A Dobó téren álló szoborcsoport Eger egyik legismertebb jelképe. A kivont karddal magasodó várkapitány, a mellette harcra készülő vitéz és a követ hajító egri nő alakját szinte mindenki ismeri. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a három figura megformálásához Strobl Alajos nem kizárólag történelmi ábrázolásokra és saját művészi elképzeléseire támaszkodott. Két mellékalaknak ugyanis valóságos, a szobrász korában élő ember adta az arcát: Mekcsey István modellje Breznay Imre, a várvédő egri nőé pedig Hajdú Róza lett.
Az 1907. augusztus 18-án felavatott alkotás így nemcsak az 1552-es várvédelem emlékműve, hanem két, a századforduló idején élt ember arcvonásait is megőrző műalkotás.
Dobó István – egy történelmi személyiség arca
A szoborcsoport központi alakjának megformálása különleges feladatot jelentett Strobl Alajos számára. Dobó István több mint három évszázaddal korábban élt, ezért a szobrásznak nem állt rendelkezésére olyan hiteles, részletes képi ábrázolás, amelyből minden arcvonást pontosan rekonstruálhatott volna.
Strobl azonban alaposan felkészült a munkára. Többször ellátogatott Egerbe, tanulmányozta a várat és az ott őrzött történelmi emlékeket. Különösen fontos segítséget jelentett számára Dobó István síremlékének fedőlapja, amelyről a Setét kapuban gipszmintát is készíthetett.
A szarkofág fedőlapja eredetileg Dobóruszkán, a várkapitány síremlékén volt. Pyrker János László érsek idején, feltehetően 1832–1833-ban került Egerbe. A történet szerint Buttler János földbirtokos azért ajándékozta az értékes emléket az érseknek, hogy válópere során kedvezőbb helyzetbe kerüljön. A szándékolt előny azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A síremlék fedlapja később Strobl számára vált különösen értékessé. A szobrász a gipszminta és a várban szerzett benyomásai alapján alakította ki Dobó ruházatát, páncélját és fegyverzetét.
A történet további érdekessége, hogy a Dobó-szarkofág fedlapjából három változat is létezik. Az eredeti Egerben látható, egy másik példány visszakerült Dobóruszkára, a harmadik pedig Strobl gipszmintája alapján készült, és a szlovákiai Királylehotán, az egykori Strobl-villa falában található.
Mekcsey István alakjában Breznay Imrét ismerhetjük fel
A szoborcsoport egyik mellékalakja Mekcsey István, aki Dobó István várnagytársaként vett részt az 1552-es ostrom védelmi munkálataiban.
Strobl Alajos a történelmi személy megformálásához Breznay Imrét választotta modellnek. Breznay Imre (1870–1944) Eger közéletének ismert és meghatározó személyisége volt.
Nem csupán a város egyesületi életében vállalt szerepet, hanem hely- és irodalomtörténészként, újságíróként, valamint országos és helyi lapok vezetőjeként is tevékenykedett. Városi képviselőként szintén részt vett Eger közéletében.
Jellegzetes bajuszos arca felkeltette Strobl figyelmét. A szobrász kitartóan igyekezett megnyerni Breznayt a feladatra, míg végül ő lett Mekcsey alakjának modellje.
A hasonlóság különösen jól megfigyelhető, ha egymás mellé helyezzük Breznay Imre korabeli fényképét és a Dobó-szoborcsoport Mekcseyt ábrázoló alakját.
A várvédő egri nő modellje: Hajdú Róza
A nőalak megformálásához Strobl Alajos szintén élő modellt keresett. Választása Hajdú Rózára (1882–1968) esett, aki a századforduló idején már ismert modellnek számított a magyar szobrászok körében.
Hajdú Rózát több neves művész is felkérte különböző nőalakok megformálásához. Zala György és Róna József mellett Strobl Alajos is dolgozott vele.
Korábban olyan jelentős alkotások elkészítésénél is közreműködött modellként, mint a mai Hősök terén álló Millenniumi emlékmű egyes alakjai, illetve Mária Terézia szobra.
Amikor Strobl 1906-ban a Dobó-szoborcsoport kisebb és gipszmintáit készítette, Hajdú Róza 24 éves volt. Az ő arcvonásai alapján formálta meg a várvédő egri nőt, aki a kompozícióban követ hajít a török támadók felé.
Hajdú Róza hosszú életet élt, 86 éves korában, 1968-ban hunyt el.
Egy szoborcsoport, három különböző történet
A Dobó-szobor három alakja mögött három eltérő történet húzódik meg. Dobó István esetében a történelmi emlékek és a szarkofág fedőlapja segítette a szobrászt, Mekcsey alakját Breznay Imre arcvonásai ihlették, a várvédő egri nő megformálásához pedig Hajdú Róza szolgált modellként.
Strobl Alajos alkotása 1907 óta meghatározó része Eger városképének. A szoborcsoport nem egyszerűen az 1552-es ostrom hőseinek állít emléket: a mellékalakok révén a XX. század eleji egri és fővárosi művészeti élet egy-egy szereplőjének emlékét is továbbörökíti.
Amikor legközelebb a Dobó téren állunk meg a szobor előtt, érdemes a két mellékalak arcát is alaposabban szemügyre venni. A bronzba öntött történelmi jelenet mögött ugyanis valódi emberi történetek rejtőznek.
Források
Minden, ami Eger: Dobó István tér elnevezés és története
Minden, ami Eger: Séta a város szívében – Dobó István tér, Dobó utca, Minaret, Servita templom, Piac
Egri Magazin, 2014. októberi különszám – Turay Zoltán: Szobormustra
Borítókép: Strobl Alajos Dobó István-szoborcsoportja a Dobó téren. Fotó: Szinok Gábor.
