Új kutatási eredményekkel és különleges digitális tartalmakkal bővül a Dobó István Vármúzeum állandó vártörténeti kiállítása. A levéltári kutatásoknak köszönhetően olyan, eddig kevésbé ismert történelmi adatok kerülnek a látogatók elé, amelyek az 1552-es ostrom előtti időszakot, mindenekelőtt a reneszánsz kori Eger életét mutatják be. A kutatási eredményeket tíz podcastbeszélgetés, hét videós interjú és három animációs film segítségével ismerheti meg a közönség.
Nem csak az 1552-es ostromról szól az egri vár története
Az egri vár neve legtöbbször az 1552-es török ostrommal és Dobó István várkapitány hősies helytállásával kapcsolódik össze. A vár története azonban jóval több ennél. A középkori és reneszánsz időszakban Eger jelentős egyházi központ volt, amelynek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai messze túlnyúltak a város határain.
Ezt a kevésbé ismert korszakot helyezi középpontba az a kutatási és tudománykommunikációs projekt, amely a Dobó István Vármúzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében valósul meg.
A Reneszánsz transzfer Eger és Ferrara között: Digitális forrásfeltárás és élményalapú tudásátadás Estei Hippolit udvarában című program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, 40 millió forintos finanszírozással készül.
A kutatás egyik fontos alapját a Vestigia Kutatócsoport Hungarica-kutatásának eredményei adják. A levéltári dokumentumok segítségével olyan történetek és összefüggések tárulnak fel, amelyek közelebb visznek az ötszáz évvel ezelőtti Eger mindennapjaihoz.
Estei Hippolit egri püspökségének időszaka
A projekt középpontjában Estei Hippolit áll, aki az 1480-as évek végétől az egri püspöki szék birtokosa volt. Személye különösen érdekes az itáliai és a magyar történelem kapcsolatának szempontjából.
Az Estei család Ferrarában jelentős politikai és kulturális befolyással rendelkezett. Hippolit érkezése és egri püspöksége révén Eger olyan európai kapcsolatrendszer részévé vált, amelynek története a fennmaradt levéltári forrásokból ma is kutatható.
A korszak megismeréséhez nem elegendő kizárólag a vár épületeit és a régészeti leleteket vizsgálni. Az írott dokumentumok, levelezések és egyéb történeti források olyan részleteket őrizhetnek, amelyekből a püspöki udvar működésére, az emberek életére és a korabeli kapcsolatokra is következtetni lehet.
A kutatás egyik különlegessége, hogy a történelmi dokumentumokban fennmaradt eseményeket nem pusztán tudományos feldolgozásként mutatja be, hanem a nagyközönség számára is befogadhatóvá teszi.
Tíz podcast, hét interjú és három animációs film készül
A kutatási eredmények bemutatására többféle digitális tartalom készül.
A projekt részeként:
10 podcast- vagy vlogcast-beszélgetés mutatja be a korszak történetét és a kutatási munkát.
7 rövid videós interjúban kutatók, múzeumi szakemberek és önkéntesek szólalnak meg.
3 animációs rövidfilm eleveníti meg a levéltári forrásokkal igazolható történelmi eseményeket.
A podcastbeszélgetések egyenként 30–60 percesek lesznek. A témák között Estei Hippolit egri püspöksége, a levéltári kutatások, a régészeti feltárások, a kiállított műtárgyak és azok restaurálása is szerepel.
A rövid interjúk más megközelítésből mutatják be a várat. A megszólalók között a múzeum munkatársai mellett olyan önkéntesek is helyet kapnak, akik saját munkájukkal és érdeklődésükkel kapcsolódnak az intézményhez.
A három animációs film különösen izgalmas kiegészítője lesz az állandó vártörténeti kiállításnak. Az alkotások az Estei Hippolit időszakához kapcsolódó tárgyi emlékeket egészítik ki, és kizárólag a kiállításban lesznek megtekinthetők. A filmekben bemutatott események történeti dokumentumokon alapulnak.
Huszonnégy héten keresztül érkeznek az új tartalmak
A digitális tartalmak közzététele 2026. november 16. és 2027. április 30. között, huszonnégy héten keresztül történik.
A podcastbeszélgetések és a rövid interjúk az Egri Vár YouTube-csatornáján jelennek meg. A múzeum Facebook- és Instagram-oldalain szintén rendszeresen közölnek majd a kutatáshoz kapcsolódó érdekességeket.
Az első podcast vendége dr. Kristóf Ilona projektvezető kutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakembere. Az első rövid interjúban Osztroluczki Pál, a Dobó István Vármúzeum fémkeresős önkéntese mutatkozik be.
A program nem kizárólag az online tartalmakra épít. A tervek között nyilvános beszélgetések is szerepelnek, amelyeken az érdeklődők személyesen találkozhatnak a kutatókkal, és közvetlenül kérdezhetnek a szakemberektől.
Új fejezetekkel bővülhet Eger történelmének megismerése
A kezdeményezés jelentősége túlmutat a múzeumi kiállítás digitális fejlesztésén. A levéltári kutatások eredményei olyan történelmi részleteket hozhatnak közelebb a közönséghez, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek a nagyközönség előtt.
Eger múltjának megismerése ugyanis nem ér véget az 1552-es ostrom történetével. A város középkori és reneszánsz időszaka, az egri püspökség szerepe, az itáliai kapcsolatok és az egykori püspöki udvar élete ugyancsak fontos része annak az örökségnek, amelyet a Dobó István Vármúzeum őriz és mutat be.
Az új digitális tartalmak révén a látogatók nemcsak a történelmi eseményekről szerezhetnek ismereteket, hanem betekintést kaphatnak abba a kutatómunkába is, amelynek eredményeként a több évszázados dokumentumok ma új történeteket mesélnek Eger múltjáról.
Források
Eger TV – Egyedülálló kutatás részleteit mutatja be az egri vármúzeum, 2026. november 18.
Minden, ami Eger – Egri vár nyolc éve: mennyit változott 2018 óta Eger történelmi jelképe?
Borítókép: Az egri vár – Fotó: tveger.hu
