Kevés magyar borhoz kapcsolódik olyan izgalmas történet, mint az Egri Bikavéréhez. A legismertebb legenda szerint a név az 1552-es egri várvédelem idején született, amikor Dobó István várkapitány maroknyi serege példátlan hősiességgel állította meg a sokszoros túlerőben érkező oszmán hadakat. Bár a történet évszázadok óta él a köztudatban, a történészek és borkutatók szerint inkább romantikus legenda, mint bizonyított történelmi tény. Mégis ez a történet tette halhatatlanná Eger leghíresebb borát.
A legenda, amely bejárta a világot
1552 őszén már több mint egy hónapja ostromolta Eger várát Ahmed és Ali pasa serege. A várvédők fáradtak voltak, a folyamatos ágyútűz és rohamok egyre nagyobb áldozatokat követeltek.
A hagyomány szerint Dobó István ekkor megnyittatta a vár pincéit, hogy a katonák vörösborral erősítsék magukat. Az asszonyok ónkupákban hordták a bort a falakon harcoló vitézeknek, miközben maguk is részt vettek a védelemben: követ, forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra.
A vörösbor a katonák szakállát, arcát és páncélját is vörösre festette. A török katonák ezt látva azt hitték, hogy a magyarok bikák vérét isszák, amely emberfeletti erőt ad nekik.
„A magyarok bikának a vérét isszák!”
A legenda szerint a rémület végigsöpört a támadókon, akik meginogtak, majd visszavonultak a vár falai alól.
Ez a történet generációkon át öröklődött, és máig az Egri Bikavér legismertebb eredetmagyarázata.
Mit mondanak a történészek?
A romantikus történetnek azonban van egy fontos bökkenője.
A történeti kutatások szerint 1552-ben Eger környékén még nem készítettek olyan vörösbort, amelyet ma Bikavérként ismernénk. A korabeli szőlőtermesztésben a fehér szőlőfajták domináltak, így a legenda történelmi hitelessége erősen vitatott. A bikavér elnevezés első hiteles írásos említése csak 1851-ből ismert, közel háromszáz évvel az ostrom után.
A kutatók szerint a vörös szőlőfajták nagyobb arányú megjelenése részben a Balkán felől érkező szerb (rác) telepesekhez köthető, akik új szőlőfajtákat és borkészítési hagyományokat is magukkal hoztak.
Hogyan született meg a mai Egri Bikavér?
A modern Egri Bikavér valójában hosszú fejlődés eredménye.
A filoxéravész után újratelepített szőlőültetvényeken már különböző kékszőlő-fajtákat termesztettek. A 20. század elején Grőber Jenő korszerű házasítási módszere jelentette az egyik legnagyobb előrelépést: a különböző szőlőfajtákat külön dolgozta fel, majd ezekből alkotta meg az összetett, harmonikus bort.
Napjainkban az Egri Bikavér:
- legalább négy különböző kékszőlő-fajta házasítása,
- alapját minden esetben a kékfrankos adja,
- eredetvédett bor,
-
három minőségi kategóriában készül:
- Classicus
- Superior
- Grand Superior.
Hungarikum lett az egri vörösbor
Az Egri Bikavér ma már nemcsak Eger jelképe, hanem Magyarország egyik legismertebb vörösbora is.
2017-ben Hungarikum minősítést kapott, és az elmúlt években számos nemzetközi borversenyen is kiemelkedő eredményeket ért el. A borvidék borászai ma is azon dolgoznak, hogy a történelmi hagyományokat modern szemlélettel ötvözve készítsék el Eger ikonikus vörösborát.
A legenda örökké él
Lehet, hogy a várvédők valójában nem Bikavért ittak 1552-ben, és a híres történet inkább a népi képzelet szülötte. Mégis kevés legenda kapcsolódik olyan szorosan egy városhoz és egy borhoz, mint ez.
Az Egri Bikavér ma egyszerre jelképezi Eger történelmét, a végvári hősiességet, a magyar borkultúrát és azt a hitet, hogy a legendák néha legalább annyira fontosak, mint a történelmi tények.
Források
- Egri Történeti Ismerettár – Az Egri Bikavér eredete (legenda): https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/8-bkavered/
- Egri Borvidék – Az Egri Bikavér története: Egri Borvidék – Egri Bikavér
- Egri Borvidék – A bikavérről konkrétan: A bikavérről konkrétan
- Egri Borvidék – A borvidék története: Egri Borvidék története