Egertől mindössze tíz kilométerre, a Bükk déli kapujában fekszik Noszvaj, amely Heves megye egyik legsokoldalúbb kirándulóhelye. A település különlegessége, hogy viszonylag kis területen találkozik a főúri múlt, a hagyományos falusi építészet, a tufába vájt egykori lakóhelyek, a borospincék világa és a Bükk erdős tájainak természeti értékei. Aki Noszvajra érkezik, nem csupán egy kastélyt vagy egy különleges kirándulóhelyet talál: egy olyan települést ismerhet meg, amelynek története szorosan összefonódik a Bükkalja sajátos kőkultúrájával és népi hagyományaival.
A falu az elmúlt években a belföldi turizmus egyik ismert célpontjává vált. Vendégházak, különleges szálláshelyek, gasztronómiai programok, borospincék és természetjáró lehetőségek várják az érkezőket. Noszvaj azonban nemcsak az új turisztikai kínálat miatt érdekes: történelmi épületei, régi portái és megőrzött hagyományai önmagukban is értékesek.
Noszvaj, a Bükkalja egyik jellegzetes települése
Noszvaj az Egri járásban, a Bükk déli lejtőinek közelében, a Kánya-patak völgyében található. Egerből rövid autóúttal elérhető, de a település földrajzi helyzete miatt a Bükkalja más falvaival, így Szomolyával, Cserépváraljával, Cserépfaluval és Bükkzsérccel is könnyen összekapcsolható kirándulási célpont.
A környék arculatát a vulkáni eredetű kőzetek, a dombvidéki szőlőterületek, az erdők és a völgyek határozzák meg. A könnyen faragható riolittufa évszázadokon keresztül fontos építőanyagként szolgált. A helyiek nemcsak házakat és pincéket alakítottak ki belőle, hanem a település egyik legismertebb örökségét, a barlanglakásokat is.
Noszvaj fejlődésében a mezőgazdaság, a szőlőművelés és a bortermelés mellett a birtokos családok is jelentős szerepet játszottak. A település történetének egyik leglátványosabb emléke a De la Motte-kastély, amely a 18. századi főúri építészet világát idézi.
A De la Motte-kastély – a noszvaji barokk építészet különleges emléke
Noszvaj legismertebb műemléke a De la Motte-kastély, amely a magyar késő barokk és copf kastélyépítészet egyik különleges alkotása. Az épület 1774 és 1778 között készült, eredetileg a Szepessy család megrendelésére. A kastély építtetőjeként Szepessy Sámuelt tartják számon, a terveket pedig a források Povolni János nevéhez kapcsolják.
A család 1782-ben értékesítette az elkészült épületet Vécsey Annának, aki később de la Motte Antal felesége lett. A kastély közismert elnevezése is ehhez a családi kapcsolathoz kötődik. Az új birtokosok idején folytatódott az épület belső tereinek kialakítása és díszítése.
A kastély különlegességét nem kizárólag a külső megjelenése adja. A belső terek festett mennyezetei, faldekorációi, a kápolna és a díszterem egyaránt értékes művészettörténeti emlékek.
Az emeleti előtér mennyezetén Kracker János Lukács 1778-ban készült, Auróra diadalmenetét ábrázoló freskója látható. A falakon római istenségek alakjai jelennek meg. A díszterem mennyezetfestménye a bor élvezetét idézi, Szikora György egri festő munkájaként. A termet festett díszítőelemek, virágfüzérek és a copf stílusú cserépkályha teszik különlegessé.
A földszinten kápolna is található, amelyet 1802-ben alakítottak ki. Eredetileg a család vallási életét szolgálta, de a falu katolikus lakói is látogatták.
A kastély története a 19. században több tulajdonosváltással folytatódott. 1869-ben Steinhauser István vásárolta meg az épületet és a hozzá tartozó birtokot. Leánya, Berta házasságával a kastély a Gallasy családhoz került. A család a 20. század elejéig használta lakóhelyként.
A második világháború után az épület állapota jelentősen romlott. Az 1956–1957-es helyreállítás során az épületet üdülő céljára rendezték be, és megkezdődött a történeti díszítések restaurálása. 1972-től Heves megye tanácsa vette át a kastélyt, amelynek helyreállítása és műemléki bemutatása tovább folytatódott.
A kastélyhoz tartozó park szintén fontos része az együttesnek. A terület egyik különleges építménye az 1810 körül kialakított télikert, amelyhez egykor a növények gondozását szolgáló épület is kapcsolódott.
A kastély ma kiállítással és látogatási programokkal várja az érdeklődőket. A hivatalos turisztikai tájékoztató szerint a 2026. szeptember 8-tól érvényes rend alapján hétfőn, kedden és szerdán zárva tart, csütörtöktől vasárnapig 10 és 16 óra között látogatható. Szombaton és vasárnap 11 órakor zenés tárlatvezetést is tartanak. A felnőtt belépő 2500 forint, a barokk zenés idegenvezetéssel együtt 3500 forint. A kedvezményes jegyek ára 2000, illetve 3000 forint. Rendezvények idején a látogatási rend változhat.
A barlanglakások – amikor a tufakőzet adott otthont az embereknek
Noszvaj egyik legjellegzetesebb öröksége a település délkeleti részén, az egykori Betlehem utcában található barlanglakások együttese. A helyiek által Pocemnek nevezett terület a Bükkalja sajátos földalatti építészetének egyik legismertebb emléke.
A riolittufa könnyen megmunkálható kőzet, ezért az itt élők évszázadokon keresztül alakítottak ki benne lakóhelyeket, pincéket és gazdasági helyiségeket. Ezek a lakások nem egyszerűen tárolóhelyiségek voltak: valódi otthonként szolgáltak, ahol családok éltek, dolgoztak és gazdálkodtak.
A barlanglakások története különösen fontos része a település társadalomtörténetének. A 19. században és még a 20. században is sok család élt ilyen földbe vájt lakóhelyeken. A barlanglakás nem romantikus turisztikai különlegességként született, hanem a helyi adottságokhoz és az ott élők anyagi lehetőségeihez igazodó lakhatási forma volt.
A Minden, ami Eger korábbi írásában, a Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlanglakásokban – ma különleges örökségként őrzik őket című cikkben is bemutattuk ezt az életformát. Az összeállítás történeti adatokkal érzékelteti a barlanglakások egykori jelentőségét: 1862-ben 64 család élt Noszvaj pincelakásaiban, 1930-ban pedig 70 barlanglakásban 249 embert tartottak számon.
A Pocem ma már nem hagyományos lakónegyed, és nem is klasszikus, berendezett tájház. Az egykori lakóterek új funkciót kaptak: a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep alkotóhelyévé váltak.
A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület 1997-ben vette át a területet. Az alkotók feltárták a régi udvarokat, utakat és belső tereket alakítottak ki, valamint olyan művészeti környezetet hoztak létre, amelyben a természet és az emberi alkotómunka szorosan összekapcsolódik.
A művésztelep tevékenysége a szobrászattól a természetművészetig, a kézműves foglalkozásoktól az oktatási programokig terjed. A helyszín így egyszerre őrzi az egykori földalatti építészet emlékét és ad teret a kortárs művészetnek.
A látogatás előtt érdemes ellenőrizni a hivatalos tájékoztatást, mert a nyitvatartás évszakonként változhat. A jelenlegi téli rend szerint a terület naponta 10 és 16 óra között látogatható. A felnőtteknek 1000, a 6–18 éves korosztálynak 500 forint adományjeggyel lehet belépni, hat év alatt ingyenes. Fizetni kizárólag készpénzzel lehet. A terület nem akadálymentesített, a terepen óvatos közlekedés szükséges.
A Gazdaház – a hagyományos falusi élet emlékei
A kastély és a barlanglakások mellett Noszvaj népi építészeti öröksége is figyelmet érdemel. Ennek egyik fontos helyszíne a Gazdaház, amely a település hagyományos paraszti életének tárgyi és építészeti emlékeit őrzi.
A régi falusi lakóházak kialakítása szorosan igazodott a gazdálkodás igényeihez. A lakóterek mellett a kamrák, gazdasági helyiségek és udvarok is a mindennapi élet részét képezték. A Gazdaházban a látogatók megismerhetik, hogyan élt egy módosabb földműves család, milyen tárgyakat használtak, és miként szervezték a háztartásukat.
Az épület és az udvar a település hagyományőrző rendezvényeinek is helyszíne. A régi kemencék, a házi ételek készítése és a helyi termékek bemutatása révén a Gazdaház nem csupán múzeumi emlék, hanem a noszvaji közösségi élet egyik fontos színtere is.
A Minden, ami Eger korábbi Noszvaj Top 9 látnivaló összeállítása is bemutatta a Gazdaházat, a település más nevezetes helyszíneivel együtt.
A Magtár – a gazdálkodás és a borászat épített emléke
Noszvaj központjában a Magtár épülete is megér egy megállót. Az 1780-as években emelt épület eredeti rendeltetése a mezőgazdasági termények, elsősorban a gabona tárolása volt.
A régi gazdasági épület ma már más funkciókat is betölt, és a település turisztikai kínálatának részeként kapcsolódik a vendéglátáshoz és a helyi értékek bemutatásához.
A Magtár története jól példázza, hogyan változtak meg a falusi gazdálkodás épületei az elmúlt évszázadokban. Egykor a mezőgazdasági termeléshez szükséges tárolóhely volt, napjainkban pedig a régi építészeti értékek újrahasznosításának egyik példája.
Noszvaj pincesorai – a Bükkalja borkultúrája
Noszvaj történetéhez a szőlőművelés és a borászat is hozzátartozik. A településen több pincesor található, amelyek a Bükkalja hagyományos pinceépítészetének emlékei.
A pincék kialakításához itt is felhasználták a könnyen faragható tufakőzetet. A földbe vájt vagy részben a domboldalba mélyített pincék megfelelő környezetet biztosítottak a bor tárolásához.
A település pincesorai között a Szomolyai és Jókai úti, a Kőporosi, az Imányi, az Emődi, a Kis-Imányi és a Mátyás téri pincéket is megtaláljuk. A különböző pincecsoportok a település történeti szerkezetéhez és a szőlőműveléshez kapcsolódnak.
A noszvaji borkultúra az Egri borvidék tágabb világának része. A helyi borok mellett a környék gasztronómiai kínálata is fontos szerepet játszik a település turizmusában. A borospincék és a vendéglátóhelyek a kirándulások, hétvégi pihenések és helyi rendezvények kedvelt állomásai.
Aki Noszvajon jár, annak érdemes a pincéket nem pusztán vendéglátóhelyként szemlélni: ezek a domboldalakba vájt építmények a helyi gazdálkodás és a tájhoz alkalmazkodó építészet emlékei is.
Síkfőkút – a Kánya-patak völgyének kedvelt kirándulóhelye
Noszvaj északi részén található Síkfőkút, amely a település egyik legismertebb pihenő- és kirándulóövezete. A Kánya-patak völgyében fekvő területet erdők, források, tavak és kirándulóutak teszik vonzóvá.
Síkfőkút turisztikai fejlődése a 20. század első felében indult meg. Az 1930-as években az egri turisták és természetjárók kezdeményezésére egyre több figyelmet fordítottak a völgy természeti értékeire, a források környezetének rendezésére és a kirándulóhelyek kialakítására.
A terület egyik fontos emléke a Szent Imre-forrás és a hozzá kapcsolódó turistaház története. A Kánya-patak völgyében kialakított pihenőhelyek azóta is a környék természetjáróinak kedvelt célpontjai.
Síkfőkút ma üdülőövezetként is ismert. A tavak környéke, a nagy fák, a sétautak és a közeli vendéglátóhelyek egész évben kínálnak kikapcsolódási lehetőséget. A nyári időszakban a családok és pihenni vágyók keresik fel, más évszakokban pedig a túrázók és természetfotósok számára is vonzó célpont.
A Minden, ami Eger korábbi, Noszvaj-Síkfőkút – földi paradicsom a Kánya-patak völgyében című írása részletesebben is bemutatta a területet. A 2022-es Noszvaj a festői szépségű Kánya-patak völgyében című túrabeszámolónk pedig egy hosszabb útvonalat ismertetett, amely Síkfőkútról a Várkúti turistaház, a Kövesdi-kilátóhely, a Vasbánya-nyereg és a Novaji kunyhó érintésével vezet vissza a völgybe.
A Bükk erdei és a környék túraútvonalai
Noszvaj földrajzi fekvése miatt kiváló kiindulópont a Bükk déli részének felfedezéséhez. A környék erdős területei, völgyei és magasabb pontjai változatos kirándulási lehetőségeket kínálnak.
A hosszabb túrákat kedvelők Síkfőkútról a Várkúti turistaház irányába indulhatnak. A környék egyik szép panorámáját a Kövesdi-kilátóhely térsége kínálja. Az útvonal a Bükk erdős részein vezet keresztül, így a túrázók a település közvetlen környezetén túl a hegység belsőbb vidékeit is megismerhetik.
A környék természeti értékei között a források, az erdei élőhelyek és a Bükkalja különleges földtani képződményei is szerepelnek. A közelben található kaptárkövek a térség egyik legismertebb természeti és kultúrtörténeti értékcsoportját alkotják.
A Bükkalján a vulkáni eredetű tufakőzet nemcsak a barlanglakások kialakulását tette lehetővé, hanem a kaptárkövek létrejöttében is meghatározó szerepet játszott. Ezek a sziklaalakzatok a táj különleges örökségéhez tartoznak, és a térség több településén is megtalálhatók.
Református templom és a falu történeti utcái
Noszvaj épített öröksége nem merül ki a kastélyban és a barlanglakásokban. A település történeti központjában a régi lakóházak, a hagyományos porták és az egyházi épületek is fontos részei a faluképnek.
A református templom a helyi vallási és közösségi élet történetéhez kapcsolódik. A templom és környezete a település régi épített örökségének egyik fontos eleme.
A faluban sétálva érdemes figyelni a régi parasztházakra, a kőkerítésekre, az udvarokra és a hagyományos építészeti megoldásokra. A település arculata az elmúlt évtizedekben sokat változott, de több helyen még felismerhetők azok a részletek, amelyek a régi bükkaljai falvak hangulatát idézik.
A történeti épületek mellett új vendégházak, éttermek és különleges szálláshelyek jelentek meg. Noszvaj turisztikai fejlődésének egyik sajátossága, hogy a régi épített környezet és a modern pihenési lehetőségek egymás mellett vannak jelen.
Gasztronómia, lekvárok és kemencés hagyományok
Noszvaj gasztronómiája szintén fontos része a település mai arculatának. A helyi termékek, a házi lekvárok, a kemencében készülő ételek és a környék borai a hagyományos falusi vendéglátás értékeit idézik.
A noszvaji lekvárok különösen ismertek. A gyümölcsfeldolgozás és a házi befőzés hagyománya a helyi termelői kínálatban és a rendezvényeken is megjelenik. A település egyik jellegzetes őszi eseménye a Birsünnep, amely a birsalma és a belőle készített finomságok köré szerveződik.
A kemencés ételeknek szintén fontos szerepük van a noszvaji hagyományőrzésben. A Kemencés Nap alkalmával a helyi porták, csapatok és vendéglátók mutatják be a hagyományos sütési-főzési technikákat.
A Minden, ami Eger 2026-ban külön cikkben foglalkozott a rendezvénnyel: Kemencék illata járja be Noszvajt – szeptemberben ismét jön a Kemencés Nap. A birsalmához kapcsolódó hagyományokat pedig a Birsillat, lekvárok és őszi ízek – októberben újra Birsünnep Noszvajon című írás dolgozta fel.
A helyi gasztronómia nemcsak a fesztiválok idején kerül előtérbe. A település éttermei, vendéglátóhelyei és termelői piacai egész évben hozzájárulnak ahhoz, hogy Noszvaj a kirándulók mellett a gasztronómiai élményeket keresők számára is vonzó úti cél legyen.
A mai Noszvaj – vendégházak, különleges szállások és falusi turizmus
Az elmúlt években Noszvaj turisztikai kínálata jelentősen bővült. A hagyományos vendégházak mellett különleges szálláshelyek, erdei környezetben kialakított házak, lombházak és glamping lehetőségek is megjelentek.
A Nomád Hotel és Glamping, valamint a TreeHouses Noszvaj a település modern turisztikai arculatának ismert szereplői. A természetközeli szálláshelyek azok számára is vonzóvá teszik a falut, akik nem feltétlenül a hagyományos városnézést vagy a hosszú túrákat keresik, hanem nyugodt környezetben szeretnének pihenni.
A szálláshelyek mellett a helyi vendéglátás, a borászatok, a termelői piac és a kulturális programok is hozzájárulnak a település népszerűségéhez.
Noszvaj egyik előnye, hogy a különböző érdeklődésű látogatók is megtalálják a számukra megfelelő programot. A kastély és a barlanglakások a történelem és a művészet iránt érdeklődőknek kínálnak élményt, Síkfőkút és a Bükk erdei a természetjárókat várják, a pincesorok és a gasztronómiai rendezvények pedig a helyi ízek kedvelőinek jelentenek vonzerőt.
Hogyan juthatunk el Noszvajra?
Noszvaj Egerből körülbelül tíz kilométerre található. Autóval a környék településein keresztül könnyen megközelíthető. Budapest vagy Miskolc felől az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél érdemes letérni, majd Szomolyán keresztül lehet eljutni a faluba.
Tömegközlekedéssel Egerből autóbuszjáratokkal közelíthető meg, a távolabbról érkezőknek általában egri átszállással érdemes tervezniük.
A településen több látnivaló gyalogosan is összekapcsolható, de Síkfőkút és a faluközpont közötti kirándulásnál már érdemes az útvonalat és az időigényt előre megtervezni.
Noszvaj nem egyetlen látványosság miatt különleges
Noszvaj igazi értéke abban rejlik, hogy a településen a különböző történelmi korszakok és életformák emlékei egymás mellett maradtak fenn. A De la Motte-kastély a főúri világot idézi, a barlanglakások a bükkaljai szegényebb rétegek egykori lakhatási körülményeiről mesélnek, a Gazdaház a paraszti gazdálkodás tárgyi emlékeit őrzi, a pincesorok pedig a szőlőművelés és a bortárolás hagyományát képviselik.
Ehhez társul a Kánya-patak völgye, Síkfőkút erdei környezete, a helyi gasztronómia és az utóbbi években kialakult, sokszínű turisztikai kínálat.
A Minden, ami Eger az elmúlt években több alkalommal is foglalkozott Noszvajjal: bemutattuk a település látnivalóit, a Síkfőkút környéki kirándulóhelyeket, a barlanglakások történetét, valamint a helyi gasztronómiai rendezvényeket. Ezek az írások együtt is jól érzékeltetik, hogy Noszvaj nem csupán egy népszerű hétvégi úti cél, hanem a Bükkalja egyik értékes történeti és természeti örökséggel rendelkező települése.
Egertől alig néhány kilométerre olyan helyet találunk, ahol egyetlen kirándulás során a kastélyok világától a földbe vájt lakóhelyekig, a régi pincéktől az erdei turistautakig sokféle élmény vár. Noszvaj ezért nemcsak egy rövid kitérőt, hanem akár többnapos felfedezést is megér.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikkek
Noszvaj, ahol harapni való a levegő – a Poggyász is felfedezte a Bükk déli kapuját
Noszvaj Top 9 látnivaló – A bakancslistás helyek
Noszvaj-Síkfőkút – földi paradicsom a Kánya-patak völgyében
Noszvaj a festői szépségű Kánya-patak völgyében
Kemencék illata járja be Noszvajt – szeptemberben ismét jön a Kemencés Nap
Birsillat, lekvárok és őszi ízek – októberben újra Birsünnep Noszvajon
Külső források
Bors – Noszvaj, ahol megáll az idő: így varázsol el Bükkalja legszebb faluja
Noszvaj hivatalos turisztikai oldala – Látnivalók
De la Motte-kastély – hivatalos történeti és látogatási információk
Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep – Látogatóknak
De la Motte-kastély – Tündérkert Hotel
Borítókép: Noszvaj - Fotó: Németh András Péter / Bors archívum.