Volt idő, amikor Egerben augusztus 20-án templomba mentek, volt, amikor munkás–paraszt–katona találkozót rendeztek, és olyan korszak is, amikor az új kenyeret és a szocialista alkotmányt állították az ünnep középpontjába. A rendszerváltás után Szent István és az államalapítás került ismét előtérbe. De miért éppen augusztus 20. lett Szent István ünnepe, amikor első királyunk augusztus 15-én halt meg? És hogyan ünnepeltek ezen a napon Egerben az 1930-as évektől napjainkig?

Miért augusztus 20., ha Szent István augusztus 15-én halt meg?

A kérdés jogos, hiszen I. István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg.

A hagyomány szerint István maga is különösen tisztelte Szűz Máriát, és élete végén országát az ő oltalmába ajánlotta. Augusztus 15. azonban már a középkorban is Mária mennybevételének, Nagyboldogasszonynak egyik legfontosabb egyházi ünnepe volt.

Szent István magyarországi ünnepe ezért nem halálának napjához kötődött.

1083. augusztus 20-án, I. László király uralkodása alatt emelték oltárra István király földi maradványait Székesfehérváron. Ez a középkori gyakorlat szerint a szentté avatás meghatározó mozzanata volt. Ettől kezdve augusztus 20. fokozatosan Szent István ünnepnapjává vált Magyarországon.

Az 1092-es szabolcsi zsinat már augusztus 20-át írta elő Szent István egyházi ünnepeként.

Vagyis röviden:

augusztus 15. Szent István halálának napja, augusztus 20. pedig a szentté avatásához kapcsolódó nap.

Ezért ünneplünk 20-án, és nem 15-én.

Eger és Szent István – különösen erős kapcsolat

Egerben az ünnep vallási jelentősége mindig különösen erős lehetett. Püspöki, majd érseki székhelyként a város vallási életében Szent István tisztelete évszázadokon keresztül jelen volt.

A mai Egri Bazilika és az érsekség környezete ezért nem egyszerűen díszlet az augusztus 20-i ünnepségekhez: Eger egyházi múltjából természetesen következik, hogy a szentmise napjainkban is az ünnep egyik központi eseménye.

Az 1930-as évek – Szent István napja még valóban Szent István ünnepe volt

Ha fellapozzuk a korabeli egri újságokat, egy egészen más augusztus 20. rajzolódik ki előttünk.

Az ünnep egyszerre volt vallási, nemzeti és társadalmi esemény.

Különösen fontos esztendő volt 1938, Szent István király halálának 900. évfordulója. Az ország egészében Szent István-emlékévet rendeztek. A székesfehérvári ünnepi országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét, augusztus 20-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánították.

A korabeli Eger című napilap lapjain is megjelenik az ünnep hétköznapi világa.

1938 augusztusában például arról olvashattak az egriek, hogy Szent István emlékére 600 ezer darab ötpengős ezüstérmét vernek.

De az ünnep nemcsak templomi és állami megemlékezést jelentett.

Az egri társadalmi naptár szerint:

1938. augusztus 20-án délután négy órától az Egri Polgári Dalkör nyári táncmulatságot rendezett a Lövöldében.

Ez apró adatnak tűnhet, mégis sokat elárul a korabeli Egerről: az ünnephez a vallási és hazafias események mellett társasági összejövetelek, zene és tánc is hozzátartozott.

Fotó: Fortepan — #83640

1945 után: ugyanaz a dátum, teljesen más jelentés

A második világháború után alapvetően megváltozott augusztus 20. jelentése.

A kommunista hatalom számára Szent István vallási és történelmi kultusza nem illett az új ideológiába. Az ünnepet azonban nem szüntették meg egyszerűen – átértelmezték.

Előbb az új kenyér ünnepe került előtérbe.

1949-ben pedig az új, szovjet mintájú alkotmány hatálybalépését tudatosan augusztus 20-ra időzítették.

Így lett az egykori Szent István-napból:

az alkotmány ünnepe, illetve a Magyar Népköztársaság állami ünnepe.

A dátum megmaradt, a mögötte álló tartalom azonban gyökeresen megváltozott.

1960 – nagygyűlés Egerben

Ebből a korszakból már egészen konkrét egri fényképes dokumentumunk is van.

1960. augusztus 20-án Egerben nagygyűlést rendeztek az alkotmány évfordulója alkalmából.

Az eseményen Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és a Központi Bizottság titkára mondott beszédet.

A pillanatot Bajkor József fotóriporter örökítette meg, a felvétel ma az MTVA Nemzeti Fotótárában található.

Az eredeti 1960-as egri augusztus 20-i fénykép és beágyazható változata a Nemzeti Archívumban

Képaláírás: Eger, 1960. augusztus 20. Marosán György beszédet mond az alkotmány évfordulóján rendezett nagygyűlésen. Fotó: Bajkor József / MTI–MTVA.

Ez különösen értékes dokumentum, mert nem egyszerűen egy régi egri városképet látunk, hanem biztosan augusztus 20-án, Egerben készült ünnepi felvételt.

Az 1970-es és 1980-as évek – politika, népművészet és népünnepély

A hetvenes-nyolcvanas évekre augusztus 20. érdekes kettősséget mutatott.

A hivatalos beszédek továbbra is az alkotmányról, a szocialista államról és a munkás-paraszt szövetségről szóltak, miközben a lakosság számára egyre inkább nyári népünnepély lett belőle.

Egerben és Heves megyében kulturális műsorok, zenekarok, néptáncosok, vásárok és különböző szabadtéri rendezvények kapcsolódtak hozzá.

1985 – munkás, paraszt és katona együtt ünnepelt Egerben

A Népújság korabeli beszámolóját feldolgozó helytörténeti összeállítás szerint 1985-ben a Platán Étteremben munkás–paraszt–katona találkozót rendeztek az alkotmány ünnepére.

Mintegy 180 résztvevő érkezett többek között a Csepel Autógyár Egri Gyárából, az Eger–Mátravidéki Borgazdasági Kombinátból, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetből, a Finomszerelvénygyárból és más egri üzemekből, valamint a helyőrségtől.

A politikai ünnepség mellett azonban már egy másik augusztus 20. is létezett.

Délelőtt a Dobó téren, délután pedig a Szépasszony-völgyben népdalkórusok, citerazenekarok, tánccsoportok és könnyűzenei előadók szórakoztatták a közönséget.

Ez már meglepően közel áll a mai városi ünnepek szerkezetéhez: hivatalos ceremónia, kulturális program, zene és esti szórakozás.

Csak az ünnep hivatalos magyarázata volt egészen más.

1990 – Szent István visszatér Eger ünnepébe

A rendszerváltás után látványosan megváltozott augusztus 20. tartalma.

Az 1990-es egri ünnepségről fennmaradt beszámoló különösen érdekes.

Lovas huszárok kíséretében vonult az Egri Csillag Népdalkórus az új kenyérrel a Bazilika előtti térre.

A 212-es számú Bornemissza Gergely Cserkészzenekar eljátszotta a Himnuszt, majd népdalok következtek. Felolvastak István király intelmeiből, ünnepi beszéd hangzott el, ezután pedig kenyérszentelés és Szent István-napi szentmise kezdődött a Bazilikában.

Érdekes módon az új kenyér nem tűnt el.

Csak megváltozott a jelentése.

A szocialista korszak „új kenyér ünnepe” a keresztény és történelmi hagyományok közé került vissza: a kenyér megáldása ismét összekapcsolódott Szent István és az államalapítás emlékezetével.

A Szépasszony-völgyben közben igazi népünnepély zajlott

1990-ben a Heves Megyei Hírlap Szent István-napi fesztivált rendezett a Szépasszony-völgyben.

Volt kirakodóvásár, autóbemutató, politikai fórum, divatbemutató, zene, bohócműsor, testépítő-bemutató, hordódobáló- és szkanderbajnokság.

Az estét Szépasszony-bál zárta.

Mai szemmel szokatlan kavalkádnak tűnhet, de jól mutatja, hogy augusztus 20. ekkor már egyszerre volt nemzeti ünnep, vallási ünnep, családi program és nyári fesztivál.

1995 – fáklyákkal vonultak fel az egri várba

Öt évvel később újabb látványos hagyomány jelent meg.

Az Egri Lokálpatrióta Egylet ünnepségén a Dobó téren Ringelhann György polgármester emlékezett meg Szent Istvánról.

A beszéd után az ünneplők fáklyákat kaptak, majd közösen felsétáltak az egri várba.

A Szent István-szobornál virágokat helyeztek el, majd ünnepi műsort tartottak.

A rendezvényt Szepesi György klarinétszólója zárta.

Ebben már szinte teljes egészében felismerhető az a történelmi és lokálpatrióta szemlélet, amely Eger mai megemlékezéseit is jellemzi.

A 2000-es és 2010-es évek – a Dobó tér lesz az ünnep egyik központja

Az új évezredben fokozatosan kialakult az augusztus 20-i egri ünnepség ma is ismert szerkezete:

szentmise – városi díszünnepség – kitüntetések – kulturális műsor – koncert – tűzijáték.

2015-ben például az ünnepi szentmisét még az egri várban celebrálta Ternyák Csaba egri érsek.

Ezután az Egri Obsitos Fúvószenekar térzenéje következett a Dobó téren, majd városi díszünnepséget és kitüntetésátadást tartottak. Este az Egri Szimfonikus Zenekar nagyszabású produkciója szórakoztatta a közönséget.

Egy későbbi városi beszámoló szerint ugyancsak az államalapítás ünnepéhez kapcsolódott az ünnepi mise, a Dobó téri térzene, a városi díszünnepség és az Egerért sokat dolgozó személyek kitüntetése.

2026 – és mit ünnepel ma Eger?

Ma augusztus 20. hivatalosan Magyarország állami ünnepe, az államalapítás és államalapító Szent István király emléknapja.

Az 1991-ben meghozott országgyűlési döntés nyomán augusztus 20. Magyarország kiemelt hivatalos állami ünnepe lett.

Egerben 2026-ban is világosan felismerhetők a történelmi hagyományok.

Az idei program szerint 10 órakor ünnepi szentmise kezdődik az Egri Bazilikában.

Este 19 órától a Dobó téren közvetítik a városi díszünnepséget, amelyen Vágner Ákos polgármester mond ünnepi beszédet, majd átadják a városi kitüntetéseket és díjakat.

20 órakor a Pély Barna Duó lép fel, 21 órakor tűzijáték, majd 21.10-től a Lóci Játszik koncertje következik.

A Minden, ami Eger korábbi programajánlója ugyancsak bemutatta az idei ünnepet, kiemelve a Bazilikát, a Dobó teret, az egri várat és a történelmi belvárost mint az augusztus 20-i egri programok meghatározó helyszíneit.

Egy dátum – legalább három különböző ünnep

Ha végignézzük Eger elmúlt közel száz évét, különös történelmi időutazást kapunk.

1930-as évek: Szent István király, keresztény magyar állam, nemzeti és egyházi ünnep.

1945 utáni átmenet: az új kenyér kerül előtérbe.

1949–1989: az alkotmány és a Magyar Népköztársaság hivatalos ünnepe; Egerben nagygyűlések, munkás–paraszt–katona találkozók és népünnepélyek.

1990-től: ismét Szent István, az államalapítás, a keresztény és történelmi hagyomány kerül középpontba.

Napjainkban: állami és egyházi megemlékezés, kenyéráldás, városi kitüntetések, koncertek, családi programok és tűzijáték kapcsolódnak össze.

A történelem tehát többször átírta, mit kellett ünnepelni augusztus 20-án, de magát a dátumot egyik rendszer sem tudta igazán kitörölni.

Érdekesség: augusztus 20. túlélte a rendszereket

Talán ez az ünnep történetének legérdekesebb része.

Szent István ünnepét a kommunista rendszer nem egyszerűen megszüntette, hanem megpróbálta új jelentéssel megtölteni ugyanazt a dátumot.

Szent István helyére előbb az új kenyér, majd az alkotmány került.

A rendszerváltás után pedig fordítva történt: a dátum megmaradt, de visszatért hozzá Szent István és az államalapítás történelmi jelentése.

Eger története ezt szinte tankönyvszerűen mutatja.

Ugyanazon a városi tereken, ahol egykor az alkotmány ünnepének politikai beszédei hangzottak el, ma ismét Szent Istvánról és a magyar államalapításról emlékeznek meg.

A Dobó tér, a Bazilika, az egri vár és időnként a Szépasszony-völgy pedig generációk óta újra és újra megtelik ünneplőkkel.

A zászlók, a beszédek és az ünnep hivatalos neve változott – Eger azonban augusztus 20-án újra és újra összegyűlt ünnepelni.