Népdaloktól és hagyományos hangszerek muzsikájától volt hangos szombaton az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház. Augusztus 29-én rendezték meg a Palócgála Regionális–Nemzetközi Népzenei Fesztivált, amely énekes és hangszeres szólisták, valamint hagyományőrző közösségek találkozója és egyben szakmai megmérettetése is volt. A rendezvény több évtizedes múltra tekint vissza, és mára jóval túlnőtt a palóc vidék határain.
Több mint három évtizede őrzik Egerben a népzenei hagyományt
A Palócgála hosszú története jól mutatja, hogy a népzene nem csupán megőrzendő emlék, hanem ma is élő közösségi kultúra. Az egri találkozó az évek során olyan fórummá vált, ahol különböző vidékek dalai, viseletei, hangszeres hagyományai és előadásmódjai találkozhatnak egymással.
A rendezvény múltját korabeli források is dokumentálják: 2006-ban már Palócgála Regionális Nemzetközi Népzenei Fesztiválként szerepelt a Nemzeti Kulturális Alap támogatott programjai között. Egy 2010-es beszámoló pedig már arról írt, hogy Egerben 63 produkció vett részt a rendezvényen, és szlovákiai palóc településekről is érkeztek fellépők.
Az ország számos pontjáról és a Felvidékről is érkeztek
Az idei találkozón ismét sokszínű társaság gyűlt össze a Bartakovicsban. Magyarország különböző részeiről, valamint a Felvidékről is érkeztek hagyományőrző csoportok és előadók.
A színpadon egymást követték a népdalcsokrok és a hangszeres produkciók. A viseletek, a közösen megszólaló énekhangok és a hagyományos hangszerek együttesen idézték meg azt a népzenei örökséget, amelyet ezek a közösségek sok esetben évtizedek óta ápolnak.
A rendezvény reggel 9 órakor kezdődött, a részvétel pedig a közönség számára ingyenes volt. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ hivatalos programjában a találkozót országos minősítőként is meghirdették.
Nem egyszerű verseny: tanulni is lehet a zsűritől
A Palócgála egyik fontos sajátossága, hogy nem pusztán fellépési lehetőséget biztosít. A produkciókat öttagú szakmai zsűri értékelte, a minősítés mellett pedig szakmai tanácsokkal is segítette az énekeseket, zenészeket és csoportokat.
Ez a szemlélet régóta része az egri népzenei rendezvényeknek. A KÓTA beszámolói szerint a korábbi Palócgálákon és Egri Népzenei Gálákon is nagy hangsúlyt kapott a szakmai tanácsadás, a tehetséggondozás, a közös éneklés és a hagyományok továbbadását segítő képzés.
Éppen ettől több egy ilyen esemény egyszerű színpadi műsornál: a fellépők nemcsak bemutatják, amit tudnak, hanem egymástól és a szakemberektől is tanulhatnak.
A népzene addig él, amíg éneklik
A szombati egri fesztivál egyik legfontosabb üzenete talán éppen ez volt. A népzenei örökség nem vitrinbe zárt múlt. Az idős énekesek tudása, a közösen előadott dalok, a citerák hangja és a hagyományos viseletek mindaddig élő kultúrát jelentenek, amíg vannak közösségek, amelyek továbbadják őket.
A Bartakovics Béla Közösségi Ház ezen a napon ismét ilyen találkozási ponttá vált: különböző települések és tájegységek hagyományőrzői ugyanazon a színpadon mutathatták meg saját zenei örökségüket.
És talán ez a Palócgála több mint három évtizedes történetének egyik titka is: nem egyszerűen őrzi a hagyományt, hanem újra és újra megszólaltatja.
Fotó: tveger.hu