„Vészes időkben, több mint három évtizeden át kormányozta egyházmegyéjét. Gondviselő atyja volt a szegényeknek és hűséges pásztora nyájának.” Ez a méltatás Szmrecsányi Lajos egri érsek személyiségét és életművét idézi fel. A XX. századi Eger fejlődésében meghatározó szerepet játszott: parkokat, oktatási intézményeket, sportlétesítményeket és szociális intézményeket támogatott, miközben a város szegényeiről és a nehéz helyzetbe került családokról is gondoskodott.
Nevéhez számos olyan fejlesztés kapcsolódik, amelyeknek hatása ma is felismerhető Eger városképében.
Az Érsekkert, amelyet a városnak ajándékozott
január 31-én Eger város közgyűlése arról döntött, hogy a közismert Érsekkert hivatalos neve Szmrecsányi Lajos Érsekkert legyen. A kezdeményezés dr. Ternyák Csaba egri érsek javaslatára született. A névadás Szmrecsányi Lajos városért végzett munkájának elismerése volt.
Az érsek 1913-ban a városnak adta a meleg vizű fürdőket, 1919-ben pedig megnyitotta az Érsekkertet a nagyközönség előtt, és a területet Eger rendelkezésére bocsátotta.
A korabeli érseki kert jóval nagyobb volt a mai parknál. Magában foglalta a Csákó városrész egy részét, valamint a Klapka György és a Deák Ferenc utcák által határolt területeket is. A terület átengedése lehetőséget teremtett arra, hogy a város új sport- és szabadidős létesítményeket alakítson ki.
Így jöhetett létre a strandfürdő, a Bárány uszoda, a salakos sportpálya és a teniszpálya. A parkban 1920-ban nyári vendéglőt, úgynevezett kioszkot építettek. A korabeli vendéglátóhely helyén ma is étterem működik.
Szmrecsányi Lajos az Érsekkert környezetének városfejlesztési szerepét is felismerte. Támogatta a Deák Ferenc út kiépítését, és a kerten keresztül új út megnyitását kezdeményezte, hogy a korábban egymástól távolabb fekvő városrészek könnyebben megközelíthetők legyenek.
Közbenjárásának köszönhetően valósulhatott meg a mai Klebelsberg tér környékén több barokk stílusú középület építése is. Az általa adományozott területen épült fel a jegyzői internátus és a siketnéma intézet is.
Szmrecsányi Lajos és Eger iskolaügyének fejlődése
Eger évszázadok óta az ország egyik jelentős iskolavárosa. Az oktatási intézmények fejlesztésében Szmrecsányi Lajos érseknek kiemelkedő szerepe volt. Munkájában szorosan együttműködött Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel és Wälder Gyula építésszel, műegyetemi tanárral.
Fejlesztési elképzeléseit már 1925-ben, az Eszterházy Károly püspök emlékére rendezett évfordulós ünnepségen ismertette.
Az alsófokú oktatás területén számos új iskola építését és meglévő intézmények bővítését kezdeményezte. Az úgynevezett Szmrecsányi-iskolák a Halas piac, a Deák Ferenc út, az Orsolyita nővérek Széchenyi úti intézménye, a Cifrakapu tér, valamint a Szvorényi és a Maklári út környékén létesültek.
A Foglár-féle fiúinternátust jelentősen kibővíttette. Az érseki palota egyik szárnyában internátust alakított ki a korszerűsített tanítóképző intézet növendékei számára.
Egerben az ő támogatásával jött létre az ország egyetlen katolikus felsőkereskedelmi fiúiskolája. Az Angolkisasszonyok Intézete a korábbi méretének kétszeresére bővült, és a nőiskolák különböző típusainak is helyet adott.
A Legényegyletben szociális internátust hoztak létre az iparossegédek és a tanoncok számára. Érseksége idején a Líceum felújítására is sor került.
A főpásztor az egyházi és világi művészetek pártolását szintén fontos feladatának tekintette. Ebben legavatottabb munkatársa és segítője öccse, Miklós volt, akinek javaslatára a Szemináriumban Egyházművészet címmel tantárgyat is oktattak.
Az Egri Norma és a szegények támogatása
Szmrecsányi Lajos munkásságának egyik legjelentősebb területe a szociális gondoskodás volt. Létrehozta a Szegénygondozó nővérek szervezetét, amelynek irányításával az úgynevezett Egri Norma országosan, sőt külföldön is ismert és eredményesen alkalmazott szegénygondozási rendszerré vált.
Az Egri Norma a rászorulók szervezett, intézményes segítésének egyik jelentős magyar példája lett. A szegénygondozó nővérek munkája révén a segítségnyújtás nem csupán alkalmi adományozást jelentett, hanem rendszeres gondoskodást is.
Az érsek a hadigondozottak, hadiárvák és özvegyek, a frontot megjárt katonák, a rokkantak, valamint a levente- és sportintézmények legfőbb támogatói közé tartozott.
Az első világháború idején pusztaszikszói nyaralójában hadikórházat rendezett be, érseki rezidenciáján pedig katonai lábadozót tartott fenn. A frontra bevonult katonák családjait pénzzel, élelmiszerrel és tüzelővel segítette.
Az Egri Dohánygyárban bölcsődét létesített, amelynek teljes költségét ő fedezte.
Az érseki uradalmat jelentős beruházásokkal mintaszerű gazdasággá fejlesztette. A Quadragesimo anno kezdetű pápai enciklika szellemében bevezette a családi munkabért, valamint a házasságkötéshez, a gyermek születéséhez és a temetéshez kapcsolódó segélyezést.
Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy Szmrecsányi Lajos nemcsak az egyházi intézmények fejlesztésére fordított figyelmet, hanem az ott dolgozó emberek életkörülményeinek javítására is.
A sportélet támogatója
Az egri sportélet fejlődésében is fontos szerepet vállalt. Az Érsekkert megnyitása és a terület egy részének városi célokra történő átengedése új lehetőségeket teremtett a sportolók számára.
1937-ben a Deák Ferenc utcában található telkét sporttelep kialakítására engedte át. Ezzel nemcsak az egri úszósport fejlődését segítette, hanem más sportágak számára is kedvezőbb feltételeket teremtett.
Támogatásával a város sportinfrastruktúrája jelentősen bővült, és az egri sportélet több területen is megerősödhetett.
Szmrecsányi Lajos érsek halála és temetése
Szmrecsányi Lajos érsek 1943-ban, életének 92. évében hunyt el Egerben. Temetési szertartását 1943. február 1-jén Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás végezte.
A gyászszertartáson az ország közéletének és egyházi vezetésének jelentős képviselői is megjelentek. Ott volt Horthy Miklós kormányzó, Kállay Miklós miniszterelnök és Angelo Rotta pápai nuncius. XII. Pius pápa táviratban fejezte ki részvétét.
Szmrecsányi Lajost az egri főszékesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Az Egyházi Lapokban megjelent nekrológ különösen találóan foglalta össze személyiségét és életművét. A megemlékezés kiemelte, hogy a nehéz és sokszor veszedelmes történelmi helyzetekben is biztonság, nyugalom és főpapi erély jellemezte. Hozzátették, hogy a hozzá közel kerülők megtapasztalhatták meleg jóságát, amelyet nem egyszer tudatosan igyekezett elrejteni.
A nekrológ szerzője külön hangsúlyozta alkotóvágyát, és úgy fogalmazott, hogy Eger elhunyt érseke az utolsó néhány évszázad legnagyobbjai között foglal helyet.
Egy életmű, amely Eger városában ma is látható
Szmrecsányi Lajos érsek több mint három évtizedes egyházkormányzása alatt nemcsak az egri egyházmegye életét irányította, hanem a város fejlődésének is meghatározó alakítója volt.
Az Érsekkert megnyitása, a fürdők átengedése, az iskolák és internátusok fejlesztése, a sportlétesítmények támogatása és az Egri Norma létrehozása egyaránt olyan kezdeményezések voltak, amelyek hosszú időre meghatározták Eger életét.
Az Érsekkert hivatalos névváltoztatása 2019-ben ennek a több évtizedes munkának állított emléket. A város zöldterülete, oktatási intézményei és szociális hagyományai ma is őrzik annak az érseknek az emlékét, aki nemcsak egyházmegyéjének, hanem Eger egész közösségének gondviselője kívánt lenni.
Források
Stadion utca története – Minden, ami Eger
Séta az Érsekkert rácsos kapujától – Minden, ami Eger
Klapka György utca – Eger egyik legváltozatosabb utcája – Minden, ami Eger
Egri Magazin – 2019. április, Szecskó Károly: A XX. századi Eger jótevője volt
Borítókép: Az Érsekkert egykori kioszkja – korabeli fénykép.
