Van Heves vármegyében egy apró település, amely mellett könnyű úgy elhaladni, hogy talán a nevét sem hallottuk korábban. Kisfüzes azonban éppen ettől érdekes. A Mátra északi lábánál megbújó zsákfalu története több mint hétszáz évre nyúlik vissza, a környező hegyek között pedig egy mára szinte teljesen eltűnt vár nyomait is kereshetjük. A Vidékjáró ezúttal Heves vármegye egyik legkisebb falujába látogat.
Egy apró falu a hegyek között
Kisfüzes Heves vármegye északnyugati részén, a Pétervásárai járásban található. Pétervásárától mindössze néhány kilométer választja el, mégis egészen más világ fogadja az érkezőt.
A zsákfalu a Só-hegy és a Cseng-árnyék alatti völgyben, a Határlaposi-patak mellett húzódik, határában pedig a Tarna is folyik. Területe mindössze 4,81 négyzetkilométer.
A település önkormányzatának korábbi bemutatkozása még mintegy 140 lakosról írt, a Wikimedia/Wikidata jelenlegi adatközlése 2025-re már csak 112 lakost jelez. Ez jól érzékelteti, milyen apró településről beszélünk.
Forrás: Kisfüzes Község Hivatalos Honlapja – a település bemutatása
Adat: Wikimedia Commons – Kisfüzes
Több mint hétszáz éve írták le először a nevét
Kisfüzes múltja jóval régebbre vezet, mint azt a mai, csendes falukép alapján gondolnánk.
A település első ismert írásos említése 1296-ból származik, amikor „Fyzes” néven szerepelt egy birtokmegosztással kapcsolatos oklevélben.
1311-ben Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta a birtokot, később pedig különböző köznemesi családok kezén találjuk.
Kisfüzes 2021-ben ünnepelte első írásos említésének 725. évfordulóját. Erre az alkalomra a település történetét feldolgozó könyv is készült, amelyhez levéltári dokumentumokat, történelmi, földrajzi, építészeti és néprajzi emlékeket gyűjtöttek össze.
Forrás: Kisfüzes – 725 éves település
A török idők után újra kellett kezdeni
A középkori település története nem volt töretlen. A török hódoltság időszakában Kisfüzes hosszabb időre elnéptelenedett, majd a 18. században települt újra.
A mai település így egyszerre hordozza egy Árpád-kori falu emlékeit és a későbbi újrakezdés történetét.
A környék településszerkezetében és hagyományaiban a palóc vidék jellegzetességei is felismerhetők.
Forrás: HEOL – Heves vármegye különleges zsákfalvai
De hol állhatott Kisfüzes vára?
Kisfüzes egyik legizgalmasabb története nem a házak között, hanem a falu feletti dombokon kezdődik.
A településtől délnyugatra található területet különböző források Vártető, Várbérc vagy Ágas-vár néven említik.
Csakhogy itt nem olyan várral találkozunk, mint Sirokban vagy Kisnánán.
Falak, tornyok és látványos romok nincsenek.
Még maga a vár pontos helye is sokáig bizonytalan volt.
A kisfüzesi erősségről nem ismert középkori okleveles adat, ezért történetét elsősorban terepi megfigyelésekből és a helynevekből próbálják rekonstruálni a kutatók.
A helyszínen egy mesterséges átvágást, sáncárkot figyeltek meg, valamint egy gödröt és paticsdarabokat is találtak.
A kutatások történetének külön érdekessége, hogy a turistatérképeken és még a harmadik katonai felmérés térképén szereplő Vártető megjelölés is félrevezethette a kutatókat.
2014-ben Fejes Erik terepbejárása segített pontosítani az erősség feltételezett helyét, majd Nováki Gyula is felkereste a területet.
A vár helyéről jó rálátás nyílik a környező völgyekre – ami önmagában is magyarázhatja, miért lehetett fontos ez a pont.
Forrás és fotók: Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető
Egy kápolna, amely az egykori iskolára is emlékeztet
A faluban áll a Szűz Mária neve római katolikus kápolna. Érdekessége, hogy iskolakápolnaként tartják nyilván.
Kisfüzes egyházi és oktatási múltja is érdekes. A helyi történeti anyagok szerint a 19. században a lakosság már saját templomot és iskolát szeretett volna. 1859-ben egy egyszerű építményt használtak templomi és iskolai célra, később pedig önálló iskola is létrejött.
A Dózsa György úton külön harangtorony is található.
A kápolnáról több nagy felbontású, valós fénykép is elérhető.
Fotók: Wikimedia Commons – Szűz Mária neve kápolna, Kisfüzes
Erdők, patakok és csend
Kisfüzes igazi értéke azonban talán nem egyetlen épület vagy történelmi emlék.
Hanem maga a táj.
A települést erdők és dombok veszik körül. A helyi önkormányzat ismertetése szerint az erdőkben tatárjuharos lösztölgyesek is megtalálhatók, a környék pedig nagyvadakban – többek között gím- és dámszarvasban, valamint vaddisznóban – gazdag.
A falu fekvése miatt a környék gyalogosan felfedezve is érdekes lehet azoknak, akik nem kiépített turistaközpontot, hanem nyugodt vidéki tájat keresnek.
Forrás: Kisfüzes bemutatkozása
Egy falu, amelynek nem kell nagynak lennie ahhoz, hogy érdekes legyen
Kisfüzes nem tartozik Heves vármegye legismertebb turisztikai célpontjai közé.
És talán éppen ez adja a varázsát.
Nincs hatalmas főtere, nincs tömegeket vonzó műemléke, és az egykori várból sem magasodnak falak a falu fölé.
Van viszont több mint hétszáz éves múltja, egy rejtélyes Vártetője, erdőkkel körülölelt völgye, kápolnája, harangtornya és egy apró közössége, amely ma is őrzi ezt a települést a Mátra északi vidékén.
A Vidékjáró sorozatban éppen az ilyen helyeket érdemes felkeresni.
Mert Heves vármegye története nemcsak Eger, Gyöngyös vagy a legismertebb kirándulóhelyek története. Ott van azokban az apró falvakban is, amelyekhez néha egy zsákút vezet – és ahol az út végén még mindig akad egy történet, amelyet érdemes elmesélni.
Források, további olvasnivaló
- Kisfüzes Község Hivatalos Honlapja
- Kisfüzes – 725 éves település
- Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető
- HEOL – Öt zsákfalu Heves vármegyében
- Wikimedia Commons – Kisfüzes
- Wikimedia Commons – Szűz Mária neve kápolna
Kisfüzes – falukép az iskolakápolnával. Fotó: Google Street View, 2024