Eger történelmi belvárosának egyik legrövidebb, mégis legnagyobb múltú utcája a Foglár György utca. Bár sokan csupán átjáróként használják a Széchenyi utca és az autóbusz-pályaudvar között, valójában évszázadok óta a város szellemi életének egyik központja. Papnevelők, joghallgatók, püspökök, költők és diákok generációi fordultak meg itt, miközben az utca épületei ma is őrzik Eger egyházi és oktatási örökségét.
Az utca nevei évszázadokon át
A XVIII. századi utcajegyzékek szerint az utcát több néven is ismerték:
- Seminarium utca
- Seminarium köz
- Büdös-köz
- később Papnevelde utca
Nevének változása jól tükrözi az utca fejlődését. A papi szeminárium átépítése után kiegyenesítették az utcát, lépcsős kapcsolatot alakítottak ki a mai autóbusz-pályaudvar irányába, és ettől kezdve Papnevelde utcaként vált ismertté.
Mai nevét Foglár Györgyről kapta, aki Eger oktatástörténetének egyik legjelentősebb alakja volt.
Fotó: Margit Kiszály
Ki volt Foglár György?
Foglár György (1670–1754) csejtei születésű kanonok, címzetes püspök volt, akinek neve összeforrt a magyar jogászképzés történetével.
1740-ben saját vagyonából alapította meg az egri jogi iskolát, amely a nagyszombati után az ország második jogi felsőoktatási intézménye lett.
A Foglár-alapítvány nemcsak jogászokat kívánt képezni, hanem támogatni szerette volna a szegényebb sorsú, nemesi származású fiatalok tanulását is.
Korabeli feljegyzések szerint:
„Csak akkor érezte jól magát, ha a haza, a tudomány, az egyház és a nevelés oltárára áldozhatott.”
Ez a mondat talán legjobban összefoglalja egész életművét.
A papnevelde, amely évszázadok óta működik
Az utca legmeghatározóbb épülete a 6. szám alatt álló Egri Érseki Hittudományi Főiskola, közismertebb nevén a Szeminárium.
Egri Érseki Hittudományi Főiskola
Az intézmény alapítását Telekessy István püspök határozta el 1709-ben.
Érdekességek:
- már 1700-ban megkezdődött az építkezés előkészítése;
- az épület magját egy korábbi polgárház alkotta;
- Eszterházy Károly tovább bővítette, így az ország egyik legnagyobb papnevelő intézményévé vált;
- 1756-ban villámcsapás miatt súlyos tűzkár érte;
- az újjáépítés terveit Fellner Jakab készítette, bár azok csak részben valósultak meg.
A kápolna oltárképét Hesz Mihály festette 1815-ben, míg a rektori szobában ma is őrzik Kracker János Lukács egyik alkotását.
Petőfi Sándor is itt vendégeskedett
Az utca egyik legszebb irodalomtörténeti emléke, hogy Petőfi Sándor 1844 februárjában három napot töltött a szemináriumban, amikor gyalog indult Pest felé.
Itt találkozott barátjával, Tárkányi Bélával, és egri élményeit az Egri hangok című versében is megörökítette.
Kevés egri utca mondhatja el magáról, hogy Magyarország egyik legnagyobb költője is lakott falai között.
Egy népdalgyűjtő emléke
A szeminárium lépcsőjénél emléktábla idézi fel Petrás Incze János munkásságát.
Ő gyűjtötte össze az első magyar népdalgyűjtemények egyikét:
- 85 népdalszöveget jegyzett fel,
- közülük 22 már 1842-ben megjelent,
- még Erdélyi János és Kriza János híres gyűjtései előtt.
Az Érseki Szent József Kollégium
A Foglár utca 1. alatt működik az Érseki Szent József Kollégium, amelynek története szintén egészen 1709-ig nyúlik vissza.
Az intézményt eredetileg Telekessy István alapította a papnövendékek és tíz szegény nemesi ifjú számára.
Az évszázadok során:
- internátumként működött,
- több alkalommal átépítették,
- az 1825-ös tűzvész után emeletet kapott,
- 1948-ban államosították,
- majd 1993-ban visszakerült az Egri Főegyházmegye tulajdonába.
Ma is működő kollégiumként szolgálja az egri középiskolásokat és egyetemistákat, mintegy 135 férőhellyel.
További érdekességek az utcából
- A Széchenyi utca sarkán született Kovács János, aki kórházat és szegényházat alapított Egerben.
- A mai modern társasház helyén egykor a híres Hering-ház, egy barokk kovácsműhely állt.
- A Foglár utcából induló Pori sétány ma is az egyik leggyorsabb gyalogos kapcsolat az autóbusz-pályaudvar felé.
- Innen különleges nézőpontból látható az érseki palota Fellner Jakab által tervezett hátsó homlokzata.
Egy rövid utca, amely Eger történelmét meséli
A Foglár György utca nem csupán egy összekötő belvárosi utca. Ez az a hely, ahol megszületett a magyar jogászképzés egyik bölcsője, ahol évszázadokon át papokat, tanárokat és diákokat neveltek, ahol Petőfi Sándor is megszállt, és ahol ma is él tovább Eger oktatási hagyománya.
Aki végigsétál rajta, néhány perc alatt több mint háromszáz év történelmén halad keresztül.
Érdemes figyelni
Ha legközelebb a Széchenyi utcáról a buszpályaudvar felé indulunk, érdemes néhány percre megállni a Foglár György utcában. A régi falak, emléktáblák és történelmi épületek olyan múltat őriznek, amely nélkül Eger ma nem lenne az oktatás és a kultúra egyik meghatározó magyar városa.
Megjegyzés küldése