Új korszak kezdődhet a magyar közoktatásban: az oktatásirányítás célként fogalmazta meg, hogy a pedagógusok ismét nagyobb szabadságot kapjanak a tankönyvek kiválasztásában. Az első lépések már megtörténtek, ám a szakértők szerint a valódi szabad tankönyvválasztás visszaállítása hosszabb folyamat lehet, amelyhez nemcsak több könyvre, hanem a teljes rendszer átalakítására is szükség lehet.
Több száz új kiadvány jelentkezett
A HEOL augusztus 7-i beszámolója szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium már tett egy fontos lépést a tankönyvkínálat szélesítése felé. A nyáron meghirdetett pályázatra összesen 826 kiadványt nyújtottak be a kiadók, és az előértékelés független szakértők bevonásával megtörtént.
Fontos azonban, hogy a pályázatra nem hagyományos értelemben vett új tankönyvekkel lehetett jelentkezni. A kínálatba többek között gyakorló- és munkafüzetek, feladat- és szöveggyűjtemények, atlaszok, szótárak, digitális tananyagok és speciális tanulást segítő kiadványok kerülhetnek.
A kormányzati pályázati dokumentáció szerint a bővítés egyik célja, hogy olyan kiadványok is elérhetővé váljanak az állami tankönyvellátásban, amelyeket korábban sok esetben a szülők finanszíroztak, vagy az iskolák egyedi beszerzéssel vásároltak meg.
Miért nem lesz egyik napról a másikra szabad tankönyvválasztás?
Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének alelnöke szerint a mostani változások biztatóak, de önmagában néhány száz új kiadvány megjelenése még nem jelenti a korábbi értelemben vett szabad tankönyvválasztás visszatérését.
A valódi választási szabadsághoz arra lenne szükség, hogy egy-egy tantárgy oktatásához több kiadó, több szerzői műhely és egymástól eltérő pedagógiai szemléletű tankönyv közül dönthessenek a pedagógusok.
Ez azért különösen fontos, mert a tanárok szakmai módszerei és az egyes osztályok igényei eltérhetnek. Egy adott könyv az egyik tanulócsoportnál jól használható lehet, míg máshol egy más felépítésű vagy módszertanú kiadvány segítheti jobban a tanulást.
A Nemzeti alaptantervet is érintheti a változás
A folyamat egyik legnagyobb kérdése a Nemzeti alaptanterv (NAT) jövője.
A tankönyveknek ugyanis igazodniuk kell az alaptantervhez és az arra épülő kerettantervi követelményekhez. Romankovics szerint ezért, ha valóban új szemléletű tankönyvek megjelenését szeretnék lehetővé tenni, akár a NAT felülvizsgálata is szükségessé válhat.
Ez már lényegesen összetettebb folyamat, mint új könyvek felvétele egy tankönyvjegyzékbe. Egy új vagy jelentősen módosított tantervhez ugyanis a kiadóknak és szerzőknek új kiadványokat kell készíteniük, amelyeket szakmailag ellenőrizni, engedélyeztetni, kipróbálni, majd nagy példányszámban előállítani és eljuttatni az iskolákba.
Emiatt a szakértő szerint a teljes rendszer átalakítása akár több tanévet is igénybe vehet.
Évtizedes rendszer változhat meg
A magyar tankönyvpiac jelentős átalakulása a 2010-es évek elején kezdődött. A tankönyvellátás központosításával a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., vagyis a KELLO meghatározó szereplővé vált.
A HEOL arra is emlékeztet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2018-ban a Könyv-Tár Kft. és mások kontra Magyarország ügyben megállapította: az új rendszer a tankönyvterjesztés területén tényleges állami monopóliumot hozott létre, amely sértette az érintett vállalkozások tulajdonhoz való jogát. A döntés ugyanakkor a tankönyvterjesztés átalakítására vonatkozott, nem pedig általánosságban az állami tankönyvek jogszerűségére.
A 45 milliárdos megállapodást is felülvizsgálták
A változás hátterében egy másik jelentős döntés is áll.
Az oktatási tárca felülvizsgálta a KELLO által kötött négyéves, 45 milliárd forint értékű tankönyvi közbeszerzési keretmegállapodást. A minisztérium tájékoztatása szerint a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a megállapodásban biztosított kizárólagosságról, valamint arról is nyilatkozott, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támaszt követelést az állammal szemben.
Ez azért lehet lényeges, mert a minisztérium szerint így a jövőbeni megrendelések korlátozás nélkül csökkenthetők, miközben megnyílhat az út egy sokszereplősebb tankönyvkínálat kialakítása előtt.
A legfontosabb kérdés: valóban lesz-e miből választani?
A szabad tankönyvválasztás ugyanis csak akkor jelent tényleges szabadságot, ha a pedagógus előtt több megfelelő lehetőség áll.
Ehhez a magánkiadók és különböző szakmai műhelyek nagyobb szerepére is szükség lehet. Egy korszerű tankönyv elkészítése ugyanakkor komoly szakmai és pénzügyi befektetés: szerzőkre, szerkesztőkre, grafikusokra, szakmai ellenőrzésre, kipróbálásra és gyártásra van szükség.
A kiadók ezért elsősorban akkor vállalhatnak ilyen fejlesztéseket, ha hosszabb távon kiszámítható szabályozási környezetet és reális piacot látnak maguk előtt.
Mit jelenthet mindez a pedagógusok és a diákok számára?
Ha a folyamat végül valódi tankönyvpiaci nyitáshoz vezet, a tanárok nagyobb szakmai szabadságot kaphatnak abban, hogy az adott osztályhoz, tanítási módszerhez és tantárgyhoz melyik kiadványt tartják a legjobbnak.
A változás legfontosabb nyertesei pedig végső soron a diákok lehetnek, amennyiben több korszerű, eltérő módszertanú, digitális tartalmakkal kiegészített tananyag közül lehet majd választani.
Az első lépések tehát már megtörténtek, de a 2026/2027-es tanév kezdetére még nem várható a teljes rendszer egyik napról a másikra történő átalakulása. A következő időszak egyik fontos oktatáspolitikai kérdése éppen az lesz, hogy a most megkezdett nyitásból mikor és milyen formában lesz valódi szabad tankönyvválasztás Magyarországon.
Források
HEOL – Nagy változás jöhet az iskolákban, de erre még várni kell a tanároknak
Kormányzati pályázati dokumentum – a tankönyvi kínálat bővítése
eGov Hírlevél – A 45 milliárdos tankönyvbeszerzés felülvizsgálata
24.hu – Döntés a tankönyvi keretszerződésről és a 826 benyújtott kiadványról
Megjegyzés küldése