Az ingatlanpiaci szakértők lassan egy éve osztanak meg velünk optimista beszámolókat. A napokban megjelent hivatalos adatok is az ingatlanpiac fellendülését jelzik. A válság utáni elmozdulás lassabban jelentkezik azonban a fejletlenebb térségekben.
Az országos sajtóban terjedőben van az a vélekedés, hogy a válságból való kilábalás egyik jeleként ismét fellendülőben van az ingatlanpiac. Hogy valóban így van-e, vagy csak a fejlettebb régiókban, illetve a fővárosban mozdult a piac, az hamarosan ki fog derülni. A válság időszakából viszont velünk maradtak – többnyire keserű – történetek.
– Éppen válás után voltam öt évvel ezelőtt, amikor meghirdettük a közös családi házunkat. Negyvenöt millióra tartottuk és végül harmincháromért tudtuk csak eladni. Eleinte fogadkoztam, hogy negyven alá nem megyek, de az élet belekényszerített az áron aluli értékesítésbe, hiszen két évet is elvesztegettünk a „makacskodással” – fogalmaz az egri N. Ferenc, aki hozzáteszi: a sors fintora, hogy volt feleségével nemrég újra összejöttek, de az értékes ingatlan elkótyavetyélését már nem tudják jóvátenni.
Hasonló cipőben jár a felsőtárkányi R. József, aki válás után van már jó ideje. Engedett is az eredeti 25 milliós árból rendesen, de a mostani 17 milliós ajánlatra sem tolonganak a reménybeli vásárlók. Szerinte amikor az ingatlanpiac mélyponton van, mindig azok „szívják meg” akik házasságuk felbomlása miatt kényszerpályára kerültek, meg kellene szabadulniuk a közös háztól, lakástól, az új életkezdés miatt. A sürgető idő pedig a vásárlóknak kedvez.
Földesi Józsefné az egyik hatvani ingatlanközvetítő vállalkozás vezetőjének első reakciója, hogy visszakérdez az ingatlanpiac fellendülését tudakoló érdeklődésünkre: „Miből gondolják, hogy fellendülőben van?”, majd gyorsan hozzáteszi, hogy valóban van egy egészen picike elmozdulás. Szerinte a fővárosban mutatkozó folyamatok sem arról szólnak, amit hajlamosak vagyunk gondulni, hogy vége a válságnak és adják, veszik az emberek a lakásokat.
– Budapesten is a kisebb, legtöbbször a panel lakások a kelendőek, amelyeket igen gyakran befektetési szándékkal vásárolnak meg. Konkrétan, hogy kiadhassák aztán albérletbe – vélekedik a szakember, aki arról is beszél, hogy ez a bizonyos elmozdulás mind a családi házak, mind pedig a társasházak esetében a kisebb méretű, két, két és fél szobás lakások piacán tapasztalható inkább.
A fővárosban egyértelmű a fordulat
A Budapesten értékesített lakások száma már megközelítette a 2008-as évi, vagyis a válság előtti szintet. Ennek hatására az átlagos négyzetméterárak 226 ezerről 236 ezerre emelkedtek. Az ország többi részén is a drágulás jellemző, azonban eltérő mértékben. A differenciát jelzi, hogy egyes országrészekben inkább a családi házak, máshol a társasházi lakások ára növekedett nagyobb mértékben. Úgy tűnik tehát, hogy az ingatlanosok nem alaptalanul beszélnek már hónapok óta erősen élénkülő és felfelé ívelő piacról, hiszen a valóságban is erős fellendülés kezdődött, és különösen Budapesten a forgalom már igen bíztatóan alakult.
A megyén belüli árakat illetően Hatvan és térsége a középmezőnyben helyezkedik el: a megyeszékhelyen lévőktől szembetűnőbben, a gyöngyösitől pedig kicsivel olcsóbbak a hatvani lakáspiacon elérhető ingatlanok. Amennyiben pedig a megye egészén belül nézzük – minden körülményt mérlegelve – egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakóingatlan árában körülbelül hatszoros eltérés is mutatkozhat például, ha Egerben, vagy ha a dél-hevesi térségben kínálnák ugyanazt.
Földesi Józsefné szerint az ingatlanpiaci keresletet az is lefelé húzza, húzta, hogy a jogszabályok változása miatt ma már a bontás nem olyan egyszerű, mint volt az korábban. Mindenek előtt költséges, milliós nagyságrendű lett a csak a telek kedvéért megvásárolt ingatlanon lévő épületek elbontása. Így már nem nagyon éri meg csak a telek kedvéért „házat” venni.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Az országos sajtóban terjedőben van az a vélekedés, hogy a válságból való kilábalás egyik jeleként ismét fellendülőben van az ingatlanpiac. Hogy valóban így van-e, vagy csak a fejlettebb régiókban, illetve a fővárosban mozdult a piac, az hamarosan ki fog derülni. A válság időszakából viszont velünk maradtak – többnyire keserű – történetek.
– Éppen válás után voltam öt évvel ezelőtt, amikor meghirdettük a közös családi házunkat. Negyvenöt millióra tartottuk és végül harmincháromért tudtuk csak eladni. Eleinte fogadkoztam, hogy negyven alá nem megyek, de az élet belekényszerített az áron aluli értékesítésbe, hiszen két évet is elvesztegettünk a „makacskodással” – fogalmaz az egri N. Ferenc, aki hozzáteszi: a sors fintora, hogy volt feleségével nemrég újra összejöttek, de az értékes ingatlan elkótyavetyélését már nem tudják jóvátenni.
Hasonló cipőben jár a felsőtárkányi R. József, aki válás után van már jó ideje. Engedett is az eredeti 25 milliós árból rendesen, de a mostani 17 milliós ajánlatra sem tolonganak a reménybeli vásárlók. Szerinte amikor az ingatlanpiac mélyponton van, mindig azok „szívják meg” akik házasságuk felbomlása miatt kényszerpályára kerültek, meg kellene szabadulniuk a közös háztól, lakástól, az új életkezdés miatt. A sürgető idő pedig a vásárlóknak kedvez.
Földesi Józsefné az egyik hatvani ingatlanközvetítő vállalkozás vezetőjének első reakciója, hogy visszakérdez az ingatlanpiac fellendülését tudakoló érdeklődésünkre: „Miből gondolják, hogy fellendülőben van?”, majd gyorsan hozzáteszi, hogy valóban van egy egészen picike elmozdulás. Szerinte a fővárosban mutatkozó folyamatok sem arról szólnak, amit hajlamosak vagyunk gondulni, hogy vége a válságnak és adják, veszik az emberek a lakásokat.
– Budapesten is a kisebb, legtöbbször a panel lakások a kelendőek, amelyeket igen gyakran befektetési szándékkal vásárolnak meg. Konkrétan, hogy kiadhassák aztán albérletbe – vélekedik a szakember, aki arról is beszél, hogy ez a bizonyos elmozdulás mind a családi házak, mind pedig a társasházak esetében a kisebb méretű, két, két és fél szobás lakások piacán tapasztalható inkább.
A fővárosban egyértelmű a fordulat
A Budapesten értékesített lakások száma már megközelítette a 2008-as évi, vagyis a válság előtti szintet. Ennek hatására az átlagos négyzetméterárak 226 ezerről 236 ezerre emelkedtek. Az ország többi részén is a drágulás jellemző, azonban eltérő mértékben. A differenciát jelzi, hogy egyes országrészekben inkább a családi házak, máshol a társasházi lakások ára növekedett nagyobb mértékben. Úgy tűnik tehát, hogy az ingatlanosok nem alaptalanul beszélnek már hónapok óta erősen élénkülő és felfelé ívelő piacról, hiszen a valóságban is erős fellendülés kezdődött, és különösen Budapesten a forgalom már igen bíztatóan alakult.
A megyén belüli árakat illetően Hatvan és térsége a középmezőnyben helyezkedik el: a megyeszékhelyen lévőktől szembetűnőbben, a gyöngyösitől pedig kicsivel olcsóbbak a hatvani lakáspiacon elérhető ingatlanok. Amennyiben pedig a megye egészén belül nézzük – minden körülményt mérlegelve – egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakóingatlan árában körülbelül hatszoros eltérés is mutatkozhat például, ha Egerben, vagy ha a dél-hevesi térségben kínálnák ugyanazt.
Az ingatlanpiac fellendülése reményt jelenthet a házukat eladni szándékozóknak FOTÓ: Berán Dániel
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Megjegyzés küldése