Verpelét szélén, a Kisnánai út közelében különös hely rejtőzik a fák között. Aki ma rápillant az egykori Bem József laktanya területére, nehezen képzeli el, hogy évtizedekkel ezelőtt katonák százai szolgáltak itt, harckocsik motorjai dübörögtek, kiképzések zajlottak, és a honvédség jelenléte Verpelét mindennapi életének is meghatározó része volt.
Ma egészen más kép fogadja az embert. Az utak egy része eltűnik a növényzetben, az épületeket benövik a fák és bokrok, a természet pedig lassan visszafoglalja azt, amit egykor a hadsereg épített ki.
Pedig a verpeléti laktanya története jóval érdekesebb annál, mint amit a ma látható romok sejtetnek.
Miskolcról érkeztek Verpelétre a harckocsizók
A Verpeléten állomásozó alakulat története nem a településen kezdődött.
A 35. Nehéz Harckocsi-Rohamlöveg Ezred jogelődje 1951-ben Miskolcon, a Petőfi laktanyában alakult meg. Az alakulatot később Verpelétre telepítették át, ahol a Bem József laktanya hosszú időre a település katonai életének központjává vált.
A harckocsizó alakulat története során több szervezeti átalakuláson ment keresztül. A korai időszak nehéz harckocsijait és rohamlövegeit később többek között T–34-esek, majd T–55-ös harckocsik váltották fel.
A laktanya nem egyszerűen néhány épületből álló katonai objektum volt. Egy egész rendszer kapcsolódott hozzá: lőszerraktár, harckocsi-lőtér és gyakorlóterület is szolgálta a katonák kiképzését.
Amikor száz fölé emelkedett a harckocsik száma
Az egykori laktanya méreteiről sokat elárul, hogy a harckocsik száma egy időszakban már meghaladta a százat.
A helyőrségben T–55-ösök szolgáltak, miközben T–34-es harckocsikat is használtak kiképzési célokra. A járműparkban magyar gyártmányú FUG felderítő úszó gépkocsik és PSZH páncélozott szállító harcjárművek is megjelentek.
A HEOL korábbi összeállítása szerint négy Shilka önjáró légvédelmi gépágyú is tartozott az itt használt haditechnikai eszközök közé.
A verpeléti helyőrség kiképző szerepet is betöltött. Az ország különböző pontjairól érkeztek ide fiatal katonák, akik az alapkiképzés és a harckocsizó felkészítés után más alakulatokhoz, például Nagykanizsára vagy Nagyatádra kerülhettek.
Verpelét neve így katonák generációinak emlékezetében maradt meg.
A honvédség jelenléte az egész település életére hatott
A katonák jelenléte nem állt meg a laktanya kerítésénél.
Verpelét egyik településfejlesztési dokumentuma külön is megjegyzi, hogy a honvédség jelenléte gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó volt a település életében.
Maga a laktanya mintegy 14 hektáros területet foglalt el, de ehhez további hatalmas katonai területek kapcsolódtak: a lőszerraktár, a Túró-mezei harckocsi-lőtér és a majkai honvédségi gyakorlótér.
Vagyis a katonai jelenlét Verpelét határának jelentős részén érzékelhető volt.
Nem véletlen, hogy a honvédségi múlt emléke a laktanya bezárása után sem tűnt el a településről.
1990-ben ért véget egy korszak
A verpeléti helyőrséget 1990-ben számolták fel.
Az alakulat Egerbe diszlokált, majd egy évvel később Kalocsára helyezték át. A katonák távozásával egy több évtizedes korszak zárult le Verpelét történetében.
A hatalmas katonai infrastruktúra azonban ott maradt.
A használaton kívül maradt épületek állapota fokozatosan romlott, a növényzet pedig évről évre nagyobb területet hódított vissza.
Az önkormányzati fejlesztési dokumentum már évekkel ezelőtt problémaként említette az egykori katonai területek állapotát. A dokumentum szerint a laktanya, a lőszerraktár, a harckocsi-lőtér és a gyakorlótér jelentős része elhanyagolt állapotba került.
A természet lassan eltünteti a laktanyát
A 2026 augusztusában készült drónfelvételek különösen látványosan mutatják meg a változást.
Ahol egykor katonai utak húzódtak és harckocsik közlekedtek, ma fák és bokrok nőnek. Az egykori épületek egy része már szinte beleolvad az erdőbe.
Felülről azonban még mindig felismerhető az objektum szerkezete.
Az utak vonalai, az épületek maradványai és a nagyobb tisztások elárulják, hogy itt valaha egészen más élet zajlott.
Érdekesség, hogy a hely nem vált teljesen használhatatlanná katonai szempontból.
Még 2024-ben is gyakorlatoztak itt katonák
2024 júniusában a Magyar Honvédség Krause Lajos 3. Területvédelmi Ezred vitéz 60. Mike József Területvédelmi Zászlóaljának tartalékos katonái tartottak kiképzést az egykori laktanya már nem használt épületeiben.
A romos épületállomány sajátos módon éppen azért bizonyult alkalmasnak a feladatra, mert városi és épületharcászati gyakorlatokat lehetett benne végrehajtani.
A katonák többek között helyiségharcot, épületek átvizsgálását, épületek közötti mozgást és lakott területen alkalmazott harcászati eljárásokat gyakoroltak.
Így az egykori laktanya évtizedekkel a helyőrség felszámolása után rövid időre ismét katonák kiképzőhelyévé vált.
A „100-as lőtér”
Az egykori objektum egyik érdekes része az úgynevezett 100-as lőtér volt.
Itt elsősorban pisztollyal, ritkábban AMD gépkarabéllyal gyakoroltak. Kialakításának köszönhetően a lövedékek nem hagyhatták el a lőtér területét, ezért biztonságos gyakorlóhelynek számított.
A terület későbbi hasznosításával kapcsolatban korábban még az is felmerült, hogy rendőrségi vagy TEK-kiképzések céljára használhatnák.
A Bem-szobor is hazatért Verpelétre
A laktanya múltjának egyik érdekes emléke Bem József szobra.
A nyugállományú katonákból, katonözvegyekből és honvédségi nyugdíjasokból 2000-ben megalakult helyi klub az egykori laktanya névadójának nevét vette fel.
A laktanyában egykor álló Bem-szobor időközben Debrecenbe került. Az egykori katonák azonban felkutatták, majd visszahozták Verpelétre.
A szobrot végül a Petőfi Sándor Közösségi Ház előtt állították fel újra.
Így miközben maga a laktanya lassan eltűnik a növényzetben, történetének egy darabja továbbra is ott él Verpelét központjában.
Fotók is őrzik az elhagyott laktanyát
Az egykori katonai objektumról 2022 novemberében részletes fotósorozat is készült. A Wikimedia Commons felvételein már jól látható a pusztuló épületállomány és a területet egyre erősebben visszahódító növényzet.
A képek azért is értékesek, mert dokumentálják azt az állapotot, amelyből néhány évtized múlva talán már jóval kevesebb lesz felismerhető.
Egy darab huszadik század Verpelét határában
Az elhagyott laktanyák különös helyek.
Nem klasszikus műemlékek, mégis történetek ezreit őrzik. Emberek töltötték bennük sorkatonai szolgálatukat, barátságok születtek, kiképzések zajlottak, harckocsikat javítottak, őrséget adtak, és innen indultak tovább katonák az ország más helyőrségeibe.
Verpeléten mindebből ma leginkább a falak maradtak.
A természet pedig türelmesen dolgozik.
A beton repedéseiben növények jelennek meg, az utak szélén fák nőnek, az egykori katonai épületeket lassan eltakarja az erdő.
A Bem József laktanya ezért ma már nemcsak Verpelét katonai múltjának emléke, hanem látványos példája annak is, milyen gyorsan képes eltűnni egy olyan világ, amely néhány évtizeddel korábban még szinte elválaszthatatlan része volt egy település életének.
Források
- HEOL – Így néz ki ma az erdő mélyén megbújó verpeléti laktanya
- HEOL – Elhagyatott laktanya őrzi titkait az erdőben Verpelétnél
- HEOL – A verpeléti laktanya volt a tartalékos katonák harcászati területe
- Verpelét Város Önkormányzata – településfejlesztési dokumentum
- Verpelét Város Önkormányzata – helytörténeti és települési értékek
- HOKOSZ – Bem József Honvéd Nyugállományú Klub, Verpelét
- Wikimedia Commons – Verpelét, elhagyatott laktanya, 2022
Fotó: Pete Zsolt