Eger Stadion utcája rövid összeköttetést teremt a Deák Ferenc utca és az Érsekkert között. A néhány száz méteres környék azonban több évszázad történetét őrzi. Egykor a Bukuli-árok vize haladt erre, a közelben püspöki kertek terültek el, később korcsolyázótó működött, majd sportpályák és stadion épült. Az utca mai arculata az Érsekkert és Eger sportéletének átalakulásával együtt formálódott.
A Stadion utca helyén egykor a Bukuli-árok folyt
A mai Stadion utca környékének története szorosan összefügg a Bukuli-árokkal. A vízfolyás a Hajdú-hegy felől érkező csapadékvizet vezette a Deák Ferenc utca irányán keresztül az Érsekkert felé, egészen az egykori korcsolyázótó környékéig.
Az árok fölött egykor kőhíd ívelt át. A helyi történeti hagyomány szerint a Bukuli nevet Bukuli Márton gazdaember után kapta, aki a mai Grónay utca környékén lakott.
A vízfolyás és a híd mára eltűnt, a terület beépítése és rendezése azonban nem szakította meg teljesen a kapcsolatot a régi városszerkezettel.
A Stadion utca korábbi neve Levente utca, majd Nagy József utca volt. Mai elnevezése már a közvetlen közelében kialakult sportlétesítményekhez kapcsolódik.
Az Érsekkert és a Stadion utca kapcsolata
A terület másik meghatározó története az Érsekkert kialakulásához kötődik.
A püspöki kert elődjét Erdődy Gábor püspök vadaskertjéből alakították ki, majd Barkóczy Ferenc püspök idején formálódott rendezett díszkertté. Eszterházy Károly püspök 1769-ben a kert körülkerítéséről is gondoskodott.
A kertfalakhoz több díszes bejárat tartozott. A Stadion utca felőli nyugati kapu különösen értékes építészeti emlék. Az 1796-ban készült kapu kovácsoltvas szerkezete Fazola Lénárd munkájához kapcsolódik.
A kapu két oldalán tagolt kőpilléreket találunk, amelyeket párkányos fedőelemek és gömbdíszek koronáznak. A történeti kert egyik régi bejárata ma is ezen az oldalon fogadja az Érsekkert látogatóit.
1919-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek megnyitotta a kertet a város lakói előtt. Ettől kezdve az egykori egyházi magánkert fokozatosan a városi közösségi élet egyik fontos helyszínévé vált.
Korcsolyázótó a mai sportlétesítmények helyén
Az Érsekkert megnyitását követően a környék sportélete is fejlődésnek indult. Az első világháború végéig a kertben teniszpályák működtek, az 1920-as években pedig salakos sportpályát alakítottak ki.
A mai sportcsarnok és a stadion közötti területen korcsolyapálya-tó működött. A téli időszakban a befagyott tó a korcsolyázók kedvelt helyszíne volt.
A régi tó történetét Hevesy Sándor, Eger város főmérnökének mozgófilmje is megörökítette.
A terület átalakítása az 1930-as években már a stadionépítés gondolatát is felvetette. 1932-ben felmerült, hogy megfelelő földmunkák és vízelvezetés után ezen a helyen valódi stadiont lehetne kialakítani.
1938-ban megkezdték a Bukuli-árok kifolyójának rendezését. A nyugati rézsűt teraszosra alakították, 1939-re pedig elkészült a stadion ma is álló központi kapuja és a mellette található kőkerítés egy része.
A beruházás azonban a háború közeledtével és a pénzügyi források elapadásával félbeszakadt.
1954 – elkészült a városi stadion
A stadionépítés végül az 1950–1954 közötti második ötéves terv időszakában folytatódott. A munkálatok először társadalmi munkában, később az Útfenntartó Vállalat közreműködésével zajlottak.
Az egykori korcsolyázótó helyén 1954-re elkészült a Városi Stadion. A korabeli adatok szerint 3000 ülő- és 5000 állóhelyet alakítottak ki.
Az avatásra 1954. augusztus 20-án került sor. A programban atlétikai versenyek és labdarúgó-mérkőzés is szerepelt. Az Egri Fáklya az Ózdi Vasas ellen 1–0-s győzelemmel avatta fel az új létesítményt.
A stadion hamarosan az egri labdarúgás meghatározó helyszínévé vált.
Az egyik legemlékezetesebb mérkőzést 1967. május 14-én rendezték, amikor az Egri Dózsa a Ferencvárost fogadta. A találkozó 2–4-es vendéggyőzelemmel zárult, a nézőszámot mintegy 18 ezerre becsülték.
Szentmarjay Tibor nevét viseli a stadion
A létesítmény 2011 augusztusában kapta meg Szentmarjay Tibor nevét. Az egykori Városi Stadion azóta Szentmarjay Tibor Városi Stadionként szerepel.
A stadion történetében a 2012–2013-as idény is fontos időszak volt, hiszen az Egri FC ekkor ismét az első osztályban szerepelt. A pálya azonban nem felelt meg minden NB I-es követelménynek, ezért a csapatnak a hazai mérkőzéseit Debrecenben kellett rendeznie. A létesítményen felújítási és korszerűsítési munkákat végeztek, többek között a vendégszektor és a világítás is megújult.
A stadion és a környező sportlétesítmények azóta is Eger sportinfrastruktúrájának fontos részei.
Stadion utca – ahol Eger múltja és sportélete találkozik
A Stadion utca története jól mutatja, hogyan változott meg Egernek ez a része az elmúlt évszázadokban.
A Bukuli-árok egykori vízfolyását felváltotta a rendezett városi környezet. A püspöki kert mellett sportpályák létesültek, a korcsolyázótó helyén pedig stadion épült. Az utca elnevezése is követte a környék változásait: Levente utcából Nagy József utca, majd Stadion utca lett.
A nyugati oldalon ma is áll az Érsekkert 1796-ban készült kovácsoltvas kapuja, a közelben pedig az egri sportélet több meghatározó helyszíne található.
A Stadion utca így nem csupán egy rövid belvárosi utca, hanem Eger vízrendezési, kerttörténeti és sporttörténeti múltjának fontos helyszíne.
Források
Minden, ami Eger – korábbi kapcsolódó tartalmak:
Ahol egykor víz folyt – a Stadion utca és az Érsekkert különleges története
Stadion utca története – Érsekkert
Szentmarjay Tibor Stadion rövid története
További források:
Egri Magazin – 2017. október, a stadion és a környék története
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták
Eger város településrendezési dokumentációja – épített környezet, Érsekkert
HEOL – Többször beszakadt már az út a Három Farkas környékén
Borítókép: Stadion utca, Eger – Fotó: Szinok Gábor
