1938. augusztus 29-én, mindössze 51 éves korában hunyt el Karinthy Frigyes író, költő, műfordító, kritikus és újságíró. A magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója volt, akinek humora mögött szinte mindig ott rejtőzött a világot figyelő, kérdező és sokszor nyugtalan gondolkodó. Műveit Egerben is olvasták már életében, öröksége pedig később az egri kulturális életben is újra és újra megjelent.
„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”
Kevés magyar írónak sikerült úgy beépülnie a mindennapi nyelvünkbe, mint Karinthy Frigyesnek. Mondatait idézzük, szóviccei tovább élnek, a Tanár úr kérem történeteiben pedig több nemzedék ismerhetett rá saját iskolai élményeire.
Karinthy Frigyes 1887. június 25-én született Budapesten. Érdeklődése rendkívül széles volt. Egyetemi évei alatt matematikai, fizikai és orvosi előadásokat is hallgatott, diplomát azonban nem szerzett. Végül az újságírás és az irodalom lett az igazi területe.
A Petőfi Irodalmi Múzeum életrajza szerint előbb Az Ujságnál, majd 1908-tól a Budapesti Naplónál dolgozott. A Nyugat köréhez tartozó írónemzedék egyik különleges, nehezen besorolható alakjává vált.
1912 hozta meg számára az országos sikert
Az igazi áttörést az Így írtok ti jelentette.
Az 1912-ben megjelent irodalmi paródiákban Karinthy kortársainak jellegzetes stílusát utánozta elképesztő pontossággal. Nem egyszerűen kigúnyolta az írókat és költőket: ahhoz, hogy valakinek a stílusát ilyen tökéletesen lehessen parodizálni, előbb nagyon pontosan meg kellett érteni annak sajátosságait.
Az Így írtok ti ezért egyszerre humor és irodalomkritika.
Négy évvel később, 1916-ban jelent meg másik máig rendkívül népszerű kötete, a Tanár úr kérem, amely az iskola világát mutatta be a diák szemszögéből.
A felelés, a dolgozat, a késés, a jó és rossz tanuló alakja olyan emberi helyzetekké vált Karinthynál, amelyek több mint száz év elteltével is ismerősek lehetnek.
Karinthy és Eger – már életében olvasták műveit a városban
Karinthy egri kapcsolatánál fontos különbséget tenni a személyes életrajzi kötődés és műveinek egri jelenléte között.
Jelenleg nem találtam olyan megbízható dokumentumot, amely alapján biztosan állíthatnánk, hogy Karinthy Frigyes hosszabb ideig Egerben élt vagy a városhoz szoros személyes kapcsolat fűzte.
Arra viszont van korabeli bizonyíték, hogy Karinthy művei jelen voltak Eger kulturális és könyves életében már az író életében is.
Az Eger című helyi lap 1932-es száma például az egri könyvnap kínálatának ismertetésekor Karinthy két művét is felsorolta. A Két hajó és a Kötéltánc egyaránt 1 pengős könyvnapi áron szerepelt a kínálatban.
Ez apró adatnak tűnhet, helytörténeti szempontból azonban érdekes: azt bizonyítja, hogy Karinthy könyvei a két világháború közötti Eger olvasóközönségéhez is eljutottak.
Karinthy öröksége később is visszatért Egerbe
Az író és családja irodalmi öröksége évtizedekkel később is jelen volt a város kulturális életében.
2005-ben például az Agria Játékok programjában A. A. Milne Micimackója szerepelt – Karinthy Frigyes legendássá vált magyar fordításában.
Ez különösen érdekes kapcsolat, hiszen a magyar olvasók számára Micimackó világa szinte elválaszthatatlan Karinthy nyelvi leleményeitől.
2022-ben pedig már maga a Karinthy család több nemzedéke került egy egri irodalmi est középpontjába. Karinthy Vera és Bornai Tibor a Bartakovics Béla Közösségi Házban mutatta be zenés irodalmi műsorát.
Az esten Karinthy Frigyes mellett fia, Karinthy Ferenc, valamint a család további alkotóinak írásai és történetei is megjelentek.
Így Karinthy Frigyes neve közel kilenc évtizeddel halála után is visszatért Eger kulturális életébe.
A Micimackó magyar hangja
Karinthy műfordítóként is maradandót alkotott.
Fordított többek között Heinét, Goethét és Wedekindet, a magyar olvasóközönség számára azonban minden bizonnyal A. A. Milne Micimackójának fordítása lett a legismertebb munkája.
Karinthy nem egyszerűen szóról szóra ültette át magyarra a történetet. Saját nyelvi humorával olyan magyar szövegvilágot teremtett, amely önálló irodalmi értéket kapott.
A humor mögött komoly gondolkodó állt
Karinthyt gyakran elsősorban humoristaként emlegetjük, pedig munkássága ennél lényegesen összetettebb.
Érdekelte a pszichológia, a tudomány és a technika fejlődése, a film, a rádió és a repülés. A harmincas években egyre kritikusabban szemlélte az európai társadalmi és politikai folyamatokat is.
Írásaiban a humor sokszor csak eszköz volt.
Nevetés közben az emberi butaságról, félelemről, kiszolgáltatottságról, hiúságról vagy éppen a modern világ ellentmondásairól beszélt.
„Utazás a koponyám körül”
Életének egyik legdrámaibb időszaka 1936-ban kezdődött.
Karinthynál agydaganatot diagnosztizáltak. Stockholmban Herbert Olivecrona világhírű svéd idegsebész operálta meg.
Az író saját betegségét és műtétét is képes volt kívülről figyelni, majd irodalommá alakítani.
Ennek eredménye lett az Utazás a koponyám körül, amely 1937-ben jelent meg, és a magyar irodalom egyik legkülönösebb önéletrajzi-riporteri alkotásává vált.
A műtét sikerült.
Karinthy azonban már csak két évig élt.
1938. augusztus 29.
Karinthy Frigyes 1938 nyarán Siófokon tartózkodott.
1938. augusztus 29-én váratlanul meghalt. Mindössze 51 éves volt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi összefoglalója szerint a sikeres stockholmi műtét után két évvel agyszélhűdés érte.
Halálával a 20. századi magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója távozott.
Nyolcvannyolc év után is velünk van
Karinthy Frigyes különös módon alig öregszik.
A Tanár úr kérem iskolai helyzetein ma is lehet nevetni. Az Így írtok ti megmutatja, milyen pontosan ismerte írótársait. Az Utazás a koponyám körül pedig ma is megrendítő dokumentuma annak, hogyan próbálja egy ember megérteni saját betegségét és halandóságát.
Egerben pedig már életében ott voltak könyvei az olvasók előtt, később színházi előadások és irodalmi estek idézték meg munkásságát.
1938. augusztus 29-én meghalt Karinthy Frigyes – de az a különös nyelv, humor és gondolkodásmód, amelyet maga után hagyott, 88 évvel később is a magyar kultúra eleven része.
Források, előzmények
Petőfi Irodalmi Múzeum – Karinthy Frigyes életrajza
https://pim.hu/p/karinthy-frigyes/biografia
Petőfi Irodalmi Múzeum – Karinthy Frigyes digitalizált művei
https://pim.hu/p/karinthy-frigyes
OSZK – 100 éves a Nyugat: Karinthy Frigyes
https://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/karinthy.htm
Hungaricana – Eger, 1932: A Könyvnap könyvei; Karinthy Frigyes Két hajó és Kötéltánc című művei az egri kínálatban
https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1932_01/?pg=297
Kultúra.hu – Agria Játékok 2005, Eger: Micimackó, Karinthy Frigyes fordításában
https://kultura.hu/szinhaz-agria-jatekok-2005-eger/
HEOL – A Karinthyak több nemzedékéről tartottak izgalmas műsort Egerben
https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2022/04/a-karinthyak-tobb-nemzedekerol-tartottak-izgalmas-musort-egerben
Magyar Elektronikus Könyvtár – Karinthy Frigyes összes költeménye
https://mek.oszk.hu/00700/00718/00718.htm
Ezen a napon – 1938. augusztus 29., Karinthy Frigyes halála
https://ezenanapon.hu/?d=08-29