Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger Stadion utcája rövid összeköttetést teremt a Deák Ferenc utca és az Érsekkert között. A néhány száz méteres környék azonban több évszázad történetét őrzi. Egykor a Bukuli-árok vize haladt erre, a közelben püspöki kertek terültek el, később korcsolyázótó működött, majd sportpályák és stadion épült. Az utca mai arculata az Érsekkert és Eger sportéletének átalakulásával együtt formálódott.

A Stadion utca helyén egykor a Bukuli-árok folyt

A mai Stadion utca környékének története szorosan összefügg a Bukuli-árokkal. A vízfolyás a Hajdú-hegy felől érkező csapadékvizet vezette a Deák Ferenc utca irányán keresztül az Érsekkert felé, egészen az egykori korcsolyázótó környékéig.

Az árok fölött egykor kőhíd ívelt át. A helyi történeti hagyomány szerint a Bukuli nevet Bukuli Márton gazdaember után kapta, aki a mai Grónay utca környékén lakott.

A vízfolyás és a híd mára eltűnt, a terület beépítése és rendezése azonban nem szakította meg teljesen a kapcsolatot a régi városszerkezettel.

A Stadion utca korábbi neve Levente utca, majd Nagy József utca volt. Mai elnevezése már a közvetlen közelében kialakult sportlétesítményekhez kapcsolódik.

Az Érsekkert és a Stadion utca kapcsolata

A terület másik meghatározó története az Érsekkert kialakulásához kötődik.

A püspöki kert elődjét Erdődy Gábor püspök vadaskertjéből alakították ki, majd Barkóczy Ferenc püspök idején formálódott rendezett díszkertté. Eszterházy Károly püspök 1769-ben a kert körülkerítéséről is gondoskodott.

A kertfalakhoz több díszes bejárat tartozott. A Stadion utca felőli nyugati kapu különösen értékes építészeti emlék. Az 1796-ban készült kapu kovácsoltvas szerkezete Fazola Lénárd munkájához kapcsolódik.

A kapu két oldalán tagolt kőpilléreket találunk, amelyeket párkányos fedőelemek és gömbdíszek koronáznak. A történeti kert egyik régi bejárata ma is ezen az oldalon fogadja az Érsekkert látogatóit.

1919-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek megnyitotta a kertet a város lakói előtt. Ettől kezdve az egykori egyházi magánkert fokozatosan a városi közösségi élet egyik fontos helyszínévé vált.

Korcsolyázótó a mai sportlétesítmények helyén

Az Érsekkert megnyitását követően a környék sportélete is fejlődésnek indult. Az első világháború végéig a kertben teniszpályák működtek, az 1920-as években pedig salakos sportpályát alakítottak ki.

A mai sportcsarnok és a stadion közötti területen korcsolyapálya-tó működött. A téli időszakban a befagyott tó a korcsolyázók kedvelt helyszíne volt.

A régi tó történetét Hevesy Sándor, Eger város főmérnökének mozgófilmje is megörökítette.

A terület átalakítása az 1930-as években már a stadionépítés gondolatát is felvetette. 1932-ben felmerült, hogy megfelelő földmunkák és vízelvezetés után ezen a helyen valódi stadiont lehetne kialakítani.

1938-ban megkezdték a Bukuli-árok kifolyójának rendezését. A nyugati rézsűt teraszosra alakították, 1939-re pedig elkészült a stadion ma is álló központi kapuja és a mellette található kőkerítés egy része.

A beruházás azonban a háború közeledtével és a pénzügyi források elapadásával félbeszakadt.

1954 – elkészült a városi stadion

A stadionépítés végül az 1950–1954 közötti második ötéves terv időszakában folytatódott. A munkálatok először társadalmi munkában, később az Útfenntartó Vállalat közreműködésével zajlottak.

Az egykori korcsolyázótó helyén 1954-re elkészült a Városi Stadion. A korabeli adatok szerint 3000 ülő- és 5000 állóhelyet alakítottak ki.

Az avatásra 1954. augusztus 20-án került sor. A programban atlétikai versenyek és labdarúgó-mérkőzés is szerepelt. Az Egri Fáklya az Ózdi Vasas ellen 1–0-s győzelemmel avatta fel az új létesítményt.

A stadion hamarosan az egri labdarúgás meghatározó helyszínévé vált.

Az egyik legemlékezetesebb mérkőzést 1967. május 14-én rendezték, amikor az Egri Dózsa a Ferencvárost fogadta. A találkozó 2–4-es vendéggyőzelemmel zárult, a nézőszámot mintegy 18 ezerre becsülték.

Szentmarjay Tibor nevét viseli a stadion

A létesítmény 2011 augusztusában kapta meg Szentmarjay Tibor nevét. Az egykori Városi Stadion azóta Szentmarjay Tibor Városi Stadionként szerepel.

A stadion történetében a 2012–2013-as idény is fontos időszak volt, hiszen az Egri FC ekkor ismét az első osztályban szerepelt. A pálya azonban nem felelt meg minden NB I-es követelménynek, ezért a csapatnak a hazai mérkőzéseit Debrecenben kellett rendeznie. A létesítményen felújítási és korszerűsítési munkákat végeztek, többek között a vendégszektor és a világítás is megújult.

A stadion és a környező sportlétesítmények azóta is Eger sportinfrastruktúrájának fontos részei.

Stadion utca – ahol Eger múltja és sportélete találkozik

A Stadion utca története jól mutatja, hogyan változott meg Egernek ez a része az elmúlt évszázadokban.

A Bukuli-árok egykori vízfolyását felváltotta a rendezett városi környezet. A püspöki kert mellett sportpályák létesültek, a korcsolyázótó helyén pedig stadion épült. Az utca elnevezése is követte a környék változásait: Levente utcából Nagy József utca, majd Stadion utca lett.

A nyugati oldalon ma is áll az Érsekkert 1796-ban készült kovácsoltvas kapuja, a közelben pedig az egri sportélet több meghatározó helyszíne található.

A Stadion utca így nem csupán egy rövid belvárosi utca, hanem Eger vízrendezési, kerttörténeti és sporttörténeti múltjának fontos helyszíne.

Források

Minden, ami Eger – korábbi kapcsolódó tartalmak:

Ahol egykor víz folyt – a Stadion utca és az Érsekkert különleges története

Stadion utca története – Érsekkert

Szentmarjay Tibor Stadion rövid története

További források:

Egri Magazin – 2017. október, a stadion és a környék története

Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták

Eger város településrendezési dokumentációja – épített környezet, Érsekkert

HEOL – Többször beszakadt már az út a Három Farkas környékén

Borítókép: Stadion utca, Eger – Fotó: Szinok Gábor

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
Következő
This is the most recent post.
Előző
Régebbi bejegyzés
 
Top