Kevés magyar város büszkélkedhet olyan épülettel, amely egyszerre könyvtár, csillagvizsgáló, tudományos központ és egy beteljesületlen álom emlékműve. Az egri Líceum nem egyszerűen Eger egyik legismertebb épülete: Magyarország egyik legkülönlegesebb tudományos és kulturális öröksége.
A legtöbb látogató tudja, hogy a monumentális barokk épületet Eszterházy Károly püspök építtette a 18. században, ám kevesebben tudják, hogy eredetileg nem főiskolának vagy egyetemnek készült – hanem Magyarország második egyetemének.
Fotó: Edit Ringelhann
A város, amely majdnem egyetemi központ lett
Eszterházy Károly grandiózus terve az volt, hogy Eger a magyar tudomány egyik fellegvára legyen. A püspök teológiai, jogi, orvosi és természettudományi kart álmodott az intézménybe, és ennek megfelelően terveztette meg a hatalmas épületet 1765 és 1785 között.
Az egyetem azonban soha nem jött létre. Előbb Mária Terézia tagadta meg az egri orvosi iskola doktori fokozat adományozási jogát, majd az 1777-es Ratio Educationis kimondta, hogy Magyarországon csupán egyetlen egyetem működhet: a budai intézmény. Eger így örökre elveszítette esélyét arra, hogy az ország egyik vezető egyetemi városa legyen.
Sokan úgy tartják, hogy ha ez a döntés másként alakul, ma Eger tudományos jelentősége vetekedhetne Debrecennel vagy Szegeddel.
A terem, ahol vitázni kellett
A Líceum dísztermének két oldalán ma is láthatók a magasban futó erkélyek. Ezek nem díszítőelemek voltak.
A korabeli egyetemi vitavizsgák során a hallgatók az egymással szemben lévő karzatokról érveltek és védték álláspontjukat professzoraik előtt. Az épületet tehát szó szerint tudományos vitákra tervezték. Kevés magyar épület őriz ilyen közvetlen emléket a 18. századi felsőoktatás világából.
A Camera Obscura, amely ma is működik
Talán a legkülönlegesebb titok a torony tetején található.
Az egri Líceumban működik Európa egyik legrégebbi, ma is használható Camera Obscurája, amelyet még a 18. század végén szereltek fel. Egy forgatható tükör és lencserendszer segítségével a város teljes panorámája vetül egy sötét szobában elhelyezett fehér asztalra.
A legtöbb egri tudja, hogy létezik a szerkezet, de kevesen ismerik azt a történetet, hogy az első csillagász, Hell Miksa részben azért működtette, hogy szórakoztassa a város lakóit és vendégeit. A mai szóval élve ez volt Eger első „interaktív látványossága”.
Az egri délvonal titka
A csillagvizsgáló egyik legkevésbé ismert különlegessége egy márványcsík a padlóban.
Ez jelöli az úgynevezett egri délvonalat: amikor a Nap pontosan délben áll, a fény a megfelelő nyíláson keresztül pontosan erre a vonalra esik. A 18. században ez rendkívül korszerű időmérési megoldásnak számított.
Sok látogató egyszerű padlódísznek nézi, pedig valójában egy működő csillagászati műszer része.
A könyvtár, amelyet egész Európából építettek fel
A Főegyházmegyei Könyvtár nem egyszerűen régi könyvek gyűjteménye.
Eszterházy emberei Európa nagyvárosaiban – Bécsben, Rómában, Párizsban és más tudományos központokban – vásároltak köteteket az épülő egyetem számára. A könyvtár 1793-ban mintegy húszezer kötettel nyílt meg, ami akkoriban kiemelkedően nagy gyűjteménynek számított.
Ma már több mint 160 ezer kötetet őriznek itt, köztük kódexeket, ősnyomtatványokat és ritka orvosi műveket is.
A freskó, amely villámcsapással pusztítja az eretnek könyveket
Még sok egri sem figyelt fel a könyvtár mennyezetének egyik legkülönösebb részletére.
Johann Lukas Kracker monumentális freskóján a tridenti zsinat jelenete látható, és egy villámcsapás éppen az eretneknek tartott könyveket semmisíti meg. Ez a katolikus egyház válaszát szimbolizálta a reformációra és a felvilágosodás eszméire.
A jelenet nem csupán művészeti alkotás, hanem politikai és vallási üzenet is volt a 18. század Európájában.
Magyarországi elsőségek egyetlen épületben
Az utóbbi évek történeti kutatásai szerint a Líceum több magyarországi „elsőnek” is helyet adott.
Itt indult el hazánk egyik legkorábbi kertészeti és szőlészeti képzése, valamint itt állították ki először Székely Bertalan híres „Egri nők” című alkotását is. Az épület története sokkal gazdagabb annál, mint amit a legtöbb városnéző séta bemutat.
Egy be nem teljesült álom öröksége
Az egri Líceum története valójában nem a kudarc története.
Bár az egyetem soha nem jött létre, az épület mégis évszázadokon át a magyar oktatás és tudomány szolgálatában állt. Talán éppen ez teszi különlegessé: nem azt mutatja meg, ami megvalósult, hanem azt is, hogy milyen jövőt képzelt el a felvilágosodás kori Magyarország egyik legnagyobb mecénása.
És amikor az ember este végigsétál az Eszterházy téren, könnyű elképzelni, milyen lett volna Magyarország, ha a történelem egyetlen döntése másként alakul.
Források
Megjegyzés küldése