Egy utca, amely végigvezeti a látogatót Eger évszázadain
Kevés olyan utca található Magyarországon, ahol néhány száz méteren belül találkozik az oszmán hódoltság öröksége, a magyar orvosképzés kezdete, az 1848–49-es szabadságharc emlékezete és a modern kulturális élet. Az egri Knézich Károly utca pontosan ilyen hely.
Az utca a történelmi belváros egyik legrégebbi része, amely az egykori káptalani városnegyed központjában húzódik. Az évszázadok során nevezték Káptalan utcának, Széles utcának és Mecset utcának is, mielőtt 1899-ben az aradi vértanú, Knézich Károly honvédtábornok nevét vette fel.
Az utca névadója: az aradi vértanú, aki Egerben is otthonra talált
Knézich Károly 1846 és 1848 között Egerben szolgált katonatisztként, és az utcában álló egykori Knézich-házban lakott. A szabadságharc leverése után 1849. október 6-án Aradon végezték ki.
Érdekesség, hogy az egri városvezetés már az 1899-es aradi megemlékezések előtt is tervezte emlékének megőrzését, így a korábbi Mecset utca az ő nevét kapta meg.
Az egri Minaret – Európa egyik legészakibb oszmán tornya
Egri Minaret az utca legismertebb építészeti emléke és egyben Eger egyik jelképe.
A minaret a 17. század elején épült a Kethüda-dzsámi részeként, és ma is Magyarország egyik legépebben fennmaradt török kori emléke. A 40 méter magas torony vörös homokkőből készült, körerkélyére 97 szűk csigalépcső vezet fel, ahonnan páratlan panoráma nyílik Eger történelmi belvárosára. A legenda szerint a török kiűzése után 400 ökörrel próbálták ledönteni, sikertelenül.
A minaret különlegessége, hogy a félhold fölé később kereszt került, így vált a város egyik legismertebb vallási és történelmi szimbólumává.
Aktív források:
Itt született meg a magyar orvosképzés egyik elődje
Az utca másik történelmi jelentőségű épülete a mai Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet elődje.
1769-ben itt indult el az úgynevezett Scola Medicinalis, amelyet sok történész Magyarország első rendszeres orvosképzési intézményének tekint. Bár mindössze három évig működött, megelőzte a későbbi egyetemi orvosképzéseket, és fontos szerepet játszott a hazai orvostudomány fejlődésében.
Az intézmény ma is Eger egészségügyi központja, és évente több százezer beteget lát el. A kórház 1989-ben vette fel Markhot Ferenc nevét.
A Legényegyletből kulturális központ lett
Az utca 8. szám alatt működik ma a Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Háza.
Az épület története egészen 1860-ig nyúlik vissza, amikor az ország első magyar nyelvű katolikus legényegyletei közül itt alakult meg az egyik legjelentősebb szervezet. Napjainkban koncertek, színházi estek, kiállítások és közösségi rendezvények otthona. Az épület teljes felújításon esett át, és ma Eger kulturális életének egyik központja.
Aktív források:
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- A 20. század első felében a Knézich utca volt Eger egyik legfontosabb zöldség- és dinnyepiaca.
- A káposztaszezon idején egész „káposztahegyek” sorakoztak a járdák mellett.
- A török idők után egy idős hodzsa, aki később a Pap Dávid nevet vette fel, állítólag több mint százéves koráig élt Egerben.
- Az utca egykor közvetlen kapcsolatban állt a káptalani kúriával és a kanonoki házakkal, amelyek meghatározták a város egyházi központját.
Miért érdemes végigsétálni rajta?
A Knézich Károly utca nem csupán egy közlekedési útvonal Eger belvárosában. Ez az utca egy szabadtéri történelmi idővonal, ahol néhány perc séta alatt találkozhatunk az oszmán örökséggel, a magyar szabadságharc emlékeivel, az első hazai orvosképzés helyszínével és a mai kulturális élettel.
Kevés magyar város tud ennyi történetet mesélni egyetlen utcán keresztül. Egerben a Knézich Károly utca pontosan ezt teszi.
Megjegyzés küldése