Egerben kevés olyan utca akad, ahol néhány száz méteren ennyi történelmi korszak rakódott volna egymásra. A Knézich Károly utcán járva középkori templom helyét, török kori emléket, az egykori káptalani városrész nyomait, az egri orvosképzés történetének egyik legfontosabb helyszínét és egy aradi vértanú emlékét is érintjük.
Ráadásul több olyan dolog is tartozott egykor ehhez az utcához, amelyet ma már hiába keresnénk: eltűnt a Szent Katalin-templom, eltűnt a török mecset, megszűnt a minaret melletti ócskapiac, és lebontották azt a házat is, amelyben Knézich Károly lakott.
Pedig éppen ezek az eltűnt részletek teszik igazán érdekessé az utca történetét.
Már a középkorban is létezhetett
A Knézich Károly utca nem egy később kialakított belvárosi közterület. Eger városszerkezetének kutatói szerint középkori eredetű utcáról lehet szó. A régi város utcái részben a patak és a környező domborzat vonalait követték, és a mai Knézich utca nyomvonala is ebbe a régi rendszerbe illeszkedik.
A műemlékvédelmi kutatások szerint már a középkori Eger utcahálózatának része lehetett.
Az utca évszázadokon át szorosan kapcsolódott az egri káptalanhoz. A törökök kiűzése után visszatérő kanonokok ugyanis először ezen a területen telepedtek meg. Egy korabeli várostörténeti összefoglaló szerint a mai Knézich Károly utca volt a régi Káptalan-sor, mielőtt a kanonokok fokozatosan a mai Kossuth Lajos utca környékére költöztek.
Ez magyarázza az utca egyik régi nevét is: Káptalan utca.
Egy templom, amelynek ma már nyoma sincs
Az utca déli részének története különösen izgalmas.
A mai minaret környékén már a középkorban állt egy templom. Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, és írásos említése már 1363 körül felbukkan.
A Heves Megyei Levéltár közleményeiben megjelent történeti kutatás szerint 1580 és 1596 között valószínűleg még a kanonokok is itt tartották istentiszteleteiket.
Aztán jött a török hódoltság.
A keresztény templomból mecset lett
A Szent Katalin-templom sorsa jól mutatja, hogyan változott meg Eger a török korban: az épületet mecsetté alakították.
Mellé emelték azt a minaretet, amely ma is áll.
Vagyis amikor ma valaki lefényképezi az egri minaretet, egy olyan helyet lát, ahol egymásra épül középkori keresztény és oszmán kori történelem.
A különös az, hogy a minaret túlélte az évszázadokat – a hozzá tartozó mecset viszont nem.
Egy régi egri utcanevekkel foglalkozó forrás arra is felhívja a figyelmet, hogy az utcát egy időben Mecset utcának nevezték. A megnevezés azonban később már félrevezetővé vált, hiszen maga a mecset eltűnt, miközben a minaret megmaradt.
Amit sokan nem tudnak: a mecsetből keresztény templom lett – egy időre
A törökök kiűzése után nem bontották le rögtön az egykori mecsetet.
Az épületet az irgalmas rend használta, és 1727. augusztus 31-én Peraith Antal irgalmasrendi vikárius vette birtokba ideiglenes templomként.
Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen évszázadok alatt legalább három vallástörténeti korszak követte egymást:
középkori Szent Katalin-templom → török mecset → ismét keresztény istentiszteleti hely.
A régi épület végül eltűnt.
A minaret azonban ott maradt, mintha az egykori épületegyüttes utolsó tanúja lenne.
Eger és a magyar orvosképzés egyik legfontosabb helyszíne
A Knézich utca története nemcsak a török korról szól.
Az irgalmas rend kórháza miatt a terület a magyar orvostörténetben is különleges helyet foglal el.
1769. november 25-én itt, az irgalmas barátok egri kórházában nyílt meg a Scola Medicinalis, ahol Markhot Ferenc vezetésével megkezdődött az orvosképzés. Az első tanévben tíz hallgató tanult itt.
A képzés különlegessége az volt, hogy a hallgatók nemcsak elméleti oktatást kaptak, hanem kórházi gyakorlaton is részt vettek. A Markhot Ferenc Kórház történeti összefoglalója ezért Egert a hazai orvosképzés egyik bölcsőjeként tartja számon.
A templom, kolostor és kórház történelmi együttese a mai Knézich Károly utca és Markhot Ferenc utca találkozásánál található.
Knézich Károly valóban ebben az utcában élt
Az utca névadója nem pusztán történelmi személyiség, akinek később kerestek Egerben egy utcát.
Knézich Károlynak valódi személyes kapcsolata volt ezzel a hellyel.
- június 3-án feleségül vette az egri Kapitány Katalint, majd 1846 és 1848 között Egerben teljesített katonai szolgálatot. Családjával ebben az utcában lakott.
Az 1848–49-es szabadságharcban honvéd tábornok lett, majd az aradi vértanúk egyikeként 1849. október 6-án kivégezték Aradon.
Az utca 1899. október 6-tól viseli Knézich Károly nevét.
És itt következik az utca egyik legnagyobb vesztesége: a Knézich-ház
Az a ház, amelyben Knézich Károly és családja lakott, sokáig állt.
A homlokzatán emléktábla jelezte az egykori lakót. Régi leírás még „sasos homlokzatú házként” említi, amelyen babérkoszorúval övezett márványtábla hirdette, hogy az aradi vértanú egykor ott élt.
Az épületet azonban 1975-ben a kórház bővítése miatt lebontották.
A ház eltűnt, az emléktábla megmaradt.
Erről korábban a Minden, ami Eger is készített összeállítást; erre más helytörténeti gyűjtemény is hivatkozik.
Ez az utca talán legérdekesebb „láthatatlan műemléke”: egy ház, amely már nincs, pedig az 1848–49-es szabadságharc egyik legismertebb katonai vezetője lakott benne.
Ócskapiac a minaret tövében
Ha időgéppel visszamennénk az 1920-as vagy 1930-as évekbe, a minaret környéke egészen más képet mutatna.
Ócskapiac működött itt.
Hétfőn és pénteken árusok és vásárlók töltötték meg a környéket. Használt tárgyak, ruhák és különféle portékák cseréltek gazdát, és a piac idővel annyira terjeszkedett, hogy a Knézich utca mindkét oldalát elfoglalta.
Már 1925-ben felmerült a megszüntetése és a minaret környezetének parkosítása, de a piac még évekkel később is működött. Egy 1936-os leírás alapján továbbra is Eger egyik rendkívül mozgalmas találkozóhelye volt.
Ma a rendezett minaretkörnyezetből nehéz elképzelni az egykori zsibongást.
Magtár is állt az utcában
A környék egy másik, ma már alig ismert részlete az egykori káptalani magtár.
Egy 1962-es helytörténeti írás a Knézich utca keleti oldalán említi az egykori káptalani magtár épületét, amelyet akkor már a Faipari Vállalat használt.
Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy a Knézich utca korábban nem pusztán műemlékekkel szegélyezett belvárosi utca volt. Egyházi, gazdasági, egészségügyi és lakófunkció egyszerre volt jelen rajta.
Egy apró utca, amelyet talán még sok egri sem ismer
A Knézich utca középső részéből nyílik egy egészen keskeny átjáró, a Szolárcsik Sándor utca.
Már 1962-ben azt írták róla, hogy talán az egriek nagy része sem ismeri. A keskeny utca a Knézich Károly utcát köti össze a Dayka Gábor és Szaicz Leó utcák környékével, és története valószínűleg több száz évre nyúlik vissza.
Ez is azok közé az apró belvárosi részletek közé tartozik, amelyek mellett könnyű úgy elsétálni, hogy észre sem vesszük őket.
Mit találunk ma a Knézich Károly utcában?
A legismertebb természetesen az egri minaret, de az utca ennél jóval több.
Itt találjuk a Markhot Ferenc Kórház történelmi épületegyüttesének egy részét és a rendelőintézetet; a kórház igazgatóságának címe ma is Knézich Károly utca 1.
Az utcában műemléki értékek is fennmaradtak. A hivatalos műemléki jegyzék például külön nyilvántartja a Knézich Károly utca 30. alatti Csank–Jetléry–Nánássy-házat, valamint a kórházi épületegyütteshez kapcsolódó értékeket.
Néhány lépésre pedig már a Torony és Harangöntő utcák következnek, ahol Eger régi kézműves világának újabb emlékei bukkannak elő. Erről korábban a Minden, ami Eger is részletesen írt az Ahol a harangok születtek – az egri Harangöntő-ház árnyékában, a vár tövében című cikkben.
Ami volt – és amit ma már hiába keresünk
Ha összeírjuk az eltűnt helyeket, meglepően hosszú a lista.
Nincs már meg a középkori Szent Katalin-templom.
Eltűnt a helyére került török mecset.
Nincs meg Knézich Károly lakóháza.
Eltűnt a minaret mellől az ócskapiac.
Megváltozott az egykori káptalani gazdasági környezet és a régi magtár funkciója.
A minaret viszont túlélte mindezt.
Talán ezért különleges a Knézich Károly utca. Nem feltétlenül az a legérdekesebb benne, amit első pillantásra látunk, hanem az, amit már nem láthatunk.
Egy középkori templom, müezzin hangja a török kori Egerben, hazatérő kanonokok házai, Markhot Ferenc tanítványai, Knézich Károly családi otthona, majd a minaret tövében alkudozó ócskapiaci árusok – ugyanannak a néhány száz méteres utcának különböző korszakai.
Ha legközelebb erre járunk, érdemes ezért nemcsak a minaretre felnézni, hanem az utca házaira, kapualjaira és a keskeny mellékutcákra is figyelni.
A Knézich Károly utca ugyanis Eger egyik olyan helye, ahol a ma látható város alatt szinte rétegenként fekszik a régi Eger.
Források, további olvasnivalók
- Beszélő utcanevek – Knézich Károly utca
- Minden, ami Eger – Ahol a harangok születtek
- Hungaricana – Heves Megyei Levéltár közleményei, a Szent Katalin-templom és a Káptalan utca története
- Markhot Ferenc Kórház – Kórháztörténet
- Eger történeti ismerettára – régi egri utcanevek
- HEOL – A minaret melletti egykori ócskapiac története
- Eger történeti ismerettára – Szolárcsik Sándor utca
Fotók. Magyari László