Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger történelmi belvárosa alatt egy különleges föld alatti világ húzódik. Az egykori érseki pincerendszer közel 300 éves múltra tekint vissza, és egykor az egri püspökség birtokairól, valamint a hozzá tartozó borvidékekről származó borok tárolására szolgált. A hatalmas járatrendszer ma már nemcsak Eger borkultúrájának emléke, hanem különleges turisztikai és kulturális látványosság is.

A látogatókat tiszta vizű patak, cseppkőszerű mészkőképződmények, egy mintegy 40 méter mély kút és a föld alá benyúló fa gyökérzete is várja. Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjához szervesen kapcsolódó pincerendszer hitéleti, kulturális és turisztikai célokat egyaránt szolgál.

A püspöki palota építésével kezdődött a története

Az érseki pincerendszer kialakulása a török uralom alóli felszabadulást követő időszakhoz kapcsolódik. Eger 1687-ben szabadult fel a török megszállás alól. A városba visszatérő Fenessy György püspök már nem a várban kívánt berendezkedni, ezért a polgári város területén jelölték ki az új püspöki rezidencia helyét.

A palota építéséhez szükséges tufakövet a közvetlenül az épületegyüttes mögötti dombból termelték ki. A kőfejtés során kialakult üregek és járatok később tovább bővültek, és fokozatosan összefüggő pincerendszerré alakultak.

A járatok kialakulása nem egyetlen építési időszak eredménye volt. A pince évszázadokon keresztül fejlődött, újabb ágakkal és tárolóhelyiségekkel bővült. Bél Mátyás már az 1730-as években részletesen írt az egri pincékről, köztük a püspöki rezidencia alatt található járatokról. Az 1760-as és 1770-es évekből szintén vannak adatok a rendszer bővítéséről.

Az egykori érseki pincerendszer a város alatt, a Hatvani-kaputól a Rác-kapu irányáig húzódott. Hosszát a különböző történeti és turisztikai ismertetők közel három-négy kilométerre teszik.

Borok és évjáratok a föld alatt

A pincerendszer egyik legfontosabb feladata az egyházi birtokokról származó borok tárolása volt. Az egri püspökség jelentős birtokállománnyal rendelkezett, a hozzá kapcsolódó gazdaságokból pedig nagy mennyiségű bor került az egyházi központba.

A pince történetének egyik legértékesebb dokumentuma az 1807-ben készült felmérési rajz, amelyet Csór István kulcsár, a borjövedelem felügyelője készített. A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltára által bemutatott dokumentum nemcsak a járatok alaprajzát és méreteit rögzítette, hanem azt is, hogy az egyes pinceágakban milyen borokat tároltak.

A feljegyzésekben gyöngyösi, hejcei, neszmélyi és tokaji borok is szerepelnek. A dokumentum megkülönböztette a dézsmából, az egyházi saját gazdaságokból és a haszonbérletből származó készleteket.

A korabeli nyilvántartás a tárolás módjára is kitért: feltüntette, hogy az egyes borokat hordókban vagy butéliákban, vagyis palackokban őrizték. A rajzon szerepeltek a pincekapuk, a vízfolyások, a szellőzőnyílások, a zsírpince és a borseprő tárolására szolgáló helyek is.

Ez a több mint kétszáz éves felmérés ma is fontos forrása az érseki pincerendszer történetének. Segítségével nemcsak a föld alatti építmény egykori elrendezése, hanem a püspökség borral kapcsolatos gazdálkodása is megismerhető.

Az Oszlopcsarnok különleges kialakítása

A pincerendszer legismertebb és egyik leglátványosabb része az Oszlopcsarnok. A föld alatti térben hét-hét pinceág keresztezi egymást, sakktáblaszerű elrendezést alkotva.

A járatok kialakítása jól mutatja, milyen jelentős méretű föld alatti gazdasági létesítmény jött létre Egerben. A tufába vájt termek és folyosók a borok tárolására szolgáltak, a rendszer pedig a különböző készletek elkülönítését is lehetővé tette.

Az építmény nem önálló, elszigetelt pince volt: a püspöki rezidencia és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység szerves részét alkotta.

Az államosítás után veszélybe került a pince

A második világháborút követő államosítás után az érseki pincerendszer elveszítette eredeti egyházi gazdasági szerepét. A pincét nem használták tovább a korábbi módon, a vízelvezetés hiánya pedig egyre súlyosabb állagromláshoz vezetett.

A beszivárgó víz, a nedvesség és a szerkezeti problémák miatt több járat veszélyessé vált. Az 1960-as évektől Eger történelmi belvárosának rekonstrukciójához kapcsolódóan megkezdődött a föld alatti pincék feltárása, felmérése és állapotuk vizsgálata.

Az 1980-as években az érseki pincerendszer egyes szakaszait vasbeton szerkezetekkel erősítették meg, a különösen veszélyes járatokat pedig betömedékelték.

A beavatkozások ugyan hozzájárultak a megmaradt részek biztonságosabbá tételéhez, de a pince eredeti mikroklímája is megváltozott. A betonozás következtében a bor tárolásához szükséges körülmények már nem voltak biztosíthatók, így a közel négy kilométeres rendszer elveszítette eredeti funkcióját.

Visszakerült az Egri Főegyházmegye tulajdonába

A pincerendszer történetében fontos fordulatot jelentett 2018. december 14. Ezen a napon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével megtörtént az érseki pincerendszer tényleges birtokba adása az Egri Főegyházmegye részére.

A visszakerülés lehetőséget teremtett arra, hogy a föld alatti történelmi emlék ismét szerves egységet alkosson az érseki palota épületegyüttesével.

A tervek szerint a pincerendszer a továbbiakban is látogatható marad, és kulturális, hitéleti, valamint turisztikai feladatokat lát el az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjához kapcsolódva.

A megújult bemutatóhely 2019 húsvéthétfőjén nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Patak, mészkőképződmények és egy mély kút

Az érseki pincerendszer különlegességét nemcsak a történelmi járatok és a borászati emlékek adják. A föld alatti környezetben a természet formáló munkája is jól megfigyelhető.

A járatokban tiszta vizű patak húzódik, amely a pince egyik különleges látványeleme. A falakon cseppkőszerű mészkőképződmények alakultak ki, a látogatók pedig egy mintegy 40 méter mély kutat is megismerhetnek.

Különleges látványt nyújt a föld alá benyúló fa gyökérzete is. A felszíni növényzet és a pincevilág kapcsolata jól érzékelteti, hogy a föld alatti terek nem teljesen elszigetelt környezetek: a felszínről érkező víz és a növények gyökerei is kapcsolatot teremtenek a két világ között.

A mészkőkiválások kialakulásában a beszivárgó víznek van szerepe. A tufából és a környező kőzetekből kioldott ásványi anyagok a pince falain rakódnak le, és idővel különleges formákat hoznak létre.

Eger föld alatti örökségének része

Az érseki pincerendszer története jól mutatja, hogy Eger múltja nemcsak a felszínen álló műemlékekben és barokk épületekben őrződött meg. A város alatt húzódó járatok ugyanúgy hozzátartoznak a történelmi örökséghez.

Az egykori püspöki borok tárolóhelyéből mára olyan bemutatóhely lett, amely egyszerre idézi fel az egyházi gazdálkodás, az egri borkultúra és a városépítés évszázados történetét.

Az érseki pincerendszer bejárata az Eszterházy téren, a Szent László-szobor alatt található. A föld alatti séta során Eger egy olyan arcát ismerhetjük meg, amely a mindennapi városi életben rejtve marad, pedig története szorosan összefonódik a város fejlődésével.

Források

Minden, ami Eger – korábbi kapcsolódó írások:

Város a Város Alatt – az egykori érseki pincerendszer

Eger alatt egy másik város húzódik – milyen hosszú valójában a pincerendszer?

A Kőporos, Eger egyik régi pincevilága

Külső források:

Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri érsek borai, avagy a lábunk alatti világ

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Érseki pincerendszer

Egri Főegyházmegye – Visszakerült az Egri Főegyházmegyéhez az érseki pincerendszer

Borítókép: Az egri érseki pincerendszer – Fotó: Szinok Gábor

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top