Eger belvárosában vannak hangok, amelyek szinte észrevétlenül váltak a város mindennapjainak részévé. A Dobó tér zsongása, a Széchenyi utca esti moraja mellett ilyen az Egri Bazilika tornyaiból felhangzó harangszó is. A főszékesegyház négy harangja különböző korszakok emlékét őrzi: a legidősebb története még a jelenlegi bazilika felépítése előtti időkre nyúlik vissza, míg a hatalmas Szent Mihály-harang alig negyedszázada került a toronyba.
Négy harang őrzi Eger fölött az időt
A Hild József tervei alapján, Pyrker János László érsek megrendelésére épült főszékesegyház 1831 és 1837 között készült. Az Egri Főegyházmegye ismertetője szerint Magyarország második legnagyobb temploma, és Eger egyik legmeghatározóbb építészeti jelképe.
A monumentális épület két tornyában összesen négy harang található.
Az északi toronyban egyedül lakik a legnagyobb, a Szent Mihály-harang, míg a déli torony három harangnak – a József-, a Lajos- és a János-harangnak – ad otthont.
Szent Mihály – Eger hattonnás óriása
A harangok közül kétségtelenül a Szent Mihály a legkülönlegesebb. 6015 kilogrammos tömegével Magyarország harmadik legnagyobb harangja, alsó átmérője mintegy 217 centiméter. A ma látható harang 2001-ben készült a németországi Passauban, Rudolf Perner harangöntő műhelyében.
De nem ez volt az első Szent Mihály-harang.
Elődjét 1944. szeptember 29-én, éppen Szent Mihály napján szerelték le és vitték el katonai célokra. A több mint 4,3 tonnás régi nagyharangból végül hadianyag lett. Évtizedeken át üresen maradt a helye.
Az új nagyharang elkészítésének ügyét Czakó István kanonok, a bazilika akkori plébánosa karolta fel. A plébánia képviselő-testülete 1999-ben döntött az új harang öntéséről, amely végül 2001-ben készült el. Seregély István egri érsek 2001. szeptember 27-én szentelte fel, majd a hatalmas harang elfoglalta helyét az északi toronyban.
Palástjának felső részén szőlőfürtökből és szőlőlevelekből kialakított díszítés fut körbe – szép utalásként Eger és a történelmi borvidék kapcsolatára.
A harang egyik felirata így szól:
„Szent Mihály főangyal, védelmezz minket a küzdelemben.”
A hatalmas harangot nem hallhatjuk mindennap. Egy 2026-os toronybejárás során a HEOL arról számolt be, hogy a Szent Mihály-harangot elsősorban ünnepi alkalmakkor szólaltatják meg; a hattonnás harang rendszeres mozgatása komoly terhelést jelentene az épületnek.
József – egy harang, amely idősebb a Bazilikánál
A déli torony legnagyobb lakója a József-harang, amelynek története különösen érdekes.
Az első harangot 1776-ban öntötték Egerben, ám később elrepedt. 1828-ban Jüstel János egri harangöntő újraöntötte, vagyis a jelenlegi harang néhány évvel idősebb annál a bazilikánál, amelynek tornyában ma függ.
- május 1-jén Pyrker János László érsek szentelte fel. Tömege 3300 kilogramm, alsó átmérője pedig 164 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy amikor 1831-ben elkezdődött a jelenlegi főszékesegyház építése, a József-harang már létezett.
Lajos és János – az első világháború veszteségeinek utódai
A bazilika harangjainak történetét mindkét világháború mélyen érintette. Az első világháború alatt számos magyarországi templom harangját rekvirálták, hogy fémanyagukat hadi célokra használják fel.
A veszteségek pótlására 1923-ban a híres soproni Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő cég két új harangot készített Eger számára.
A Lajos-harang 1350 kilogrammos, alsó átmérője 137 centiméter.
A kisebb János-harang 580 kilogrammot nyom, alsó átmérője pedig 102 centiméter. Palástján névadója, Szent János evangélista domborműve látható.
Így a déli torony három harangja három különböző méretű és hangú „hangszerként” alkot együttest.
A harangok ma már modern technikával szólnak
Bár maguk a harangok történelmi emlékek, megszólaltatásuk ma már korszerű technikával történik.
A déli torony harangjai acél harangszéken függnek, motoros meghajtással működnek. Szerkezetüket 2013-ban felújították.
A bazilika nagy felújításának időszakában újabb korszerűsítésre került sor: 2023-ban új vezérlést kaptak a harangok. Az időzítés atomórához igazodik, a harangozás időtartama másodpercre programozható, és akár olyan sorrend is beállítható, amelyben először egyetlen harang szólal meg, majd fokozatosan csatlakozik hozzá a többi.
A technika tehát változott, a hang azonban továbbra is ugyanazt a több évszázados hagyományt folytatja.
Ma már közelről is láthatjuk a harangok világát
A bazilika felújítása új lehetőséget is teremtett: látogathatóvá vált az egyik torony kerengője.
A toronytúra során 226 lépcsőfokot kell megtenni, miközben a látogatók közel kerülhetnek a harangokhoz és a régi toronyóra történetéhez is. A kilátópont mintegy 54 méter magasan található, ahonnan Eger belvárosa, a vár és a környező hegyek is különleges perspektívából láthatók.
Talán éppen innen érthető meg igazán, milyen különleges helyet foglalnak el a harangok Eger életében.
Odafentről nemcsak egy többtonnás bronzöntvényt látunk. Lent húzódik az Eszterházy tér, távolabb a történelmi belváros, a templomtornyok és az Egri vár. Ugyanaz a város, amely fölött ezek a harangok évtizedek, sőt egyikük esetében csaknem két évszázad óta megszólalnak.
A harangszó Eger hangzó öröksége
Nem véletlen, hogy az egri harangok kulturális értékként is számon vannak tartva. Az „Egri harangok” bekerültek az Egri Települési Értéktárba, közöttük a bazilika Szent Mihály-harangja is.
A négy bazilikai harang történetében tulajdonképpen Eger történetének egy darabja is benne van.
Háborúk és békeidők, helyi harangöntő mesterek és távoli műhelyek, veszteségek és újjászületések kapcsolódnak hozzájuk. A József-harang még a jelenlegi bazilika felépítése előtt megszületett, a Lajos és a János az első világháború után érkezett, a Szent Mihály pedig egy második világháborús veszteséget pótolt több mint fél évszázaddal később.
Amikor pedig felhangzik a harangszó Eger fölött, mindez egy pillanatra összekapcsolódik.
Talán ezért különleges a Bazilika harangjainak hangja: nem egyszerűen az idő múlását jelzi – Eger múltjából szól bele a jelenbe.
Források
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Eger város hivatalos oldala – Bazilika
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, a Bazilika harangjainak története
HEOL – Öt érdekes tény az egri bazilikáról
HEOL – Toronytúra és a Szent Mihály-harang
Megjegyzés küldése