Északkelet-Magyarország, különösen a Bükk-hegység és Heves vármegye térsége Európa egyik legjelentősebb őskőkori régészeti területe. A több tízezer éves barlangok nemcsak lenyűgöző természeti képződmények, hanem olyan helyszínek is, ahol a jégkorszak embereinek nyomait őrizte meg az idő. A régészek itt tárták fel Magyarország legfontosabb ősember-leleteinek jelentős részét, amelyek világszerte ismertté tették a Bükk hegységet.
Istállós-kői-barlang – a legismertebb ősemberbarlang
A Szilvásvárad felett, a Szalajka-völgy közelében található Istállós-kői-barlang hazánk legismertebb ősemberbarlangja. Hatalmas, közel 16 méter magas bejárata már messziről lenyűgöző látvány.
Az 1900-as évek elején megkezdett ásatások során tűzhelyeket, pattintott kőeszközöket, csontból készült használati tárgyakat és jégkorszaki állatok – többek között barlangi medve, rénszarvas és mamut – maradványait tárták fel. A kutatások szerint mintegy 30–40 ezer évvel ezelőtt aurignaci kultúrához tartozó emberek éltek itt.
A barlang ma is szabadon látogatható, a Szalajka-völgy egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, és a Bükki Nemzeti Park egyik kiemelt természeti értéke.
Fotó: Istállóskői-barlang
Suba-lyuk – a neandervölgyiek nyomában
Cserépfalu közelében, a Hór-völgy meredek oldalában található a Suba-lyuk, amely különleges helyet foglal el a magyar régészet történetében.
1932-ben itt fedezték fel Magyarország első jelentős neandervölgyi emberi csontmaradványait: egy felnőtt nő és egy gyermek csontvázát. A leletek nemzetközi szenzációnak számítottak, hiszen bizonyították, hogy a neandervölgyi ember a Kárpát-medencében is élt.
A barlangban feltárt rétegek szinte végigkövetik a jégkorszak utolsó időszakát, ezért ma is kiemelkedően fontos kutatási helyszín.
Szeleta-barlang – egy kultúra névadója
Lillafüred közelében, a Bükk keleti részén található a Szeleta-barlang, amely világhírűvé vált a különleges, babérlevél alakú pattintott kőeszközökről.
A régészek által feltárt leletek alapján önálló őskőkori kultúrát neveztek el róla: ez lett a szeletai kultúra. A barlang több mint százezer éves emberi jelenlét bizonyítékait őrzi, és fontos szerepet játszott a közép-európai őstörténet kutatásában.
A Bükk – Európa egyik leggazdagabb őskőkori lelőhelye
A kutatások szerint a Bükk-hegységben eddig több mint 40 olyan barlangot ismernek, ahol régészeti leletek kerültek elő. A jégkorszak idején a hegység kiváló vadászterület volt: bőséges vízforrások, természetes menedékek és gazdag állatvilág biztosították az ember megtelepedésének feltételeit.
A szakemberek szerint a Bükk Európa egyik legfontosabb paleolitikus régészeti térsége.
Érdekességek
- A Bükkben több mint 1000 ismert barlang található.
- Az Istállós-kői-barlang Magyarország egyik leglátogatottabb ősemberbarlangja.
- A Suba-lyukból előkerült neandervölgyi maradványok világhírűek.
- A Szeleta-barlangról egy teljes őskőkori kultúrát neveztek el.
- A "Bükki ősember-barlangok" 2025 óta a Magyar Értéktár részét képezik.
- A Bükk őskőkori lelőhelyei ma is folyamatos tudományos kutatások helyszínei.
Kirándulási tipp
Ha szeretnénk végigjárni a Bükk őskori emlékeit, érdemes egy hétvégi útvonalat tervezni:
- Szilvásvárad – Istállós-kői-barlang
- Cserépfalu – Suba-lyuk és Hór-völgy
- Lillafüred – Szeleta-barlang
- Bükki Nemzeti Park tanösvényei
A természet, a történelem és a régészet különleges találkozása garantált élményt nyújt minden korosztály számára.
További információk
Megjegyzés küldése