Egerben akadnak olyan épületek, amelyek mellett naponta elmegyünk, mégsem ismerjük igazán a történetüket. Ilyen a Trinitárius utca végén álló, az egriek által csak Rossztemplomnak nevezett különleges barokk épület is. Valaha szerzetesek imádkoztak falai között, később katonai raktár és laktanya lett belőle, működött benne mozi, sőt szórakozóhely is. Ma Templom Galériaként a képzőművészetnek ad otthont.
A különös elnevezés mögött egy több évszázados, fordulatokban gazdag történet húzódik meg. Az épület ugyanis nem azért kapta a Rossztemplom nevet, mert rosszul építették meg, vagy mert ne lett volna igazi templom. A név sokkal inkább az egykori trinitárius rend és az épület hányatott sorsára emlékeztet.
A trinitárius szerzetesek érkezése Egerbe
A trinitárius rend 1717-ben telepedett le Egerben, Erdődy Gábor püspök támogatásával. A szerzetesek a városfalon kívül álló, Szentháromság tiszteletére emelt kápolnát kapták meg, amely egy temető mellett helyezkedett el.
A rend célja a keresztény foglyok kiváltásának segítése volt, ezért Magyarországon fehér barátokként is ismerték őket. Egerben is megkezdték saját templomuk és kolostoruk felépítését.
A templom tervezését a prágai barokk építészet jelentős alakjához, Kilian Ignaz Dientzenhoferhez kötik. Az építkezés az 1730-as években indult, de a munkálatok nem haladtak zavartalanul.
Az 1763-as tűzvész és a templom elkészülése
Az épület történetének egyik meghatározó eseménye az 1763-as egri tűzvész volt. A még befejezetlen templom súlyos károkat szenvedett, ezért az építkezés és a helyreállítás elhúzódott.
Végül 1771-ben készült el annyira, hogy május 26-án megtarthatták benne az első ünnepélyes istentiszteletet.
A szerzetesek azonban nem sokáig használhatták rendeltetésszerűen az épületet. II. József 1784-ben feloszlatta a trinitárius rendet. A kolostor és a templom berendezési tárgyait elárverezték, az épület pedig elveszítette eredeti egyházi szerepét.
Templomból raktár, majd katonai laktanya
A rend megszűnése után az épületet először raktározási célokra hasznosították. 1804-ben a Haditanács birtokába került, és katonai élelmezési raktárat alakítottak ki benne.
Később laktanyává alakították át. A város számára ez még kedvezőnek is számított, hiszen a katonai elhelyezés révén csökkent a lakosságra nehezedő beszállásolási kötelezettség.
A volt szerzetesi épület így egészen más életet kezdett. A templom és a kolostor egykori vallási rendeltetését katonai használat váltotta fel. A Rossztemplom-kaszárnya egészen 1945-ig szolgálta a hadsereget.
A hosszú katonai időszak azonban nem kedvezett az épület állapotának. A fenntartására és megóvására nem jutott elegendő pénz, így az egykori templom fokozatosan leromlott.
Mozi, színház és szórakozóhely a barokk falak között
Az épület története a második világháború után újabb fordulatot vett. A műemléki értékek megőrzése érdekében 1958-ban megkezdődött a felújítása, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség irányított.
A helyreállítás után nem kapta vissza eredeti egyházi funkcióját. A Gárdonyi Géza Színház átépítése idején a társulat is használta az épületet, később pedig Eger második filmszínháza, a Bródy mozi működött itt.
A különleges belső tér és a hatalmas falfelületek egészen más hangulatot adtak a vetítéseknek, mint egy hagyományos moziteremnek. A barokk templom falai között filmeket néztek, találkoztak és szórakoztak az egriek.
A későbbi évtizedekben szórakozóhely, diszkó is működött az épületben. Kevés olyan egri műemlék van, amely ennyiféle szerepet töltött be az évszázadok során.
Templom Galéria – új élet a régi falak között
A rendszerváltozás után ismét felújították az épületet, és a belső teret kiállítások rendezésére alakították át.
2008 januárja óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ működteti kiállítótérként az egykori trinitárius templomot. A Templom Galéria a honi kortárs képzőművészet bemutatásának egyik különleges egri helyszíne lett.
A mintegy 650 négyzetméteres kiállítótér különlegessége éppen az eredeti templomtér nagyságában rejlik. A magas falak, a nagy belmagasság és a felülről érkező természetes fény olyan környezetet teremtenek, amelyben a nagyméretű műalkotások is megfelelően érvényesülhetnek.
A galéria nem hagyományos kiállítóterem. A szakrális célra kialakított tér és a kortárs művészet találkozása sajátos hangulatot ad az itt rendezett tárlatoknak.
Mi lesz a Rossztemplom jövője?
A Templom Galéria története napjainkban is folytatódik. Eger város fejlesztési dokumentumaiban már megjelent az épület funkcióváltó felújításának terve is.
A városi stratégiai dokumentum a 2026-os időszakhoz kapcsolódó előkészítési feladatként említi a Templom Galéria fejlesztését. A koncepció az úgynevezett épület az épületben megoldással számol: a nagy templombelső értékeinek megőrzése mellett több szinten kialakítható, korszerű, többfunkciós tér létrehozását célozza.
A tervek szerint a földszinten kiállítótér és akár 320–350 fő befogadására alkalmas előadóterem, a további szinteken multimédiás, kamaratermi és művészetpedagógiai helyiségek kaphatnának helyet.
Fontos, hogy ez fejlesztési elképzelés, nem egy már befejezett beruházás. A jövő egyik nagy kérdése, hogyan lehet a műemléki értékeket megőrizve új lehetőségeket teremteni az épület számára.
Egy templom, amely mindig új életet kezdett
A Rossztemplom Eger egyik legkülönlegesebb épülete. Története jól mutatja, hogy egy műemlék sorsa nem feltétlenül ér véget azzal, hogy elveszíti eredeti funkcióját.
A trinitárius szerzetesek templomából katonai raktár, laktanya, mozi, szórakozóhely, majd galéria lett. A falak közben megmaradtak, és ma is őrzik az egymást követő korszakok emlékeit.
A Trinitárius utca végén álló épületet érdemes közelebbről is megismerni. Nem csupán egy régi templomot látunk benne, hanem Eger történetének egy olyan darabját, amelynek falai között több mint két és fél évszázad változásai hagytak nyomot.
Források
Minden, ami Eger – 5 dolog, amit nem tudtál Egerről
Minden, ami Eger – Szépasszony-völgyi kirándulás
Egri Kulturális és Művészeti Központ – Templom Galéria
Eger város – Fejlesztési stratégia, Templom Galéria
Heves vármegyei történeti háttér – Eger, Rossztemplom
Borítókép: Az egri Rossztemplom, mai nevén Templom Galéria. Fotó: Szinok Gábor