelelő vízállás esetén nagy erővel tör a felszínre. A látvány olyan, mintha egy természetes szökőkút működne az erdő közepén. A víz a forrásból magasra emelkedik, majd legyezőszerűen hullik vissza a környező medencébe.

A forrás általában évente két-három hónapon keresztül aktív, de működésének időtartama az időjárástól és a csapadék mennyiségétől függ. Szárazabb időszakban teljesen elapadhat.

A Vöröskő-forrás felkeresése különösen tavasszal lehet emlékezetes kirándulás. A Stimecz-háztól gyalogosan, a Vöröskő-völgyön keresztül közelíthető meg. A környék tanösvénye a Bükk élővilágát és földtani értékeit is bemutatja.

Erdei kisvasúttal a Bükk belsejébe

A felsőtárkányi kirándulások egyik hagyományos élménye az Állami Erdei Vasút. A kisvasút a településről indulva az erdők között halad, és olyan területekre viszi el az utasokat, amelyek gyalogosan hosszabb túrával érhetők el.

Az útvonal fontosabb állomásai a Felsőtárkány-Fűtőház, a Szikla-forrás, az Egeresvölgy–Varróház és a Stimecz-ház. A teljes vonal hossza körülbelül 5,3 kilométer.

A Varróház megálló közelében található az Egeresvölgyi Vadaspark, ahol az erdei állatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A végállomásnál, a Stimecz-háznál pihenőhely és erdei tanösvény várja a kirándulókat.

A kisvasút különösen a gyermekes családok számára lehet vonzó program, hiszen maga az utazás is része a kirándulásnak.

Fontos azonban, hogy a vasút szezonálisan közlekedik. Az EGERERDŐ Zrt. 2026. október 28-i tájékoztatása szerint a felsőtárkányi járatok november 1-jéig közlekedtek, ezt követően megkezdődött a téli karbantartási időszak. A következő szezon indulásáról és az aktuális menetrendről az EGERERDŐ honlapján érdemes tájékozódni.

Felsőtárkány története – középkori település és elpusztult kolostor

A község múltja jóval régebbre nyúlik vissza, mint azt a mai kirándulóhelyek alapján gondolnánk. Felsőtárkány első okleveles említése 1261-ből származik, amikor Oltarkan, illetve Feltarkan néven szerepelt az írásos emlékekben.

A középkorban a település két részből, Alsó- és Felsőtárkányból állt. A 14. században jelentős egyházi központ is kialakult a környéken: 1330 és 1350 között II. Miklós egri püspök a Segedelem-völgyben kolostort építtetett a karthauzi szerzetesek számára.

A középkori Felsőtárkány a mai település helyétől északabbra feküdt. A török pusztítás után ez a településrész már nem népesült be újra, az egykori kolostor pedig romokban maradt.

Az 1552-es török hadjárat Alsótárkányt is elpusztította, ez a településrész azonban 1577-től újranépesült. A falu neve a 17. század végére véglegesen Felsőtárkány lett.

A település történelmének további érdekessége, hogy lakóinak megélhetésében hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszott az erdő. A fakitermelés, a faanyag fuvarozása, a mész- és faszénégetés, valamint a kőbányászat mind fontos helyi foglalkozásnak számítottak.

A harangozóházból lett tájház

A község kulturális értékei közül érdemes felkeresni a Felsőtárkányi Tájházat is, amely a Fő út 198. szám alatt, a katolikus templommal szemben található.

Az épület eredetileg parasztház volt, később harangozóházként szolgált. Az 1900-as évek elejétől a harangozó és családja lakott benne, innen ered a helyiek által használt elnevezés.

Az épületet 2010-ben felújították, majd néprajzi gyűjteményként nyitották meg. A látogatók megismerkedhetnek a régi falusi élet mindennapjaival, a helyi népviselettel, a hagyományokkal és a korabeli használati tárgyakkal.

A tájház nem csupán egy régi épület, hanem a település közösségi emlékezetének fontos őrzője is.

Kirándulás, túrázás és aktív kikapcsolódás

Felsőtárkány nemcsak a tóparti pihenésről szól. A környező erdők számos túraútvonalat kínálnak, amelyek között rövidebb családi séták és komolyabb erdei kirándulások is megtalálhatók.

A Vár-hegyi tanösvény a környék egyik érdekes túracélpontja. A magaslatról szép kilátás nyílik a Tárkányi-medencére és a környező hegyekre. A környék történelmi múltja is figyelemre méltó, hiszen a Várhegyhez és környezetéhez egykori erődítmények emlékei kapcsolódnak.

A település a kerékpárosok számára is jó kiindulópont, a Bükk irányába pedig számos további kirándulási lehetőség nyílik.

Az aktívabb programok kedvelői számára külön érdekesség a környék via ferrata útvonala is, amely a Bükk mászóútjainak világába enged betekintést.

Egy nap Felsőtárkányban

Felsőtárkány egyik legnagyobb értéke, hogy a természet, a történelem és a kikapcsolódás egymáshoz közel találkozik. A tóparti séta, a Kő-köz felfedezése, a Szikla-forrás megtekintése, a tanösvények bejárása vagy egy hosszabb erdei túra mind tartalmas programot kínál.

Aki pedig több időt szán a környékre, annak érdemes a Vöröskő-forrást, a tájházat és a Bükk további kirándulóhelyeit is felvennie a tervei közé.

Egerből néhány kilométert megtéve egy egészen más világba érkezünk: a Bükk erdőségei, a mészkősziklák, a források és a csendes erdei utak olyan kikapcsolódást kínálnak, amelyért nem kell messzire utazni.

Felsőtárkány valóban a Bükk egyik legszebb kapuja, és jóval több egy tóparti kirándulóhelynél.

Források

[ Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi bejegyzés: a témakeresés során nem találtam ellenőrizhető találatot. ]

Felsőtárkány hivatalos honlapja – településtörténet

Felsőtárkány hivatalos honlapja – látnivalók

Bükki Nemzeti Park – Kő-köz tanösvény

Bükki Nemzeti Park – Szikla-forrás

Felsőtárkány – Vöröskő-forrás

Felsőtárkány – Tájház

EGERERDŐ – 2026. évi kisvasúti menetrend

EGERERDŐ – Erdei vasutak, aktuális menetrendek

Borítókép: Felsőtárkány természeti környezete – Fotó: Zoltán Sándor Megyeri

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
Következő
This is the most recent post.
Előző
Régebbi bejegyzés
 
Top