Eger kulturális életének egyik legmeghatározóbb intézménye a Gárdonyi Géza Színház, amely több mint 140 éve szolgálja a város és a térség közönségét. A ma is impozáns épület nem csupán előadások helyszíne, hanem egy olyan történelmi emlék, amely generációk művészeit és nézőit kötötte össze. A színház fejlődése jól tükrözi Eger kulturális törekvéseit: a kezdeti ideiglenes színpadoktól a modern, országos jelentőségű teátrumig hosszú és izgalmas út vezetett.
Az első lépések – amikor még nem volt saját színház
A XIX. század közepéig Egerben nem működött állandó színház. A vándorszíntársulatok különféle épületekben és alkalmi helyszíneken léptek fel. Előadásokat tartottak többek között a Szarvas vendéglő nagytermében, ahol a legendás Déryné Széppataki Róza is szerepelt, de játszottak a városháza udvarán felállított arénában, az egykori Ó-Casinóban és más ideiglenes helyeken is.
A kis befogadóképességű termek miatt a társulatok működése gazdaságilag is nehézkes volt, a szabadtéri előadásokat pedig gyakran tette tönkre az időjárás. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Egernek saját színházra van szüksége.
Eger első, jórészt fából készült színháza, mely majdnem húsz évig, 1884-től 1903-ig állt.
Megszületik az Egri Színkör
- április 14-én alakult meg az Egri Színkör Részvénytársulat, amelynek célja egy állandó színház felépítése volt. Az ügy élére Csiky Sándor országgyűlési képviselő állt.
Az első nagyszabású tervek ugyan pénzhiány miatt meghiúsultak, de 1882-ben Krecsányi Ignác színigazgató engedélyt kapott arra, hogy a mai színház helyén felépítse az első színkört.
- július 8-án megtartották az első előadást. A nyitó prológot Somló Sándor írta, amely Dobó István és az egri várvédők hősiességét idézte fel.
A könnyűszerkezetes épület azonban nem bizonyult tartósnak, ezért már 1883-ban lebontották.
Az Aréna korszaka
1884-ben felépült az úgynevezett Aréna, egy fából készült nyári színház.
Ez közel húsz éven keresztül volt Eger színházi életének központja. Az utolsó előadáson Gárdonyi Géza Annuskája került színpadra, amely méltó lezárása volt az Aréna történetének.
Megépül a ma ismert színház
1904-ben elkészült az új, korszerű színházépület.
Az épület terveit Légmán Imre és Bárány Géza készítették, a terveket Czigler Győző műegyetemi tanár véleményezte, a kivitelezést pedig Mátray Sándor egri építőmester irányította.
A közel 100 000 koronából felépített színház a kor egyik legmodernebb vidéki teátruma volt.
Jellemzői:
- 600–700 férőhely
- 41 páholy
- kupolás nézőtér
- művészi freskók
- villanyvilágítás
- légfűtés
- augusztus 20-án ünnepélyesen nyitották meg Gárdonyi Géza Dobó István szelleme című prológjával, majd Dobsa Lajos István, első magyar király című darabját mutatták be.
A mozi és a színház együttélése
1908-ban az épületbe beköltözött Eger első állandó mozija is.
A következő évtizedekben számos neves társulat fordult meg a színpadon.
Az egri közönség többek között láthatta:
- Csortos Gyulát
- Küry Klárát
- Márkus Emíliát
- ifj. Latabár Kálmánt
- Mészáros Gizát
- Jávor Pált
- Turay Idát
A város ugyanakkor továbbra sem rendelkezett saját állandó társulattal.
Az államosítás és az új korszak
1948-ban államosították a mozit, majd 1949-ben magát a színházépületet is.
1955 jelentette az igazi fordulópontot.
Az épületet korszerűsítették, új öltözőket alakítottak ki, modern világítást szereltek fel, majd 1955. október 23-án megalakult Eger első önálló hivatásos társulata.
Az intézmény ekkor vette fel a Gárdonyi Géza Színház nevet.
Az első előadás ismét Annuska volt, Gárdonyi Géza műve alapján.
Az 1960-as évek nagy átépítése
1961 és 1964 között teljesen átépítették az épületet.
Az új terveket:
- Mányoki László
- Szutor János
- Moser Pál
készítették.
Megmaradt ugyan a régi színpad szerkezete, de modern előcsarnokot, üvegfalas homlokzatot és korszerű nézőteret alakítottak ki.
1964 decemberében az újjáépített színházat az Egri csillagok színpadi változatával avatták fel.
A megnyitó előtt leleplezték Ohmann Béla Gárdonyi Gézát ábrázoló márvány mellszobrát.
Ismét önálló társulat
1967 után hosszú időre ismét befogadó színházzá vált az intézmény, elsősorban a miskolci társulat játszott Egerben.
A változás 1987-ben következett be.
Az újonnan alakult, 18 fős társulat Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabjával mutatkozott be.
Ez jelentette az egri színház újjászületését.
A XXI. század küszöbén
Az 1990-es évek végére ismét szükségessé vált az épület teljes felújítása.
A rekonstrukció terveit Bodonyi Csaba készítette, aki ötvözte:
- az eredeti 1904-es eklektikus stílust,
- az 1960-as évek modern átépítését,
- valamint a korszerű építészeti megoldásokat.
A felújítás során:
- közel 1500 négyzetméterrel bővült az épület,
- korszerű színpadtechnika készült,
- modern közönségforgalmi terek jöttek létre,
- teljes gépészeti felújítás történt.
A megújult színházat 2000. augusztus 20-án adták át. Az ünnepi előadás Bornemisza Péter Magyar Elektra című műve volt Beke Sándor rendezésében.
A Gárdonyi Géza Színház napjainkban
A Gárdonyi Géza Színház ma Észak-Magyarország egyik legjelentősebb kulturális intézménye. Évadonként prózai darabok, zenés előadások, operettek, musicalek, gyermekprodukciók és kortárs bemutatók várják a közönséget. Az intézmény fontos szerepet vállal a fiatal tehetségek képzésében, valamint nemzetközi és hazai kulturális együttműködésekben is részt vesz. A 2026-os évadban többek között ifjúsági színműhely indult, valamint új együttműködések és bemutatók gazdagítják a repertoárt.
Érdekességek
- Az első állandó színház gondolata már 1878-ban megszületett.
- A jelenlegi épületet 1904. augusztus 20-án avatták fel.
- Az intézmény 1955 óta viseli Gárdonyi Géza nevét.
- A színház története során többször is teljes átépítésen és korszerűsítésen esett át.
- Az egri közönség több mint egy évszázad alatt a magyar színjátszás számos legendás alakját láthatta itt.
Források
- Gárdonyi Géza Színház – Történetünk
- Gárdonyi Géza Színház hivatalos honlapja
- Egri Történeti Ismerettár – A színjátszás története
Megjegyzés küldése