Eger régi házai nemcsak építészeti emlékek, hanem egykori lakóik, mesterségeik és családjaik történetét is megőrizték. A Kertész utca 3. szám alatt álló Kötélverő-ház különösen érdekes példája ennek. Elnevezése egy egri iparoscsaládhoz, a Valent testvérekhez kötődik, akik kötélkészítő mesterek voltak. A ház múltjában azonban több tulajdonosváltás, öröklés és egy kevésbé ismert családi történet is szerepel.
Honnan ered a Kötélverő-ház elnevezés?
Az épület hosszú időn keresztül lakóházként működött. Különböző, a város életében ismert egri iparoscsaládok lakták, legutóbb pedig a Valent család birtokában volt. A köztudatban innen maradt fenn a Kötélverő-ház elnevezés.
A név könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az épületben egykor kötélkészítő műhely működött. A családi visszaemlékezés azonban pontosítja ezt a történetet: Valent Gyula elmondása szerint a házban soha nem gyártottak kötelet. A család egyes tagjai, valamint a legények a ház boltozott helyiségében laktak, a tényleges műhelyük viszont a város más részén működött.
Vagyis a Kötélverő-ház neve nem az épületben folytatott termelésre, hanem az ott élő mestercsalád foglalkozására utal.
A Káló családtól a Valent testvérekig
Az eddig ismert tulajdonosi adatok szerint az ingatlan egyik legkorábbi ismert birtokosa Káló József volt, aki az 1890-es évek körül rendelkezett a házzal.
1897-ben, öröklés útján, a ház háromhatod része özvegy Káló Józsefné, született Nánásy Erzsébet tulajdonába került. A másik háromhatod részt a férj rokonsága váltotta meg, egyenlő arányban, pénzbeli ellenérték fejében.
A tulajdonrészek így Káló Rózsa – Subich Gézáné –, Káló Mária – Czekkel Jánosné –, valamint testvérük, Káló Jenő között oszlottak meg.
A következő évtizedekben ismét gazdát cserélt az ingatlan. Ifjabb Jakab Ignác vásárolta meg, de két év elteltével továbbadta. 1922-ben vétel útján Ádám János tulajdonába került.
A ház történetének meghatározó fordulópontja 1931-ben következett el, amikor a Valent testvérek megvásárolták az épületet. A tulajdonosok Valent Miklós, Valent Gyula és Valent Kálmán voltak.
Ettől kezdve kapcsolódik össze igazán a ház neve a kötélkészítő mesterséggel.
A Valent család és a kötélkészítő mesterség
A Valent testvérek kötélkészítő mesteremberek voltak. Munkájuk révén a család neve összefonódott ezzel a hagyományos iparosmesterséggel, és az általuk lakott ház is a mesterség után kapta a közismert elnevezését.
A kötélverés régi kézműves foglalkozás volt. A kötélkészítő mesterek különböző rostos alapanyagokból, megfelelő sodrással és összefonással állítottak elő köteleket. A mesterséghez szaktudás, megfelelő hely és hosszabb munkaterület kellett.
A Kertész utcai lakóház azonban nem műhelyként szolgált. A Valent család tagjai és a náluk dolgozó legények közül többen itt laktak, miközben a kötélkészítés másik városi helyszínen zajlott.
Ez a családi visszaemlékezés azért is fontos, mert különbséget tesz a ház tényleges funkciója és a később ráragadt elnevezés között.
Egy korábbi korszak emléke: a tímárok
A ház múltjáról egy másik érdekes családi emlék is fennmaradt. Valent Kálmán, aki az 1970-es években bekövetkezett haláláig utolsóként lakott az épületben, úgy tudta, hogy a ház első tulajdonosai tímárok lehettek.
Ez az adat egyelőre családi visszaemlékezésként kezelhető, nem bizonyított tulajdonosi vagy foglalkozási tényként.
A tímárok a bőr kikészítésével foglalkoztak. Mesterségük Eger régi kézművesiparának is része volt, így a feltételezett korai tulajdonosok foglalkozása egy újabb réteget adhat az épület történetéhez.
Ha a családi emlék helytálló, a ház múltjában két különböző hagyományos iparosmesterség is megjelenik: előbb a tímárság, később pedig a kötélkészítés.
Államosítás és a régi lakóház történetének lezárása
A tulajdonosi nyilvántartás utolsó bejegyzése Valent Erzsébet nevét őrizte. Az épületet 1952-ben államosították, ezzel pedig lezárult a Valent család tulajdonosi időszaka.
A Kötélverő-ház története azonban nemcsak a tulajdonosok felsorolásából érdekes. A ház egykor egri iparoscsaládok otthona volt, falai között családtagok és mesterségbeli legények éltek, miközben a város más pontjain folyt a mindennapi munka.
A Kertész utca 3. ezért nem egyszerűen egy régi épület. Egy olyan egri család és mesterség emlékét őrzi, amelynek neve a házhoz kapcsolódva a városi emlékezetben is fennmaradt.
A Kötélverő-ház elnevezés mögött tehát nem egy egykori műhely, hanem egy család története áll. Ez teszi igazán érdekessé az épület múltját: egy régi egri iparosdinasztia emléke maradt fenn benne, még akkor is, ha a kötelek valójában soha nem a ház falai között készültek.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó helytörténeti írások: Eger városrészeinek és régi utcáinak története
Agria 33. – Heves Megyei Múzeumok Évkönyve, 157. oldal, Fodor László: Kötélverő-ház, Kertész utca 3.
Borítókép: A Kötélverő-ház a Kertész utca felől, az 1997 előtti helyreállítást megelőző állapotában. Fotó: Fodor László.